50 felett kezdődik az igazi élet! – írta valaki egy szülinapi köszöntésben. Tényleg így van? Ha szétnézek a 40-es éveiben járó ismerőseim között, meglepő dolgokat látok. Egyikük telente megmártózik a jeges Balatonban és erről posztol, az orvos gitározni szokott egy bárban, a cégvezető zarándokútra megy, az agykutató motorral közlekedik, a coach végigjárja a Kárpátok 2500 feletti csúcsait, a biztosítási szakember a multit otthagyva tanyára költözik a családjával és sajtot készít, egy 50-es pár pedig tánctanfolyamra jár és bakancslistát ír… Mindeközben valakinek megújult a házassága, más pedig felrúgta addigi életét, párkapcsolatát.
Mi történik velünk az életünk közepén?
Úgy látom, erre senki nem készít fel. Nem könnyű ez az időszak, néha tragédia, máskor komédia, de leginkább tragikomédia.
Mivel ebben az életkorban már egyre kevésbé akarunk a külvilág elvárásainak megfelelni, a műfajt mi magunk választhatjuk meg.
A fejlődéslélektan az életközépi krízist „normatívnak” nevezi, mivel emberi életünk olyan természetes velejárója, mint pl. a kamaszkor. Ezen mindenki átmegy, nem ússzuk meg, csak az a kérdés, mit kezdünk vele. Életközepi megküzdésről beszélünk, ami azokat érinti, akik megtapasztalták az elmúlást, a veszteségeket, szóval azt, hogy még az én életem is véges. Ami eddig működött, már nem úgy működik. Jó esetben most van erőm és lehetőségem, hogy változtassak a hátralévő időre.
Carl Gustav Jung szerint az életünk délutánját már nem élhetjük ugyanazon forgatókönyv szerint, mint az életünk délelőttjét. Úgy gondolta, hogy az életközép egy fordulópont, az életünk első felében a külvilág elvárásainak próbálunk megfelelni, a második felében pedig önmagunk mélyebb megismerése válik fontossá.
Richard Rohr gondolata, hogy az élet első fele a szöveg megírásának jegyében telik, a második fele pedig a kommentár elkészítése ehhez a szöveghez.
"Az élet fordulópontján fellépő lelki válság összerázza az emberi élet alkotóelemeit, hogy aztán szortírozza és újrarendezze őket." Anselm Grün
Az életközép egyénenként eltérő időben, de általában 35 és 50 éves kor között érkezik el.
Újrarendeződés
Tükör: amiben megláthatjuk az eddigi életünk ajándékait és veszteségeit, ill. azt is, ami még hiányzik.
Fókuszváltás: Már nemcsak az számít, hogy mit kapok az élettől, hanem az is fontos lesz, hogy mit adhatok én az életnek. A teljesítmény hajszolása helyett sokan mások felé fordulnak, és emberközpontú foglalkozást vagy elfoglaltságot választanak. Megnő a vágy az önazonosabb élet után. Az elvárások már kevésbé határoznak meg minket.
Spirituális fejlődés: Ez az életszakasz nagy esély a spirituális fejlődésre, a transzcendencia felé való nyitottságra, Istenhez kapcsolódva egy nagyobb szabadságot lehet átélni.
Újratervező anyák: Azok a többgyerekes anyák, akik hosszú évekig a családnak szentelték az életüket, a gyerekek kirepülésével szembesülnek a kérdéssel: ki vagyok én a szülői szerepemen kívül? Milyen érték van bennem, ami hasznos a világ számára? Többen ebben az életszakaszban erőre kapnak, tanulni vagy vállalkozni kezdenek, új szakmában próbálják ki magukat, lelkesítő tevékenységet keresnek.
Kiürült fészek: A gyerekek egyre önállóbbá válnak, tinik vagy már kirepülőfélben vannak, ekkor a szülők nagyobb szabadságot élnek meg. A nagy gyerekek elengedésével a szülői szerep átalakul, meg kell találni az új szerepet. Az ürességet tartalommal szeretnénk megtölteni.
Családi viszonyok: Gyakran újrarendeződnek a családi viszonyok, a gyerekek önállósodnak, a párkapcsolat új kihívások elé néz, a szülők idősödnek, a szerepeink változnak. A szendvicsgeneráció terheket hordoz, egyszerre terelgeti kamasz gyerekeit és támogatja idős szüleit, közben a munkahelyén is helyt áll. Előfordul, hogy összecsúsznak a krízisek, pl. azt hiszi az ember, hogy a kamasz gyerekével vannak problémái, pedig az életközepi krízissel küzd, ez a két krízis egybe csúszik.
Párkapcsolat: Az életközépi változás elkerülhetetlenül megmozdítja a párkapcsolati dinamikát is, sok házasságban kérdéseket és feszültséget hoz felszínre. Akkor tud a kapcsolat megújulni, ha a felek képesek együtt, egymást kísérve szintet lépni a fejlődésben és a szakítás helyett egy mélyebb, érettebb hitelesebb kapcsolatot kialakítani.
Belső számvetés: Megvizsgálom, hogy mit szeretnék megőrizni és mit vinnék tovább az eddigi életemből, mik a kincseim és mitől szeretnék megszabadulni.
Felmerülő kérdések
Ki is vagyok én? Hol tartok az életemben? Jó úton járok? Erről álmodtam gyerekkoromban? Mit értem el eddig? Mit veszítettem? Szeretem a munkámat? Ezzel szeretnék foglalkozni a továbbiakban is? Van erőm és időm váltani, ha kell? Miben gyarapodtam? Mi az, amit teljes szívvel, és mi az, amit csak megszokásból teszek? Mit várok én még az élettől és mit vár tőlem az élet? Melyek a régi és új szerepeim? Hol vannak az erőforrásaim? Min szeretnék változtatni? Mik az új céljaim? Hogyan érjem el őket? Hogyan tudok tovább menni? Van-e valamilyen küldetésem, amivel nemcsak a saját, hanem a környezetem életét szebbé, jobbá, tartalmasabbá tehetem?
Néhány tipp
Mit tehetünk?
Önismereti út: Az önismeret fontos erőforrásunk, érdemes mélyebben megismerni az erősségeinket, a gyengeségeinket, a fejlesztendő területeket, a személyiségünket, értékeinket, preferenciáinkat. Egy támogató beszélgetés, terápia vagy önismereti csoport segíthet ebben, de a bizalmas baráti beszélgetés is építő lehet.
Életközepi megküzdők csoportja: Egy biztonságos közeg, zárt csoport, ahol őszintén és szégyen nélkül megoszthatók a nehézségek.
Női (sorstárs) közösség: A „nem vagyok egyedül” élménye sokat segít, hogy ezeket a változásokat egy nő ne elszigetelten, hanem támogató közösségben élje meg. Sok erőt ad a hasonló problémákkal küzdő nők társasága és együttműködése.
Sport: Fontos, hogy gondoskodjunk a fizikai állapotunkról, tehát időt és energiát szánjunk a mozgásra, a nyugalomra, a pihenésre, a táplálkozásra.
Csend: A lélek nem a zajban szól, hanem a csendben. Szakítsunk időt arra, amikor lenni is tudunk, nemcsak tenni. (Séta a természetben, meditáció, tudatos jelenlét, elcsendesedés, lelassulás, testi-lelki fellélegzés.)
- alkotás, valamilyen önkifejezés (írás, rajz, zene, kreatív tevékenység)
- naplóírás
- új hobbi kipróbálása
- önkéntesség
- mentorálás
- tanulás
- spirituális elmélyülés
- kipróbálni magunkat egy másik szerepben
- valódi támogató kapcsolatok, közösségi élmények
- podcastok, könyvek a témában
|
Könyvajánló Gladys McGarey: A jól megélt élet – A minden életkorban megtapasztalható egészség és boldogság hat titka egy 103 éves orvostól Richard Rohr: Emelkedő zuhanás Büky Anna és Ross Andrea: 50-es nők együtt Gary Chapman és Harold Myra: Újra kettesben Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők |
Vedd észre, hogy miért lehetsz hálás!
Az ismert bölcsesség szerint „az életet csak hátratekintve lehet megérteni, de élni előre nézve kell”. Ha visszatekintek a megpróbáltatásokra, újrakezdésekre, krízisekre – hiszen az élet drámaisága értékes élettapasztalattal gazdagított –, az örömökre és csodákra, rádöbbenek, hogy mennyi minden ad okot a hálára. Hiszem, hogy az élet ajándék és mindannyiunknak küldetése van!
Ha nem is ekkor kezdődik, de 50 felett is van élet! Nem is akármilyen!
Halász Kinga
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
