A mobiltelefon sokunk számára nem csak kommunikációs, de munkaeszközként is nélkülözhetetlen, alig esik ki a kezünkből (akkor is jó eséllyel valamilyen másik kütyü előtt találjuk magunkat), és ezzel elég kényelmetlen szembesülni. Annál is inkább, mert az ember ugye hajlamos a gyereknevelés rögös útján gyalogolva rendszeresen kárhoztatni a saját kamasz(odó) gyerekei mobilmániáját, hogy aztán időről-időre rádöbbenjen, ő sem sokkal jobb náluk. Ilyenkor aztán belekapaszkodik abba a gondolatba, hogy persze, mások is így vannak vele, például a Scary Mommy oldal egyik szerzője, aki nemrégiben hasonló témában éppen arról írt, hogyan döbbent rá a saját függőségére. Sarah Cottrell számára akkor jött el a megvilágosodás pillanata, amikor éppen hozzá bújni vágyó, 3 éves gyerekét próbálta meg valami mondvacsinált indokkal leszerelni, mert éppen telefonozott.
„Anyu, tedd már le és ölelj meg!” – mondta neki könnyes szemmel a kicsi, mire ő elszégyellte magát, letette a telefont, és rájött, hogy gond van. Így aztán este közölte a férjével, hogy eldöntötte: egy időre kiszáll a közösségi oldalakból, hagyja a telefont, minimálisra szorítja az emailezést – szóval megpróbálja magát leválasztani a netről.
A kísérlet egy hétig tartott, és mint írja, az első nap majd’ bele bolondult, már reggel nagyon furcsa volt, hogy nem a telefonnal a kezében kávézik, nem a netet bújja, vagy éppen Facebookozik. Cserébe kénytelen volt elfoglalni magát valami mással, elkezdett esténként ismét mesét olvasni a gyerekeinek, sokat játszani, foglalkozni velük. Nem utolsó sorban pedig beszélgetni. Sokat. A saját gyerekkoráról, fontos és kevésbé fontos kérdésekről – minderre volt idő, mert nem a telefont bújta. A hét végére aztán egészen megszokta a korlátozott netezést és telefonozást, és bár azóta megint többet használja a kütyüket, azért érdekes tapasztalat volt.
Lehet, hogy nekünk is ki kellene próbálni…Félreértés ne essék, nagyon hasznos dolognak tartjuk az okostelefonokat és az internetet, rengeteg értékes dolgot lehet velük és rajtuk csinálni. De az is igaz, hogy néha hajlamosak vagyunk elfelejteni, ki a főnök ebben a kapcsolatban.
Forrás: www.csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
