Jelenlegi hely

Minden, amit tudnod kell a szétnyílt hasizomról

Ez a probléma férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat, sőt csecsemőknél is kialakulhat, mégis legtöbbször a várandóssággal kapcsolatban találkozunk vele. A terhes kismamák esetén általában már a második trimeszterben elindul a hasfal „szétnyílása”. Kezelésével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. A magánklinikák gyakran műtétet javasolnak, de nem biztos, hogy minden esetben indokolt – hívta fel a figyelmet Karóczi Csilla a Sherlock Rehab gyógytornásza, manuálterapeutája.

Hogyan épül fel a hasizom?

A hasfal elülső és oldalsó részét a középvonal mentén szimmetrikusan elhelyezkedő hasizmok alkotják: a külső ferde-, a belső ferde-, a haránt- és az egyenes hasizom. A középső rész erős kötőszövetből épül fel, ahol a has két oldalán található hasizmok izompólyái egy inas szerkezetet alkotva összeérnek. Akkor beszélünk szétnyílt hasizomról, ha az egyenes hasizmok rostjai hosszanti irányban szétválnak, ennek egyik jele, hogy a has középső részén a hasfal előredomborodik.

Akár természetes folyamat is lehet?

A hasizmok tónusa a hasüregi szerveknek nyújt védelmet, illetve a medencefenék, az ágyéki izmok és a rekeszizom funkcionális egységeként, a megfelelő testtartás kialakításáért és stabilizálásáért is felelős. A várandósság során a baba intenzív növekedése fokozza a hasfali nyomást, emellett a hormonális változások is hatással vannak a hasfalra. Például a relaxin hormon – felkészíti a női testet a szülésre, „relaxálja” az izmokat, szalagokat – jelenléte is hozzájárulhat a hasizmok szétnyílásához, amely egy természetes folyamat.

A kismamáknál a hasizmok szétnyílását fokozhatja:

  • megelőző terhesség,
  • nagy méretű baba,
  • ikerterhesség.

Mi segíthet a megelőzésben?

– Az jelen pillanatban vitatott, hogy a megelőző császármetszés mennyire van hatással a hasizmok szétnyílására. Az viszont bizonyított, hogy a várandósság előtt, illetve a terhesség alatt végzett megfelelő és rendszeresen fizikai aktivitás, valamint a szülés utáni célzott fizikai aktivitás, hatással van a hasizmok és ezzel együtt a kismedencei-, valamint a háti,- ágyéki szakaszon található izmok megfelelő állapotának fenntartására, helyreállításra – magyarázta a gyógytornász.

Mi számít kóros állapotnak?

Szétnyílt hasizom esetén nincs egységes megállapodás, hogy mi számít kóros állapotnak és mi nem, leginkább azért sem, mert a tapintás alapján történő vizsgálat nem mindig célravezető. Gondoljunk csak bele, mekkora a hibázás lehetősége, hiszen egyes esetekben a hasizmok mélyen a felületes kötőszöveti rétegek alatt helyezkednek el. A klinikai gyakorlatban a szétnyílás mértékének meghatározására használhatnak ultrahang- vagy CT gépet, ez azonban a hétköznapi, panaszmentes esetekben csak ritkán fordul elő.

A legtöbbször hallott és általánosan elfogadott megállapítás szerint a 2 cm-nél nagyobb szétnyílás már kóros, az 5 cm feletti pedig súlyos állapotnak számít. A szakértő szerint, mivel nincs egységes ajánlás a mérés pontos helyének meghatározására, mint például a köldöktől való távolság, vagy a vizsgálati pozíció – háton fekve nyújtott lábbakkal, esetleg felhúzott lábakkal, félig ülő helyzetben…stb. –, így sokkal nehezebb a szétnyílás pontos mértékét meghatározni, éppen ezért a fent említett, centiméterben kifejezett számok könnyen megijeszthetik a kismamát.

Okozhat derékfájdalmat?

A szülés utáni időszakban a hosszanti hasizmok közötti távolság megnő,- ami egy teljesen normális folyamat,- és hónapokig fennállhat, de jellemzően egy éven belül a két izom közötti távolság visszatér a terhesség előtti értékre. Ez az úgynevezett spontán regeneráció. – A szétnyílt hasizom egyik következménye lehet a sérv, illetve ez a két állapot akár egyszerre is előfordulhat. Figyelembe véve a hasizmok szerepét a testtartás fenntartásában, joggal feltételezhetjük, hogy a szétnyílt hasizom miatt a medence stabilizációja nem lesz megfelelő, ennek következtében pedig rossz testtartás, derék- és csípőtáji fájdalmak alakulhatnak ki. Ez így logikusan hangzik, azonban a tanulmányok ellentmondásosak a témát illetően, vagyis a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést a szétnyílt hasizom és a derékfájás gyakorisága között, valamint a szétnyílt hasizom és a kismedencei izmok rendellenes működése között – mondta a Karóczi Csilla.

Az önvizsgálata menete

Az önvizsgálat bár hozhat fals eredményt, nagyon könnyen kivitelezhető otthon is. Háton fekve talpra húzott lábakkal elhelyezkedve tegyük a kezünket a has középvonalára. Több régióban is elvégezhető a vizsgálat, a köldök alatti területen, a köldök felett közvetlenül és a szegycsont alatti területen. Csupán a fej megemelésére van szükség ahhoz, hogy az egyenes hasizom bekapcsoljon és ki tudjuk tapintani a két hosszanti hasizom közötti távolságot.

Mi lehet a megoldás?

Fontos tudni, hogy a szétnyílt hasizom kezelése során a műtét nem az első és egyetlen megoldás! Érdemes megpróbálni az életmódváltást, a célzott gyógytornát, illetve a fizikai aktivitás is sokat javíthat az állapoton. Számos kutatás igazolja, hogy a megfelelő mozgásterápia az érintett izmok funkciójának visszaállítása szempontjából rendkívül hatékony módszer.

Egy 2019-es tanulmány bizonyította, hogy a mély törzsizmok célzott stabilizáló tréningje – amely során a medencefenék, a mély hátizmok, a mély hasizom és a rekesz, mint funkcionális egység edzése volt a cél –, egyértelműen csökkentette a hasizmok szétnyílásának mértékét.

Emellett a szakértők szerint a funkció szempontjából a fizioterápiának is jelentős szerepe van, annak ellenére, hogy ez nem sokat tesz hozzá az esztétikai javuláshoz.

Jöhet a műtét?

Amennyiben a konzervatív kezelések nem járnak sikerrel, akkor jöhet szóba a műtét. Megoldás jelenthet például a nyitott-, a laparoszkópos- és az endoszkópos hasplasztika – ezekkel egy időben a sérvet is lehet orvosolni. A laparoszkópia előnye a nyílt hasi műtéttel szemben, hogy a kisebb heg miatt, kisebb a műtéti szövődmények kockázata. De természetesen mindig a kezelőorvos határozza meg, hogy milyen típusú beavatkozás jöhet szóba.


A cikk szerzője

Karóczi Csilla
gyógytornász, manuálterapeuta

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére