Részképességzavar – a diszgráfia és a diszkalkulia démona (2.)

Az írott szó nehézsége

Az olvasási problémákhoz gyakran társul az írás zavara, a diszgráfia. Gyermekenként eltérő, hogy kinél melyik van túlsúlyban.

• a diszgráfiás gyermek írása rendezetlen, szinte olvashatatlan
• a hasonló betűket összekeveri (b-d, b-p),
• az azonos írómozdulattal kezdődő betűket eltéveszti (l-f, a-o),
• szavakat értelmetlenül egybe- vagy különír,
• elhagy vagy betold szótagokat, a mondatokat félbehagyja
• nem ismeri fel a rövid és hosszú mássalhangzók (l-ll, sz-ssz), illetve magánhangzók (o-ó, i-í) közötti különbségeket, így helyesírása is gyenge
• a másolás jobban megy neki, de diktálás után nem tud írni, mert nem emlékszik a betűk alakjára
• egy-egy betűt hibátlanul leír, de az összekötéssel már nehézségei vannak
• térbeli tájékozódási zavara miatt problémát jelent számára a szöveg elhelyezése a papíron: sorai rendezetlenek, kifutnak a füzetből, a betűk nagysága változó

A diszgráfiás gyermek az órán legtöbbször már nem ír, kilátástalannak tartja, hogy lépést tartson a többiekkel. A házi feladatot – ha elég sok idő áll a rendelkezésére – szépen elkészíti. Ha kevésbé kitartó, egyszerűen “elfelejti” megcsinálni vagy mást kér meg rá.
 

A számok világa

A tanulási zavarok közül talán a legkevésbé közismert a diszkalkulia. A számolási zavarral küzdő gyermek nem pusztán kevésbé tehetséges a matematikában társainál, hanem speciális problémái vannak. A diszkalkulia, a diszlexia és a diszgráfia kialakulásának okai hasonlatosak, de nem feltétlenül jár együtt a három részképességzavar. Egyes nézetek szerint a diszkalkulia nem sorolható a részképességzavarok közé, meghatározása szerint inkább az agyban egymással kölcsönhatásban lévő rendszerek közötti funkciózavar.

• A diszkalkuliás gyermek nehezen ismeri fel a szimbólumokat – a számokat és a matematikai jeleket – és azonosítja őket tartalmilag.
• Problémája van a sorozatok és szabályok alkotásával, a térbeli és síkbeli viszonyok érzékelésével.
• Amíg erősen koncentrál, képes jól megoldani a feladatot, de figyelme hamar fárad, és egyre több hibát vét.
• Egy újabb példa esetén nem tud új megoldást találni, az előzőt ismétli.
• Többjegyű számoknál könnyen eltéveszti a számok sorrendjét (134 helyett 143-at ír).
• A számokat fordítva írja le (23 helyett 32-t).
• A műveleti jeleket rosszul ismeri fel (12:4=16).
• Számemlékezete kis terjedelmű: az egymás után sorolt számokból keveset tud visszaidézni.
• A számokat kiragadva környezetükből -más méret, más szín, szaggatott vonalvezetés – nehezen vagy nem ismeri fel.

Segítő türelem

A részképességzavarral küzdő gyermekek az olvasás, az írás vagy a számolási műveletek elsajátításához hosszabb időt, több gyakorlást és megerősítést igényelnek. Szükségük van környezetük bátorító magatartására. Ha saját tempójukban haladhatnak, teljesítményük javul. A jelenlegi iskolarendszer egyforma gyerekekre szabott követelményei azonban nem hagynak elég időt, így a tanulási zavaros gyermekek része az állandó kudarc.
A tanulmányi sikertelenség és az ebből fakadó szégyenérzet következménye lehet, hogy viselkedésük megváltozik: bohóckodóvá vagy agresszívvé válnak. Akár bele is betegedhetnek a sorozatos kudarcélménybe. A pedagógusok és a szülők részéről kifogyhatatlan türelmet igényel a velük való foglalkozás, el kell fogadniuk, hogy ezek a gyermekek nem lustaságból teljesítenek rosszul. Nem szabad megszégyeníteni, szidalmazni őket. Érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, a megfelelő terápiával jelentős javulás érhető el.

Semei Györgyi
gyógypedagógus

Forrás: bebikkicsikesnagyok.hu