Jelenlegi hely

Papás Mamás hármasban?

...Ugye, milyen bizarr? Nem véletlen: nincs nagyobb vágy-gyilkos, mint egy csecsemő az ágyban (krónikus esetben kisgyerek), vagy ha annyira beleragadunk a szülői szerepeinkbe, hogy már csak per' Anyu/Apu -szólítjuk egymást. Ki akarna szexelni a szüleivel?! Mit tehetünk, hogy megmaradjunk szerető társnak, szeretkező párnak is a kisbaba mellett? Mikortól reális ezt elvárni? Családterápiában is jártas szexuálpszichológus tapasztalati tudásmegosztása következik.


Kép: freepik.com

Az első gyerek születésével család is születik, tartja a mondás. Családterápiás szemüveggel nézve innentől beszélünk családi rendszerről. A család a szülői pár alrendszerét és a gyerekeket foglalja magában. Miért fontos ezt így elkülöníteni? Mert így jól láthatóvá válik a jó vagy rossz működés, és hogy hol a hiba a rendszerben. Spoiler: nem az a baj, ha hosszú időre eltűnik a szex (sőt, ez természetes), hanem ha az intimitás is, és nem teszünk érte, hogy újra megjelenhessen. De kezdjük az alapoknál:

Ahogy egy intim kapcsolat kezdetén kulcsfontosságú, hogy az Én és Te helyét felváltsa (egy időre) a Mi -tudat, ugyanolyan fontos, hogy a családdá válás folyamatában képesek legyünk egyéni igényeink, vágyaink elé helyezni a közös egység érdekét. Ez a közös szimbiotikus egység automatikusan megszületik az Anya- (újszülött) Gyermek esetében (ha nem zavarja meg súlyosan ezt a természetes folyamatot pl. a szeparáció, vagy gyász, depresszió). Az apa gyakorta kiszorul ebből az egységből, miközben azt éli meg, hogy a párjával korábban fennálló egység megszűnt, "felül lett írva" az új jövevény által. Ez alapja lehet a tudattalan féltékenységnek, és a későbbi elhidegülésnek, amiből az anya esetleg csak annyit érez, hogy a párja "duzzog" vagy követelődzik, még rosszabb esetben másnál keres "vigaszt"... Mindketten tehetnek, tegyenek azért, hogy ez ne történjen meg, törekedve már kezdettől a páros egység megőrzésére, és a családi közösségbe bevon(ód)ásba.

Minden kapcsolat fejlődésének természetes lépcsője, hogy az összeolvadós szimbiotikus fázist a szeparáció-individuáció időszaka váltja fel. Ez fokozatosan, lépésről-lépésre történik meg. Ahogy a gyermek fejlődik, egyre több tere nyílik a szülőknek újra Férfi-Nő, felnőtt pár -minőségben is egymásra találni, a babázás szüneteiben. Óriási igénye az anyáknak is, hogy újra Nőnek láthassák magukat, nem egyedül anyai szerepben. /Én a mai napig emlékszem arra (pedig már több,  mint tíz éve történt), milyen különleges élmény volt a délutáni alvását töltő babámat otthon hagyva először újra kozmetikushoz mennem, leginkább hogy egy idegen felnőtt emberrel beszélgethettem, aki női minőségben törődik velem... / Eddigre viszont akár hosszú évek is eltelhetnek, különösen, ha egymás után több gyerek születik, pár év leforgása alatt. Ha évek óta nem fordítottunk időt az anya/apaszerep mellett a férfi/nő nexus "karbantartására" éppolyan nehéz lehet ezt újrakezdeni, mint edzeni kezdeni több év kihagyás után. Erőlködős lesz, izzadtság-szagú és nevetségesnek fogjuk magunkat érezni az elején - de megéri.

 Hogyan kezdjünk hozzá, ha kiestünk a rutinból? Mint az elején: formálisan, kicsit zavarban, randevúzgatva. Előre megbeszélt, jól tervezett időtöltéssel, mindent megszervezve, és megbecsülve azt a drága időt, amit erre tudunk szakítani. Lehet randevú egy otthon töltött esti órácska is, amit viszont zavartalanul kettesben töltünk, mert már végre elaludtak a kicsik. Adhatunk egy jó masszázst egymásnak, vagy vehetünk együtt egy forró fürdőt, gyertyafénnyel és relaxáló illóolajokkal például. Annyi is elég lehet, ha megnézünk egy epizódot a kedvenc sorozatunkból egy pohár bort vagy forró csokit szopogatva, egymáshoz bújva.

Lényeg, hogy ez az óra legyen kiemelt minőségű, beírva a naptárba, hogy már előre láthassuk, várhassuk, mint teve az oázisát. Máskülönben, ha csak lebegtetjük, elködlik a mindennapok tennivalói közepette, mint a délibáb. A sivatagos hasonlatnál maradva: az intimitás oázisában fellelhetjük az erotika gyümölcseit is idővel, nem is kell túl soká keresgélni általában. Mi akadálya lehet még ennek? Például az, ha szülői szerep kellékei illúzióromboló módon beletolakodnak az idillünkbe. Sok nő szorongásával ellentétben a szoptatós (és orgazmuskor tejet lövellő!) anyamell ritkán ilyen. Ilyen viszont egy pelenka (még ha tiszta, akkor is) vagy bármi egyéb amúgy aranyos és megható babázós kellék. A meghatódás és a babára gondolás mértéke egyenesen arányos a vágy-elhalálozódással.

Míg a férfiak figyelme inkább célirányos, a nőké szórt, és jellemzően anyaként folymatosan kisebb-nagyobb mértékben a babán nyugszik. Elég egy nyikkanás, hogy az anya már ne magára, és az örömére, vagy a párjára figyeljen. Innentől nehéz visszazökkenni, hát még, ha menet közben ki is kell menni szoptatni. Egyenesen bizarr élmény lehet nőnek és férfinak egyaránt, ha a mell egyszerre szexuális tárgy és tápláló anyamell. Ezért érdemes megpróbálni elkülöníteni térben és időben ezeket a tevékenységeket, amennyire csak lehet. Jó adag kreativitás, logisztikai készség, lazaság és egy nagy adag humor kell ahhoz, hogy jól kezeljük mindezt. És legfőképp: kitartás. Megéri.

Rekvényi Katalin szexuálpszichológus

www.facebook.com/rekvenyi.katalin.szexualpszichologus/

- Pécsimami -

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére