Jelenlegi hely

Újabb 113 válasz a CSOK-ról

Óriási az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény iránt. Az elmúlt hetekben érkezett kérdésekből, és a rájuk adott szakértői válaszokból válogattunk ismét. 

Az újabb 113 kérdéscsoport és válasz némelyike nagyon egyedi élethelyzetben próbálja a csok-ot segítségül hívni, mások viszont olyan feltételeket, ismereteket keresnek, amelyek mindenki számára hasznosak lehetnek az otthonteremtés során.

1. Férjemmel új lakást szeretnénk vásárolni.  A projekt egy körülbelül 75 lakásos társasház lenne, a kivitelezés idén kezdődne, s 2017 II. félévben történne meg az átadás. A lakások lefoglalása ebben a hónapban történne. A lakás vételárát a műszaki átadásig ki kellene fizetni.  Jelenleg egy gyermekünk van, s további két gyermeket szeretnénk, így nagyon örültünk a CSOK jelenlegi módosításának, illetve a 10 milliós hitel lehetőségének, mert így könnyedén meg tudnánk szerezni azt az ingatlant, amit kinéztünk (egy 82 nm-es A+ energetikai besorolású lakásról lenne szó). Már voltam bent abban a 2 pénzintézetben, ahol lehet igényelni az újfajta CSOK-ot, azonban nagyon elkedvetlenedtem.

Mind a két helyen azt a felvilágosítást kaptam, hogy bár minden kritériumnak megfelelünk, mégsem igényelhetjük addig a támogatást, ameddig nincsen meg a használatbavételi engedély. Ebben az esetben nincs arra lehetőségünk, hogy a 10+10 milliós támogatás segítségével ÚJ építésű lakáshoz jussunk, mert legjobb tudomásom szerint a legtöbb kivitelező, már az építés folyamán megkezdi az ingatlanok értékesítését, s általában (ahogy a környékünkön épülő társasházaknál megérdeklődtem) az építés befejezéséig az összes lakást el is adják. Felvilágosítást szeretnék kérni Önöktől, hogy ebben az esetben hogyan tudnánk igénybe venni az állami támogatást? Ha Önök nem tudnak segíteni milyen hivatalos szervhez fordulhatok felvilágosításért?

Válasz: A CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában – használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, összkomfortos új lakás vásárlásához nyújtható a kedvezmény, ezért a használatbavételi engedély megléte nélkül nem lehetséges a kedvezmény igénybevétele. (A kedvezményre való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül kérheti a hitelintézettől.) Ezért amennyiben a kivitelezés 120 napon belül befejeződik azzal, hogy a használatbavételi engedély is rendelkezésre áll ezen időtartamon belül, a vállalkozóval (a 120 napos időtartamon belül) szerződést tud kötni és legkésőbb a 120. napon a hitelintézet felé kérelmet tud benyújtani a CSOK iránt. Felmerülő egyéb kérdéseivel a hitelintézetek ügyfélszolgálatain is érdeklődhet.

2. Az lenne a kérdésem, hogy aki külföldön dolgozik igényelheti e?

Válasz: Igen, igényelheti. A vonatkozó kormányrendelet szerint biztosítottnak minősül az igénylő akkor is, ha külföldön (EGT tagállamban) biztosítási jogviszony keretén belül dolgozott és ezen tényt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja. Emellett fontos feltétel az is, hogy a biztosítási jogviszonynak az igénylés időpontjában is fenn kell állnia, és abban 30 napnál hosszabb megszakítás nem lehet. Azonban figyelni kell arra is, hogy a külföldi TB-jogviszony csak az előzetes (6 hónapos, ill. 2 éves) biztosítási időbe számít bele, az igénylés időpontjában viszont már csak a magyarországi biztosítási jogviszony fogadható el; tehát annak, aki külföldön dolgozik, a CSOK igényléséhez először haza kell térnie, 30 napon belül belföldön munkát vállalnia, és csak ezután igényelheti a támogatást.

3. Ha csak a tízmillió forint csokot szeretnem igénybe venni miért baj hogy báros vagyok hiszen az nem hitel hanem a gyerekeknek jár?

Válasz: A 2016. február 11-étől hatályos új szabályozás szerint a Központi Hitelinformációs Rendszerben (közkeletű nevén “BAR lista”) nyilvántartott hiteltartozás már nem kizáró ok a CSOK igénylésénél.

4. A mi családunkban még 3 eltartott van. Közülük a legnagyobb felsőoktatásban nappali tagozatos hallgató, 22 éves, a legkisebb 18 éves, középiskolás. A középső éppen egy OKJ-s végzettséget adó iskolába jár, viszont január 20-án betölti a 20. életévét. 20-a után elveszítjük a 3 gyerek után járó kedvezmény lehetőségét? Nagyon szeretnénk igénybe venni a támogatást, mivel egy 54 négyzetméteres lakótelepi lakásban lakunk. Minden más feltételnek megfelelünk. Nagyon sajnálnánk, ha a születési dátum lenne az akadály, hiszen addig képtelenség intézkedni, a bankunk még a tájékoztatástól is elzárkózott.

Válasz: A CSOK iránti kérelmet január 20. napjáig kellett benyújtaniuk akkor, ha a 20. életévét betöltött gyermek nappali tagozaton nem létesít felsőoktatási intézményben tanulói jogviszonyt. A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítják meg. A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. Azonban amennyiben a kérelem benyújtása az említett határidő után történik, akkor is jogosult lehet a család a két gyermek után a 2,6 millió Ft-os (új lakás esetén járó), illetve az 1,43 millió Ft-os (használt lakás esetén járó) összegre.

5. A CSOK csak csatornázott telekre való építés után vehető igénybe? Ha nincs csatorna, a derítő megépítése elegendő feltétel? Hallottam olyat is, hogy a település  amelyre épülne a telek csatornázott, akkor jár a CSOK, függetlenül attól, hogy a telek utcájába be van-e vezetve.Köszönöm a választ előre is!

Illetve még egy kérdésünk van a csalad.hu-ra feltöltött lakásépítési támogatáshoz kapcsolódó alábbi leíráshoz:

“Adó-visszatérítési támogatást igényelhető az

a) legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője

vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve

b) az építési telek természetes személy tulajdonosa az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához.”

A kérdésünk az, hogy mit jelent pontosan a B.) pont? Adóvisszatérítési- támogatás igényelhető a telekvásárlásra is? Hogyan?

Válasz: Az első kérdéshez: a 2016. február 11-től hatályos új szabályozás szerint amennyiben az adott településen (településrészen) nincs vezetékes csatornahálózat, akkor valóban elegendő a derítő üzemeltetése, ellenkező esetben azonban gondoskodni kell a teleknek a közműhálózatba való bekötéséről a támogatás igénybevételéhez.

A második kérdéshez: igen, az építési telek megvásárlásához is igényelhető az ÁFA visszatérítés. A támogatás mértékének maximális kifizethető összege: 5 000 000 Ft.

6. Használt lakást szeretnék vásárolni. Csokot szeretnék igényelni 90 négyzetméteres használt lakásra. Még nincs gyerek. A csokot beleforgathatom önerőnek a jelzáloghitelbe?

Válasz: Amennyiben még nincs gyermekük, használt ingatlan vásárlására legfeljebb 2 gyermek megszületését vállalhatják 8 éven belül – feltéve, hogy Önök házasságban élnek és legalább egyikük nem töltötte be 40. életévét -, melynek fejében már most, megelőlegezett formában igényelhetnek legfeljebb 1,43 millió Ft családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK). Egy gyermek vállalása esetén – melyet 4 éven belül kell teljesíteni – az igényelhető összeg 600 ezer Ft. A gyermekvállalás örökbefogadással is teljesíthető.

Amennyiben Ön a lakás vásárlásához a CSOK-ot igénybe kívánja venni, ezt a lakás adásvételi szerződésében rögzíteni szükséges. A kedvezmény iránti kérelmet a választott (és az állammal e tevékenység végzésére szerződött) hitelintézetnél kell benyújtania. Amennyiben Ön lakáscélú kölcsönszerződést is igénybe kíván venni lakásának megvásárlásához, a választott bank minden esetben hitelbírálatot végez, amelynek eredményétől függ, hogy milyen összegű lakáshitelre lehetünk jogosultak. A Magyar Nemzeti Bank 2015. január 1-jétől hatályos rendeletének értelmében a felvett forinthitelek esetén a jövedelemarányos törlesztőrészlet alapesetben nem haladhatja meg a jövedelem 50%-át, a felvehető lakáshitel nagysága pedig az adott ingatlan, mint a hitel fedezetének bank által elismert forgalmi értékének 80%-át. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan vásárlásához 20% önerőre van szükség. Az, hogy az önerőbe a felvett CSOK beleszámít-e, bankonként eltérő, melyről az Ön által választott bankban tájékozódhat. A meglévő gyermekek után járó CSOK-ot a bankok többsége beszámítja önerőnek, a még meg nem született (előre vállalt) gyermekek utáni kedvezményt azonban jellemzően nem.

7. Olyan kérdésem lenne hogy itt vidéken már lehet 17.000.000 Ft új házat venni.  Ha igénybe veszem a 10+10 millió forint kedvezményt plusz hitelt akkor abból be is lehet bútorozni a lakást?

Válasz: Nem, a CSOK és a hitel összegét csak a tényleges bekerülési költségre lehet igénybevenni, amiben a bebútorozás, berendezés költsége nem foglaltatik benne.

8. Szeretném megkérdezni, hogy nekem mint nevelőszülőnek jár-e a Csok? Ha igen milyen feltételekkel?

Válasz: Sajnos kizárólag vér szerinti és örökbefogadó szülők részére jár a CSOK, tehát az Önök részére akkor, ha nevelt gyermekeiket örökbefogadják.

9. Mi tavaly (pár hónapja) vettük fel a CSOK-ot 3 gyermek után családi ház építésére. Az építkezés a felénél tart és szeretnénk a 10 millió és a már kapott különbözetét is megkapni. (mindenütt azt olvastuk hogy ezt így lehet) A minisztérium azt a választ adta, hogy ha felbontjuk a tavalyi szerződést és visszafizetjük a részfolyósított összeget akkor köthetünk újat. A bank viszont azt mondja, hogy csak más (új) ingatlanra kaphatom meg a 10 milliót. szerintük ugyanarra az ingatlanra 2x nem lehet felvenni. Most akkor hogyan tovább?

Válasz: A hatályos szabályozás szerint a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását építés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően kell kérni a hitelintézettől. A 13. § (5) bekezdés b) pontja szerint az építtető támogatott személy az építési szándékától elállhat, ilyen esetben köteles a már folyósított támogatás összegét visszafizetni. Ennek alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Ön által hivatkozott álláspontja az irányadó, amennyiben a korábbi támogatást visszafizetik, és az építkezés még nem fejeződött be.

10. Tavaly kötöttünk szerződést egy kivitelezővel, telekhányadot vettünk és vállalkozói szerződésben rögzítettük, hogy idén áprilisig felépítik és átadják kulcsrakész készültségi szinten a lakásunkat. A tavaly befizetett összeg után a kiállított számlákon még 27% volt az Áfa. Az építési engedély a nevünkre szól és a bankban is építési hitelt igényeltünk.

Ma szólt a hitelügyintézőnk, hogy a bank szerint (ma volt eligazítás), mivel kulcsrakész készültségi szinten kértük a lakást, ezért az áfát nem igényelhetjük vissza, hanem az idei számlákon kell 5%-os áfának szerepelnie. Így viszont a lakás nettó értékét fogja megemelni a vállalkozó, hogy a bruttó érték megegyezzen a tavalyival. Ezek alapján a lakás ára drágább lesz és a 22% áfa a vállalkozónál marad.

Ez alapján : http://www.csalad.hu/2016/01/14/100-valasz-a-csokrol/

a 99.pont szerint mi mégis visszaigényelhetjük. ? ?

Sajnos sokan kérték a kulcsrakész befejezést és így nem vagyunk egyedül a problémánkkal. Erre a problémára nem lehetne valamilyen köztes megoldást találni? Számunkra nagyon nagy segítség lenne az áfa különbözete, de gondolom mindenki másnak is. 

Nagyon szépen köszönöm a segítségüket!

Bocsánat az kimaradt, hogy ez egy 46 lakásos társasház lesz. Köszönöm

Válasz: Sajnos mivel generálkivitelezővel építtették fel az ingatlant, és fix összegre szerződtek a kivitelezővel, így valóban nincs mód az ÁFA visszatérítésére, és az 5%-os kulcs alkalmazandó az idén kiállított számlákra. A vállalkozó sajnos jogosult az eredetileg megállapodott bruttó árat felszámolni, vagyis az ÁFA különbözet így valóban nem Önöknél jelentkezik.

11. Tisztelt Család.hu. Kérdésem lenne a 10+10-es konstrukcióval kapcsolatban. A Csok-nál egyértelműen kaptam tájékoztatást, hogy ha meg van a 3 gyermek, akkor nem kell házasnak lennem a párommal. Viszont a bank azt mondta, ha a 10milliós 3%-os támogatott hitelt is szeretnénk, akkor házasként kaphatjuk csak meg. Akkor most házasodjunk vagy maradhatunk élettársi viszonyban? A honlapukon ezt találtam,

“1.1.1 A  10.000.000  Ft  összegű  családok  otthonteremtési  kedvezményével  együttesen igényelhető három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásos kölcsöne

A kölcsönt kizárólag házaspárok vehetik igénybe”

Válasz: A 2016. február 11-étől hatályos új szabályozás szerint sem a CSOK, sem a kamattámogatott kölcsön igénylésének nem feltétele, hogy a felek házastársak legyenek, sőt a CSOK-ot a gyermekeit egyedül nevelő szülő is igényelheti.

12. A CSOK, Támogatott hitel és az ÁFA visszaigényléssel kapcsolatban lenne kérdésem, láttam a 103 kérdés-választ, ebből sok dolog kivilágosodik. Ha valaki építkezéshez veszi igénybe a CSOK-ot és a támogatott hitelt, akkor elér valószínű, hogy az ÁFA visszaigénylést is szeretné igénybe venni. A CSOK-nál nem de az ÁFA visszaigénylésnél probléma a meglévő ingatlan? Igaz ez így?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályok szerint már az ÁFA visszatérítés igénybevételénél sem kizáró ok, ha a család már rendelkezik más ingatlannal.

13. Véleményem szerint : a

“Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet az 1.1.1 pont szerinti kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevétele esetén?

Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.”

– félrevezető, helytelen információt tartalmaz, mivel:

HA lakóhelyiség átlagos belmagassága nem haladja meg a 2,20 (lakószoba esetén) és 2,50(nappali)m-t akkor nem számíthatom bele a hasznos területbe: OTÉK 85. § (3) b.

Válasz: A lakás hasznos alapterületébe azon helyiségei számíthatók be, ahol a belmagasság minimálisan eléri az 1,90 m-t. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) azt határozza meg, hogy a lakóingatlanok esetén (tehát nem nevelési-oktatási, egészségügyi intézményben) a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek belmagassága a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően legalább 2,5 m vagy 2,2 m legyen. Tehát az OTÉK-ban foglalt méret egy lakóhelyiség esetén egyébként is meghaladja a CSOK esetén értelmezendő hasznos alapterület fogalmába beletartozó helyiségeket, így például a hasznos alapterületbe nem tartozik bele egy ingatlan 1,6 m belmagasságú pincehelyisége.

14. Lehet buta kérdés….egy lányunk van “meg” már vettünk használt lakást 3 éve… meg sajnos, viszont nem is bővítjük csak felújítjuk… ilyen esetekben is igénybe vehető a támogatás ami egy gyermek utan jár? Vagy kimondottan építkezés, illetve használt lakas bővítése?

Válasz: A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) új vagy használt lakás vásárlásához, illetve meglévő lakás – legalább egy új lakószoba létesítésével járó – bővítéséhez igényelhető, felújításhoz sajnos nem.

15. Az iránt érdeklődnék, hogy a CSOK abban az esetben igénybe vehető e, ha a házaspárok esetén az anya GYEDen van, az apa pedig őstermelői jogviszonyban tevékenykedik? 3 gyermek nevelését vállalnánk, és építkezni szeretnénk.

Válasz: Természetesen igényelhető a CSOK akkor, ha az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél, tehát nem kell, hogy mindketten biztosítottak legyenek – legalább 2 éve folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel és az igénylést megelőző 180 napban keresőtevékenységet végzett. A mezőgazdasági őstermelő – a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében hivatkozott – Tbj. 5. § (1) bek. i) pontja alapján biztosítottnak minősül, sőt jogviszonya a CSOK igénylését közvetlenül megelőző 180 napos, keresőtevékenységgel járó biztosítási időbe is beszámítható.

16. Tisztelt CSOK! Egy kérdésem lenne. Meglévő 4 gyerekes 40 év feletti házaspár igénybe veheti lakàsbővítéshez?

Válasz: Csak abban az esetben feltétel, hogy a szülők egyike 40 éves kor alatt legyen, ha előre vállalt gyermekekről beszélünk, azaz még nincsen gyermekük. Akik már jelenleg is három vagy több gyermeket nevelnek, azoknál korhatári kitétel nincs, tehát Önök igénybe tudják venni a kedvezményt.

17. Olvastam a csalad.hu-n a tájékoztatójukat a 10+10 milliós támogatásról, s azt vettem észre, hogy a hiteligénylésnél bekerült egy 30 millió Ft-os összeghatár, ami eddig nem szerepelt semmilyen tájékoztatóban sem. Az lenne a kérdésem, hogy ez a budapesti ingatlanokra is vonatkozik-e? (Mert ezzel az összeghatárral jelentősen lecsökkentik a fővárosiak lehetőségét az új ingatlan vásárlására.) Ha vonatkozik a korlát, akkor számítható a későbbiekben ennek módosítása?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új feltételek alapján a három- vagy többgyermekesek által felvehető kamattámogatott hitelből vásárolható új ingatlanok vonatkozásában eltörlésre került az említett 30 millió Ft-os összeghatár.

18. Házfelújítás, korszerűsítés előtt áll családi házunk. 2 gyermekkel van-e valami lehetőségem támogatást igénybe venni vagy valamilyen kedvezményes hitelt?

Válasz: Fontos, hogy a CSOK-ot használt lakások esetén nem felújításra, hanem annak bővítésére lehet igényelni és természetesen erre 2 gyermek esetén is lehetősége van.

Használt lakás bővítéséhez két gyermek esetén a CSOK összege 1 430 000 Ft, feltéve, hogy a lakás alapterülete legalább 1, minimum 8 m2 hasznos alapterületű lakószobával bővül, és ezzel (vagy már a bővítést megelőzően) a teljes alapterület eléri a legalább 50 m2-t.

Ugyanakkor amennyiben a felújítás vagy korszerűsítés nem jár a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával való bővítésével, ebben az esetben nem vehető igénybe a támogatás.

19. A következő kérdésem lenne, melyre várjuk szíves válaszukat: 3 gyermekünk van és szeretnénk  új építésű házat venni a támogatással. Ha egy olyan új településrészen épül a ház, ahol nincs csatornahálózat kiépítve, csak ásott, zárt szennyvíztároló, ebben az esetben igénybe vehető a támogatás?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályok alapján már igénybevehetik a CSOK-ot az említett feltételekkel.

20. Érdeklődni szeretnék hogy van egy örökbefogadott kislányunk a férjemmel és nevelőszülőként 3 gyermeket nevelünk már több mint egy éve 2 nevelt gyermekemnek osztott gyámja vagyok igénybe szeretnénk venni a csokot lehet e?

Válasz: A CSOK-ot vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekekre tekintettel lehet igényelni a nevelt/gyámolt gyermekek esetében sajnos nem.

21. Érdeklődni szeretnék, hogy ha két gyermekem van, akikre nem igényeltünk CSOK-ot és szeretnénk még egy gyereket és úgy igényelni a 10+10milliót akkor hány évünk van a teljesítésre? A bank azt mondja hogy 10év, az interneten 4 év, az NGM oldalán a lakásépítésnél 10 év, de az új lakás vásárlásnál már ki sem tér a 3 gyerekre. Teljesen tanácstalan vagyok, nem mindegy hogy 10 vagy 4 évünk van még. Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz: A meglévő gyermekeiktől függetlenül 10 év áll rendelkezésükre az előre vállalt 3. gyermek megszületéséhez.

22. Ismerősökkel beszélgetés közben felmerült néhány konkrét kérdés a CSOK-kal kapcsolatban

1. Igényelhető-e a támogatás a  22 éves OKJ-s tanfolyamon tanuló gyermek után?

2. Mi a megoldás az alábbi esetben: a családnak van egy eladásra kínált ingatlana, de ennek eladási ideje bizonytalan, de most lenne lehetőség 2 meglévő és 1 vállalt gyermekkel új építésű ingatlant vásárolni, viszont ehhez nincs önerő, kizárólag a 10+10M forintos támogatást szeretnék igénybe venni. Sajnos a bankok azt mondják, hogy nem lehet ezekkel a feltételekkel önerő nélkül vásárolni, szükséges 20% önerő, vagyis 4M forint. Lehet az eladásra kínált ingatlan pótfedezet? Ha igen, mi történik akkor, amikor az eladásra kerül? Gondolok itt a jelzálogjog bejegyzésre, ami rendszerint ilyenkor mindkét ingatlanra megtörténik. Vagy lehet felvenni hitelt a meglévő ingatlanra, hogy meglegyen az önerő? Akár szabad felhasználású, vagy áthidaló kölcsönt? Ez befolyásolja a 10M forintos hitel felvételi lehetőségét?

3. Változik-e a helyzet, ha megvan már mind a három gyermek?

4. Ha már megszületett 2 gyermek és vállalnak egy harmadikat, akkor a 2 gyermek után járó CSOK önerőnek számít, míg a harmadik gyermek után járó támogatás hitelként, vagy az ingatlan teherként tekintendő?

5. 3 gyermek után járó CSOK miért nem számít önerőnek, mikor vásárolni szeretnének? Tapasztalatok szerint a bankok 20% önerőt elvárnak, ha csak a támogatásokból szeretnének ingatlant vásárolni.

Válasz: 1. A nem felsőoktatási intézményben tanuló gyermeket 20 éves koráig lehet figyelembe venni az igénylésnél, az ennél idősebb (legfeljebb 25 éves) gyermeket csak akkor, ha felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul.

2. Általában ha az ügyfél nem rendelkezik elegendő önrésszel  a bank a vásárolni kívánt lakás mellett másik ingatlant is megterheltethet (a törvény minimum 20% önerőt ír elő. Ilyenkor mindkét ingatlant a teljes lakáshitel összegével egyetemlegesen terheli meg a bank. Azaz nem külön-külön részösszegenként terheli a lakáshitel összegét a hitelező a két ingatlan értékének arányában. A összegét néhány bank önrészként fogadja el, míg más bankok ragaszkodnak a 20 % önerőhöz vagy a fenti pótfedezethez.Tehát az Ön esetében az eladásra szánt ingatlan mint pótfedezet és a vásárolni kívánt ingatlan mint fedezet mellett felvehet hitelt az új lakás megvásárlására, de fontos, hogy az eladásra szánt ingatlanért kapott vételárat teljes egészében az új lakásba kell fordítani, de a hiteltörlesztésbe szánt összeget le lehet belőle vonni. Ezután a bank törli az eladott ingatlanon fennálló jelzálogjogot és a fedezet már kizárólag az új ingatlan lesz.

Elvileg arra is lehet mód, hogy a meglévő ingatlanra jelzáloghitelt vegyen fel és azzal biztosítsa az önrészt. Azt azonban, hogy ez mennyiben befolyásolja a 10 millió Ft-os hitel felvételének lehetőségét, illetve hogy a fentiek közül melyik megoldás alkalmazható, a hitelintézettel szükséges egyeztetni.

3-5. A banki gyakorlat általában az, hogy a már megszületett gyermekek után folyósított CSOK összeget elfogadják önerőnek, az előre vállalt gyermek után megelőlegezetten folyósított támogatást viszont nem, hanem kölcsönnek tekintik, ezért pótlólagos fedezetet kell állítani amögé is. (Lényegében annyi könnyebbséget jelent, hogy kamatmentes hitelnek tekinthető, ami kedvezőbb a kamattámogatott, különösen pedig a piaci kamatozású hitelnél.) Ebből kifolyólag az előre vállalt gyermek tényleges megszületése után a támogatási szerződés módosítására kerülhet sor, miáltal már a teljes összeget (tehát az Önök esetében a 3. gyermek után járó 7,4 millió Ft-ot is) önerőként lehet beszámítani. Mivel azonban a gyermek megszületése ténylegesen a hitel felvétele és az adásvétel lebonyolítása után várható, ennek érdemi hatása nem lesz a törlesztési feltételekre.

23. Nagyon sok weboldalon azt állítják, hogy az 5 millió Forint áfavisszatérítést nem lehet igénybe venni akkor, ha generál kivitelezővel építtetünk házat “ezt a támogatást nem lehet igénybe venni olyan ingatlanokra, amelyeket egy kivitelező kulcsrakészen ad át a megrendelőnek (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre), még abban az esetben sem, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.“

Az Önök válaszaiból számomra az derül ki, hogy a generál kivitelező 27%-on felépíti nekem a házat, és én 5 millió Forintig visszaigényelhetem azt. Melyik a helyes értelmezés? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Valóban, ilyen esetben, amikor egyetlen kivitelezővel építtetik fel az alapoktól beköltözhető állapotig a házat – még ha a saját ingatlanukon építkeznek is –, az nem építési/szerelési szolgáltatásnak, hanem az Áfa tv. alapján termékértékesítésnek minősül, ezért a 27%-os ÁFA kulcs helyett az 5%-os kedvezményes kulcsot kell rá alkalmazni; ennélfogva arra az ÁFA visszatérítés nem vehető igénybe.

24. Érdeklődnék, hogy akinek a gyermeke tartósan beteg, és emiatt nem tudott hamarabb munkába állni, és nem tudja a 2 éves biztosítást felmutatni, emiatt ki van zárva a 10+10 milliós csok-ból?

Válasz: A CSOK jogosultság feltétele, hogy az igénylők közül legalább az egyik fél rendelkezzen minimum 2 éves folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal. Ha tehát a másik szülőnek van hivatalos munkaviszonya, akkor ő eleget tesz ennek a követelménynek. Továbbá ha Ön vagy házastársa/élettársa a gyermekük egészségi állapotára tekintettel ápolási díjban részesül, akkor a biztosítási időre vonatkozó feltételt nem kell figyelembe venni.

25. Érdeklődnek, hogy van 2 gyermekem, szeretnék nevelő szülő lenni… Az a gyermek számít 3 diák gyereknek és igényelhet em a 10 milliót, mint egyedülálló anya?

Válasz: A CSOK-ot vér szerinti és örökbefogadott gyermekekre tekintettel lehet igényelni, tehát csak a vér szerinti gyermekei vehetők figyelembe a kedvezmény igénylésénél, az esetlegesen Önhöz kerülő további nevelt gyermek(ek) nem.

26. Öt gyermekes család vagyunk, két hònapja vettük meg hitelböl as elsö lakásunkat, ahová be is költöztünk.

Visszamenöleg lehetsèges igényelnünk támogatást?

Válasz: A CSOK az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül igényelhető, feltéve, hogy a tulajdonjog bejegyzésére még nem került sor. Amennyiben tehát az adásvétel lezajlott, a tulajdonjogot bejegyezték, sajnos már nem igényelhető a támogatás. 2016. február 11-étől, az új szabályok szerint van mód az utólagos igénylésre, vagyis arra, hogy az utóbb született gyermekek után meglévő lakáshitel tartozásba gyermekenként 400 000 Ft CSOK összeget betudhasson a család, azonban erre csak akkor van lehetőség, ha a hitel felvételére is 2016. február 11-e után került sor. Az ezen időpontot megelőzően felvett olyan hitelekre, amelyek mellé nem igényeltek CSOK-ot vagy szocpolt is, nincs lehetőség a hiteltartozás csökkentésére felvenni a támogatást.

27. Lehet,hogy már lerágott csont de a CSOK-kal kapcsolatban kérdem,javaslom.

Adva van egy háromgyermekes család -gyerekek/4,6,8-éves/, akik 2010-ben használt házat vettek, amit 13 millió piaci kölcsön+ saját erőből realizált a család. Kérdezem mi lenne ha lehetőséget biztosítanának a fennálló tőke tartozásuk kiegyenlítésére a CSOK által biztosított 10 millió vissza nem térítendő támogatásból.

Válasz: Bizonyos feltételek mellett használható a CSOK hiteltörlesztésre, akkor, ha előbb felvették, és mellé hitelt is igényeltek, majd építkeztek/lakást vettek és ezután újabb gyermek született. Egyéb esetekben a 3 gyermek után járó 10 milliós CSOK-kal csak akkor élhetnek, ha ismét építkezésbe fognak. 2016. február 11-étől, az új szabályok szerint van ugyan mód az utólagos igénylésre, vagyis arra, hogy az utóbb született gyermekek után meglévő lakáshitel tartozásba gyermekenként 400 000 Ft CSOK összeget betudhasson a család, azonban erre csak akkor van lehetőség, ha a hitel felvételére is 2016. február 11-e után került sor. Az ezen időpontot megelőzően felvett olyan hitelekre, amelyek mellé nem igényeltek CSOK-ot vagy szocpolt is, nincs lehetőség a hiteltartozás csökkentésére felvenni a támogatást.

28. Amennyiben akár a gyermek 25 éves koráig is igényelhető az új CSOK és a teljes összeg felvétele esetén 10 évig az ingatlanba kell laknia mind a 3 gyermeknek is? Akkor ez nem további röghöz kötés a mi a továbblépést és az új család alapítását hátráltatja? A 35 éves gyerek még nem tud önálló családot “indítani” a 10 év leteltéig?

Válasz: Igen, a támogatásból épült/vett lakásban kell laknia 10 évig a szülőknek is és a gyermekeknek is, utóbbi viszont ha időközben nagykorúvá válik vagy eleve nagykorúként igényelték rá a szülők a támogatást, akkor már szabadon elköltözhet, emiatt nem kell visszafizetni a támogatást. És mivel szabadon elköltözhet, így önállóan is felveheti maga is a CSOK-ot saját otthonteremtési tervei megvalósításához.

29. A fogyatékkal élőkre hívom fel figyelmüket:

Az országban nem kevesen élnek fogyatékkal, és ebben az élethelyzetben alapítanak családot, vállalnak gyermeket, és tisztességgel, egészségeseket megszégyenítő erőfeszítéssel, szeretettel nevelik őket egészséges emberekké.

Mint bizonyára Önök is tapasztalják, nem könnyű a fogyatékkal élők helyzete, a rendelkezésre álló segítő megoldások mellett sem. Nehezebben kapnak munkát, részmunkaidőben tudnak dolgozni, szűkebb az a terület, ahol munkát tudnak vállalni, kevesebb a jövedelmük az egészségesekhez képest, és ebből következően a lakásvásárlási képességük is korlátozottabb. Mindezek mellett a gyermekvállalási képességük is korlátozott, három gyermeket nem csak a jövedelmi helyzetük, hanem a fogyatékosságuk korlátja miatt sem tudnak vállalni.

Kérdésem, hogy terveznek-e a fogyatékkal élők részére valamilyen könnyítő megoldást a CSOK rendszerében? Pl. ha mindkét szülő fogyatékkal élő (mozgáskorlátozott, látás- vagy hallássérült), két gyermek után is megkaphassák a három gyermekes CSOK-ot.

Válasz: Azoknak a szülőknek, illetve gyermekvállalásra készülő házaspároknak a számára, ahol legalább az egyik igénylő fogyatékossága a munkaképesség legalább 67%-os elvesztését, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást eredményezte, a vonatkozó jogszabály tartalmaz könnyítést, hiszen amennyiben előzetesen vállalták egy vagy több gyermek megszületését, de időközben legalább egyiküknél megváltozott munkaképességet eredményező egészségi állapotromlás következett be, akkor a gyermekvállalás nem teljesítése alól ez kimentési okként fogadható el, adott esetben tehát valóban két gyermek után is megkaphatják a három gyermek utáni CSOK összeget. Erre vonatkozóan a kormányhivatalnál lehet méltányossági kérelmet benyújtani. Illetve, ha az egyik szülő a fogyatékossággal élő másik szülő gondozása miatt ápolási díjra jogosult, akkor nem kell igazolnia az előírt (fél évtől két évig terjedő) biztosítási időt, anélkül is felveheti a támogatást. Amennyiben pedig a gyermek tekinthető – tartósan – megváltozott munkaképességűnek, akkor a 20. életévének betöltése után (akkor is, ha nem jár felsőoktatási intézménybe) is figyelembe vehető a CSOK igénylésénél.

30. 40 évet meghaladó, 3 megszületett gyerekkel rendelkező házaspár vagyunk. Mindhárom gyerek után 2006 ban szoc.polt. igényeltünk és 4 millió forint támogatást kaptunk új építésű lakásunkhoz. Azonban kinőttük és a CSOK nak köszönhetően újból lehetőségünk nyílik új építésű házat vásárolni. Tavalyi év során szándéknyilatkozatot írtunk alá egy vállalkozóval, aki kulcsrakész kivitelezést vállalt. Az építési engedély a vállalkozó nevére szól és a ház 2016 szeptemberében készül el ezt követően lehet megszerezni a használatbavételi engedélyt. Kérdésem arra irányul, hogy ilyen feltételek mellett mekkora összegre vagyunk jogosultak? Jogosultak vagyunk e a 10 milliós 3% hitelre? Amennyiben feltételek megfelelőek a 10+10 támogatás utalása mikor történik? Adásvételi szerződést követően benyújtható-e a CSOk igény, vagy csak a készültségi foknak megfelelően történik az utalás, vagy csak ha elkészült az ingatlan és van már használatba vételi engedélye, azt követően lehet elkezdeni a CSOK benyújtására vonatkozó kérelmi eljárást?

Válasz: Az Önök esetében és a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány birtokában igényelhető a CSOK, illetve az adásvételi szerződést is meg kell már kötni. A folyósítás utólag, egy összegben történhet. Ugyanakkor a CSOK 10 millió Ft-os összegéből levonásra kerül a korábban felvett szocpol támogatás 4 millió Ft-os összege. A 3 gyermek után jogosultak továbbá a 10 millió Ft-os kamattámogatott hitelre is, vagyis mindösszesen 16 millió Ft-ot igényelhetnek. A kamattámogatott kölcsön folyósítására az igénylés jóváhagyását követően ugyancsak egy összegben kerülhet sor.

31. Családi házban élünk 3 gyermekünkkel. A jövőben a ház bővítésén, tetőtér beépítésen gondolkodunk. Ha a tetöteret akarom beépíteni, akkor jogoult vagyok a 10+10 milliós CSOK-ra? Milyen építészeti feltételeket kell teljesítnem?

Válasz: A 10 millió Ft-os CSOK (3 gyermek esetén) új lakás építés vagy vásárlása esetén jár.

A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. 9. pontja alapján a tetőtér-beépítéssel megvalósuló lakóegység is új lakásnak tekinthető, a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével. Tehát a tetőtérben kialakítandó új ingatlanrésznek is meg kell felelnie az önálló új lakás követelményeinek (összkomfortos, legalább egy 12 nm-nél nagyobb lakószobával rendelkező, három gyermek esetében minimum 60 m2 hasznos alapterületű lakóegység, amelyet önálló helyrajzi számon kell a földhivatalnál bejegyeztetni).További feltétel a 10 milliós támogatási összeg igénybevételéhez tetőtérbeépítés esetén, hogy a tetőtérben két önálló – az előbb felsorolt feltételeknek eleget tévő – új ingatlant kell kialakítani, amennyiben annak feltételei fennállnak  Önmagában tehát nem feltétlenül elegendő a nem lakható állapotban lévő padlástérben a meglévő tetőszerkezet alatt lakrész kialakítása az új ingatlankénti figyelembevételhez, ez – amennyiben az önálló lakásra vonatkozó kritériumok nem teljesülnek – legfeljebb bővítésnek minősíthető, ami után azonban három gyermekre legfeljebb 2,2 millió Ft-os összeg vehető igénybe.

32. Érdeklődni szeretnék, hogy mindkét szülőnek kell, hogy legyen munkaviszonya? Akkor is, ha az egyik szülő dolgozik, a másik meg beteg gyermekkel van otthon? 

Válasz: A CSOK jogosultság feltétele, hogy az igénylők közül legalább az egyik fél rendelkezzen minimum 180 napos – három gyermek és új ingatlan esetében 2 éves – folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal. Ha tehát a férjének van hivatalos munkaviszonya, akkor ő eleget tesz ennek a követelménynek. Egyébiránt ha tartós beteg gyermeke után Ön ápolási díjban részesül, akkor egyébként is mentesülnének a biztosítási követelmény alól.

33. Új lakást vásárolunk, használatba vételi engedély meglesz az igénylés időpontjában, de a kérdés az, hogy új lakás vásárlásnál számít e hogy mikori az építési engedély? 

Válasz: Nem, a már elkészült (csak használatbavételi engedélyre váró) lakásnál nem számít az építési engedély időpontja.

34. ÁFA visszatérítéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni: Ha szeretné igényelni a támogatást. akkor ebben az esetben nem lehet a házaspárnak saját lakótulajdona. De mi a helyzet az örökölt tulajdonrésszel?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályozás szerint már nem kizáró ok a fennálló lakástulajdon az ÁFA visszatérítés igénylésénél.

35. Minden jogszabályt, rendelkezést, pontot átnézve, átvizsgálva egy dolgot nem tudok. Mi az a TELEK-TÍPUS, melyre a CSOK jár? (építés esetén) pl. lakóházat lehet építeni üdülőövezetben, zártkertben, KIVETT, BEÉPÍTETLEN TERÜLETRE stb… De erre a támogatás felvehető-e? Sehol nincs leírva, hogy milyennek kell lennie a teleknek. A többi feltétel az adott..minden, amit a jogszabály leír az adott…ezt az egyet nem említi…ugyanis egy művelésből kivett területre is lehet építeni összkomfortos lakóházat, amely megfelel nm-ben is a CSOK követelményeinek. Tud-e erről valaki, valamit, hogy milyen telek-típusokra, “övezetekre” lehet felvenni a CSOK-ot?

Válasz: Mivel az a cél, hogy a családnak és az ott élő gyermekeknek megfelelő és méltó lakhatási feltételek megteremtéséhez nyújtsunk segítséget, ezért építési övezetnek minősített, beépítésre szánt területen tervezett lakásépítéshez jár a kedvezmény. Azt, hogy az adott településen milyen fekvésű, besorolású telekre adható ki építési engedély, a helyi építési szabályzat határozza meg.

36. Szeretnék választ kapni egy-két kérdésre a CSOK-ot illetően, ehhez kérném a segítségét. Ha az 5 államilag támogatott lombikbébi kezelésből 2,5-et kihasználtunk már, de eddig sajnos nem jártunk sikerrel, felvehetem-e a 10 millió Ft támogatást? Az 5 kezelésnek az igénylés idejétől kezdve kell meglennie, vagy nem számít, hogy mikor kezdtük? A visszafizetés nem teljesítés miatt (5 kezelést követően) kamatmentes vagy büntető kamattal növelt? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Amennyiben a pár a gyermekvállalást az előírt határidőben nem teljesíti, de orvosilag igazoltan legalább 5 (egyes esetekben 6) meddőségkezelési eljáráson átesett vagy orvosilag bizonyíthatóan a fiatal pár esetén ez az eljárás nem alkalmazható, az illetékes kormányhivatalnál kérelmezhető a visszafizetendő támogatási összegen felüli késedelmi kamatösszeg – mely három vagy több gyermek vállalása esetén a Ptk. szerinti kamatmérték ötszöröse – megfizetése alóli, legfeljebb 5 évre szóló fizetési halasztás. Ezen túlmenően az orvosilag igazolt meddőség, illetve az orvosilag (egészségügyi okból) ellenjavallt várandósság is alapot ad a kamat visszafizetésére adható halasztás méltányossági alapú kérelmezésére.

Az előírt számú elvégzett beavatkozásról, vagy annak alkalmazásának kizárt voltáról szóló igazolást a meddőségkezelési eljárást végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha a fiatal házaspár az igazolást annak keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles megfizetni az igazolás kiállítása és a bejelentés időpontja közötti időszakra számított Ptk. szerinti kamatot.

A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett CSOK igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját. A konkrét kérdésre válaszolva tehát az elvégzett humán reprodukciós kezelések számát csak a CSOK kérelmezése után lehet figyelembe venni, az előzőleg elvégzett alkalmak nem számítanak be. Ilyen esetben viszont – mivel a TB főszabály szerint csak 5 beavatkozást támogat – a gyermekvállalás sikertelensége esetén a méltányosságra való jogosultság csak akkor szerezhető meg, ha a hátralévő 2,5 támogatott kezelés után a további 2,5 kezelést saját költségre végeztetik el (illetve amennyiben az egyéb, fent említett méltányossági okok fennállnak). Fontos tudni, hogy az elvárt 5 kezelésnek nem kell feltétlenül TB-támogatottnak lennie, a térítéses alapon végzett is beszámítható.

37. Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék! Három gyerekünk van, és rendelkezünk saját lakóingatlannal, amire a bővítéshez igénybe tudjuk venni a CSOK 3 gyerekre vonatkozó 90m2 feletti összeget. Az lenne a kérdés, hogy a kamattámogatott hitelt igénybe tudjuk venni, a 3 gyerekes lakásbővítéses CSOK-kal vagy az csak akkor vehető igénybe, ha új lakást/házat veszünk?

Válasz: Az újonnan bevezetésre került, csak a három vagy több gyermeket nevelő családok által igénybe vehető kedvezményes kamattámogatott kölcsön kizárólag új lakás vásárlásához vagy építéséhez vehető igénybe, meglévő ingatlan bővítése esetén sajnos nem.

38. A 10+10 milliós CSOK-ról szeretnék több infót. Jelenleg külföldön élünk, 3 gyerekünk van. Ugy tudom a külföldi munkaviszonyt és a külföldön fizetett tb-t elfogadják. Arról nem találok semmit hogy ha vennénk vagy építenénk otthon házat akkor mikortól kéne életvitelszerűen ott tarzozkodnunk. Valamint ha építkeznénk azt mikorra kellene befejezni?

Válasz: Fontos, hogy  a biztosítási jogviszonynak (munkaviszonynak) az igénylés időpontjában is fenn kell állnia, tehát az igénylőnek hazatérése után belföldi TB-jogviszonyt kell létesítenie (a külföldi jogviszony az előzetes biztosítási időszakba beszámít, de az igénylés időpontjában már csak a belföldi jogviszony vehető figyelembe). 2 éves folyamatos biztosítási időt és az igénylést megelőző 180 napi keresőtevékenységet kell igazolni, ha 3 gyermekre és új ingatlanra nézve igénylik a (10 millió Ft-os) összeget.

Új lakóingatlan építése esetén az utolsó CSOK részlet, vásárlás esetén a teljes összeg folyósítását követően 30 napon belül – érvényes lakcímkártyával – kell igazolni, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását vagy együttköltözését a kérelem benyújtásakor vállalták.

Ami az építkezés befejezését illeti, arra a megkezdéstől számított 5 év áll rendelkezésre.

39. Új építés esetén a folyósítás érdekelne. A kamattámogatot hitelt előre a csokot részletekben kapom?

Válasz: Új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és – a CSOK utolsó részletét tekintve – a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően történik a folyósítás. A kamattámogatott hitelnél viszont az igénylés hitelintézet általi jóváhagyását követően egy összegben kerülhet sor a folyósításra.

40. Három gyermeket nevelünk férjemmel akik 7, 4 és 1,5 évesek. Hogy megfelelő körülmények között nevelhessük őket bevállaltunk egy devizás hitelt és így építkeztünk pár évvel ezelőtt, melyből még 12 Mio FT-ot kell visszafizetnünk a forintosítás után. Költözni nem akarunk – nem is nagyon tudnánk mert a környékünkön nagyon elszálltak az ingatlanárak – viszont a hitel terhe nagyon nyomja a vállunkat, különösen hogy a 3. gyermek után a munkahelyemre sem vettek vissza (nem titkoltan nagycsaládos mivoltomra hivatkozva).

Szeretném kérdezni hogy a CSOK keretein belül nem tervezik-e a meglévő hitellel rendelkező nagycsaládosok támogatását valamilyen formában? Köszönöm válaszukat.

Válasz: Bizonyos feltételek mellett jelenleg is használható a CSOK hiteltörlesztésre, akkor, ha előbb felvették, és mellé hitelt is igényeltek, majd használt lakást vettek/bővítettek belőle (új lakásra ez a lehetőség nem vonatkozik), és ezután született újabb gyermek. Ekkor a még fennálló hiteltartozás összege, amit a CSOK mellé felvettek, csökkenthető az utóbb született gyermekenként 400 ezer Ft-tal. Azonban ha a család nem CSOK-ot vagy a 2012-től élő lakásépítési támogatást, hanem az azóta megszűnt szocpolt igényelte, erre ez a lehetőség nem érvényes. Tehát, hacsak Önök a 2012. január 1-jétől mostanáig eltelt időszakban nem vettek már igénybe lakáscélra CSOK-ot, illetve annak jogelődjét, a jelenlegi szabályok szerint a 3 gyermek után járó 10 milliós CSOK-kal csak akkor élhetnek, ha ismét építkezésbe fognak.

41. Segítséget szeretnék kérni Önöktől ügyemben. Feleségemmel tavaly tavasszal kezdtünk építkezni. Az építési engedélyt 2015. március 12-én kaptuk meg, azóta is folyik az építkezés, lakhatási engedélyünk még nincs. Az építkezés megkezdésekor beadtuk hitelkérelmi igényünket egy baknak, illetve megigényeltük a szocpolt (akkor LÉT néven). A hitelt megkaptuk (piaci kamatozású hitel, 5 éves kamatperiódussal), a LÉT-re beadott kérelmünket elutasította a bank azzal az indokkal, hogy a ház nem új építésű. (A telken melyre a ház épül a nagyszüleim háza állt, amit mi lebontattunk, kivéve a pincét. A ház egyébként az alapoktól kezdve új. A telek természetesen a mi tulajdonunkban van, a bank el is fogadta fedezetül). Nem sokkal ezután vezették be a CSOK-ot. Természetesen visszamentünk a bankba érdeklődni, hogy felvehetjük-e a CSOK-ot, de azt a választ kaptuk, hogy mivel már a LÉT-re beadtuk a kérelmet és azt elutasították, így a CSOK-ra már nem adhatjuk be. Szeretném megkérdezni, hogy az új CSOK-ra jogosultak vagyunk-e ezek után vagy nem? Minden egyéb feltételnek elméletileg megfelelünk és már 2 gyermekünk van.

Válasz: Jelenlegi szabályok szerint két meglévő vagy vállalt gyermek esetén azokat a gyermekeket, akikre tekintettel már igénybe vettek korábban vissza nem térítendő támogatást (CSOK, lakásépítési támogatás, „szocpol”), az új kedvezmények tekintetében nem lehet figyelembe venni. Ez a kedvezmény jelenleg a három vagy több gyermeket nevelő családokat esetén érhető el.

Ugyanakkor a be nem fogadott, elutasított CSOK, ill. LÉT iránti kérelem az újabb igénylésekkor nem vehető figyelembe, illetve nem minősülhet azt kizáró oknak. Viszont az új lakás építésére csak akkor vehető igénybe a CSOK, ha az valóban az alapoktól újonnan épül, és nem a meglévő ingatlan átalakításáról van szó. Kérdésként merül fel az Önök esetében, hogy a régi ingatlanból megmaradt pince valóban kizáró oknak tekinthető-e ebből a szempontból, erről érdemes lehet a bankoknál ismételten érdeklődni.

Bővítésre ugyanakkor sajnos nem tudják igénybevenni a CSOK-ot, hiszen arra még a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell az igényt benyújtani.

42. Az új CSOK szabályozással kapcsolatosan szeretnék feltenni egy kérdést Önökhöz, mivel a megválaszolt 100 kérdés között nem találtam meg a ránk vonatkozó választ. 2015 nyarán kezdtük meg házunk építését, melyre megigényeltük a CSOK-ot meglévő 2 gyermekünkre, valamint hitelt is, ezek részkiutalása decemberben megtörtént (40%-os készültségi foknál). Érdeklődnék, ha szeretnénk 3. gyermeket vállalni, módosíthatjuk e jelenlegi szerződésünket, esetleg van e mód újra megkötni azt, hogy így a 10 millió és 1,5 millió Ft közötti támogatást megkaphassuk? Vagy az egyetlen mód, hogy megkaphassuk a 3 gyermekre járó összeget az, ha egy újabb házat építünk?

Válasz: Fel kell venni a folyósító bankkal a kapcsolatot annak érdekében, hogy a korábban megkötött CSOK megállapodást felbontsák, az eddig megkapott összeget visszafizessék, majd az új feltételek szerint, a magasabb összegre új szerződést köthessenek.

43. Kérdésem az lenne, hogy be kell-e vezetnem a gázt a lakásba, házba, külön mérőórával a telek szélén? Napelemben gondolkozunk és villanybojlerben, vagy hőszivattyúban és nem akarunk gázfűtést. lletve tetőtérbeépítéssel szeretnénk új lakást kialakítani, nem elég, ha meglévő hálózatról lekötnénk és négyzetméterarányosan történne az elszámolás?(az esetünkben nulla lenne, mert nem használnánk. Azért nem akarnám több százezerét kiépíteni a rendszert és fizetgetni a havi alapdíjat, amikor nem is használjuk. Én úgy értelmezem, hogy nem. Önök szerint?

Válasz: A 2016. február 11-én hatálybalépett új szabályozás szerint új lakás építésénél elvárás a vezetékes villamosenergia hálózatba való bekötés, valamint az egyedi fűtési mód használata, amely kategória a gázfűtésen kívül számos más fűtési rendszert magában foglal. Tehát nem elvárás a vezetékes gáz bekötése, amennyiben más egyedi fűtési móddal kívánják a hőellátást biztosítani.

44. Az én kérdésem az lenne, hogy a házastársak közul a gyeden lévő Anya, igényelheti e a 3 gyermek után járó Csokot új ingatlanra, az Apa pedig a kedvezményes hitelt? Köszönöm a választ!

Válasz: Az igénylőnek legalább 2 évig biztosítottnak kell lennie a Tbj. 5. §-a szerint, a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott ideig. Az igény benyújtását közvetlenül megelőző 180 napnak, az igénylő kereső tevékenysége alapján biztosított jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie a társadalombiztosítási rendszerben. Amennyiben tehát az anyának a GYED igénybevétele mellett van munkahelye vagy más keresőtevékenysége (amit szüneteltet, mivel a gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van), akkor ő is igényelheti a CSOK-ot. A kamattámogatott hitel felvételénél ugyanez a követelmény érvényesül. Mivel a házastársak egyikének elegendő teljesíteni a biztosításra vonatkozó feltételt, a CSOK-ra, illetve a hitelre az apa és az anya egyaránt  jogosultak lehetnek, tehát vagy egyikük igényli mindkét támogatást, vagy külön-külön megosztva.

45. A 2. pont nem egyértelmű számomra, mert a mi telkünk felé nem vezeti tovább a szennyvizet az Önkormányzat (az utca 3/4-ig be van vezetve és akkor abban a hitben vettük meg, hogy tovább is folytatják a csatornázást), mert átemelő kellene és azt mondták a bankban, hogyha erről nyilatkozik az Önkormányzat akkor a telken épített ház összközművesnek számít. Van építési engedélyünk amelyet úgy adtak meg, hogy egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt alkalmazhatunk (baktérium által tisztított szennyvíz). A most olvasott válasz nem tér ki ilyen esetekre.

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályozás szerint ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal, illetve időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is történhet. Tehát Önök is jogosultak lehetnek ennek alapján a CSOK felvételére.

46. Az lenne a kérdésem, hogy ha 2014-ben kaptam építési engedélyt új építésű házra, aminek 136 nm a hasznos alapterülete, tavaly kezdtünk építkezni,még nincs használatbavételi engedélyünk, már a hitelhez leadott költségvetés 70%-ról a banknak leadtam a számlákat, jogosult vagyok-e az ÁFA-visszatérítésre a tavalyi dátummal ellátott számlák után?

Másik kérdésem az lenne,hogy ha 2004-ben 2 gyermekre megelőlegező szocpolt vettünk fel,de azt 2 év után visszafizettük a házunk eladása után,jogosultak vagyunk-e csokra,vagy bármilyen családtámogatásra,esetleg különbözetre az előző támogatáshoz képest?

Válasz: 1. A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alapján a tavalyi (2015. január 1-jénél nem korábban kiállított) számlák után is jogosult az áfa-visszatérítésre. A következőre kell figyelni: az adó-visszatérítési támogatás a fenti (mindkét tehát bekerülési költség és telek) szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető. Továbbá a számla kiállítási dátuma nem lehet 6 hónapnál régebbi, mint az építési engedély kiállításának időpontja. Ekkor az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

2. A Korm. rendelet szerint akkor nem vehető igénybe a kedvezmény, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a kormányhivatal, a kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte. Tekintettel arra, hogy Önök 2006-ban, tehát már mintegy 10 éve visszafizették a támogatást, Önökre ez a tilalom nem vonatkozik. Így Önök gyakorlatilag olyan helyzetben vannak, mintha nem kaptak volna támogatást, ha visszafizették a korábbi támogatás összegét: ezért megkaphatják a teljes otthonteremtési kedvezményt, amennyiben megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.

47. Meglévő 3 gyermeknél új ház építésénél nem gond ha már van egy ingatlan a családnak, az áfa-visszaigénylésből miért zárták ki akkor ezt a “réteget”?? Ugye ott már kizáró ok az ingatlan Illetve összkomfortos összközműves telek és épület kell a 10+10 csokhoz és hitelhez, ez sok helyen nem elérhető illetve nem biztos hogy gázfűtést szeretne egy család hanem infrafűtést  vagy napenergia használatát pl egy passzívház esetén.. ebben várható változás a rendeletben??? illetve azt kommunikálta a kormányzat hogy 20millióból egy ház felépíthető,  Igen lehet hogy felépíthető de a telek nem 2millió mint ahogy a kormány ezt számolta. 6-8 millió egy telek, ha ezt egy család megveszi  nem marad önerő, hogyan induljon el az építkezésben ha a 10+10támogatás utófinanszírozott ??? erről jó lenne ha pontos tájékoztatást adnának mert sok család hetek óta csak találgat tervezget hogy tud e élni a lehetőséggel  vagy nem? Köszönöm válaszukat!

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályozás szerint az ÁFA-visszatérítésnél szintén nem jelent akadályt a meglévő ingatlan. Az összkomfortosságra vonatkozó előírások ugyancsak változtak: eszerint amennyiben az adott településen (településrészen) nincs kiépítve a vezetékes ivóvíz-, illetve szennyvízcsatorna-hálózat, akkor az ivóizet adó fúrt kút létesítése, vagy a szennyvíz egyéb módon történő tisztítása vagy tárolása is elfogadható. Az sem elvárás, hogy a gázfűtés bevezetésre kerüljön, bármilyen más egyedi fűtési rendszer megteszi.

A nyújtott támogatás (a vissza nem térítendő 10 millió Ft-os támogatás, illetve a szintén maximum 10 millió Ft-ban meghatározott kedvezményes hitel) valóban nem feltétlenül fedezi egy családi ház felépítésének összes költségét, különösen az önerővel nem rendelkezők esetében, azonban ettől eltekintve is igen nagy segítséget jelent. Az építési telek megvásárlásához pedig igénybevehető az ÁFA visszatérítés is 5 millió Ft összegig, ami ugyancsak komoly kedvezmény.

48. Két kérdést szeretnék feltenni, mert nekem is feltették, de nem tudtam rá válaszolni. Mi van azokkal, akik 5 éven belül eladták a lakásukat, hogy a devizahiteltől szabaduljanak, és a lakás árából nem maradt egyetlen forintjuk sem? Valamint elegendő- e ha a szülők egyik tagjának van köztartozás mentes apeh igazolása? Mert az oepnél is elég, csak az egyik szülő biztosított jogviszonya?

Válasz: Az első kérdés  kapcsán felhívnám a figyelmet arra, hogy a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 18. § c) pontja alapján az 5 éven belül eladott korábbi lakás vételárára előírt beforgatási kötelezettség mértéke csökkenthető az ingatlanra felvett, és a vételárból törlesztett lakáscélú kölcsön összegével. Tehát az Ön által említett esetben őket a beforgatási kötelezettség nem érinti. Hozzáteszem, hogy e kötelezettség kizárólag a CSOK-ból megvásárlandó/bővítendő használt ingatlanokra vonatkozik a hatályos szabályok szerint, az újakra nem. Ami a második kérdést illeti, a köztartozás-mentesség mint kritérium együttes igénylők esetében mindkettejükre vonatkozik, a biztosítási jogviszonnyal ellentétben, amely valóban csak az egyik igénylőnél kell hogy fennálljon.

49. Az Áfa visszatérítéssel kapcsolatban kérném a segítségüket.

A bankunk elmondása alapján jogosultak vagyunk a „10+10”-CSOKra. Saját telekkel rendelkezve, generál kivitelezőt szeretnék megbízni a kivitelezésre. A bank álláspontja az, hogy az áfa visszatérítésre csak abban az esetben van lehetőségünk, ha minden szakipari vállalkozó külön-külön számláz. Tehát nem befogadható egy esetleges generálkivitelezői megbízás végszámlája 27%-os áfa tartalommal, hanem a generálkivitelező számláz 5%-os áfával.

Ebben az esetben mi az irányadó? Mire hivatkozhatunk a banknál?

Válasz: Az ÁFA visszatérítés a 2016. január 1-től hatályos új szabályozás, illetve az időközben kiadott NAV állásfoglalások értelmében valóban csak azokban az esetekben lehetséges, amikor több kivitelező végez az ingatlanon különféle építési-szerelési munkálatokat, mivel az az Áfa törvény alapján szolgáltatásnak minősül, amelyre a 27%-os ÁFA kulcs érvényes, ellenben ha egyetlen (ún. „generál-”) kivitelezőt bíznak meg a ház teljes felépítésével, akkor az már nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés – hasonlóan a kész új ingatlan telekkel együtt történő értékesítéséhez –, így arra az 5%-os kedvezményes ÁFA kulcsot kell felszámítani, amelyből azonban ÁFA visszatérítés nem vehető igénybe.

50. Azután ragadtam, virtuális pennát, miután láttam a “Minden gyermekvállalóra gondolt a Kormány” című riportot. Engedje meg, hogy vitatkozzam ezzel és ezt inkább segítségkérésként teszem, sem mint kritizálásként. Sok-sok családra, gyermekre és otthonra nem gondoltak. És nem a közmunkásokra gondolok…

Két gyermek édesanyja vagyok, (15 hónapos, ill. 4 évesek). Hivatásomat tekintve jogász, így részben érintettség, részben szakmai érdeklődésből követem évek óta az otthonteremtési ill. gyermekvállalási támogatásokat.

Ezek után a lényegre is térnék. Az elmúlt hetek jogszabály értelmezéssel, sajtófigyeléssel és internetbújással töltött órái után meg kell állapítanom, hogy nem vagyunk jogosultak a CSOK-ra.

A tények:

2006.09.01.- a férjem jelzáloghitelt vett fel a lakására (1/1 tulajdon)

2010.09.25. – házasságkötésünk

2011.10.02. – megszületik a fiunk

2012.09. – a férjem eladja a lakását és építkezni kezdünk

2013.05.01. – beköltözünk az új házba

2014.07.25. – az új házra “áthozzuk” a jelzáloghitelt (ami a lakás eladása óta a szüleim házát terhelte), ahol az adós a férjem és adóstárs én vagyok, a ház pedig közös tulajdonú

2014.10.12. – megszületik a lányunk

Reménykedem, hogy esetleg Ön másként látja,én így látom: mind a hitelfelvétel időpontja, mind a gyerekek születése olyan időpontra esik, amely miatt nem tudunk igénybe venni semmilyen támogatást. 2009.július 1. és 2011. december 31. között ugyanis nem volt ilyen. Az “új szocpol” pedig 2015. július 1-je óta van. A köztes időben pedig valamiféle félszocpol (400.000;-Ft/gyermek), amit hiába igényeltünk.

A jelenlegi ház mérete, új építésű állapota, a gyermekek száma, a pontos hiteltörlesztés, minden alkalmassá tenne minket arra, hogy igénylejük a CSOK-ot, de pusztán azért, mert akkor születtek a gyerekeink amikor, egyszerűen elesünk több százezres, milliós (!) támogatástól. Nem szeretnénk harmadik gyereket vállalni, ez közös belső meggyőződésünk. Elköltözni sem szeretnénk. A hitelünket szeretnénk csökkenteni.

A férjem annak idején azért vett fel hitelt, hogy első lakáshoz jusson. Aztán mikor családot alapított, a hitellel terhelt lakás eladása szükséges volt, hogy nagyobb, szebb házba költözzünk. Lett szép új ház, két gyerek, de a hitel maradt. Így nem minden gond nélkül tudtuk megoldani a megfelelő otthon megteremtését és semmilyen támogatást nem tudtunk igényelni.

Borzasztóan méltánytalannak tartom, hogy

– egyik gyerek után sem tudtunk egyszer sem igényelni semmilyen otthonteremtési támogatást, pusztán azért, mert nem “megfelelő” időben születtek,

– mivel nem tudtuk igénybe venni, így eddig semmilyen “terhet” nem róttunk az államra sem a gyerekvállalással, sem az otthonteremtési “problémával”, mégis pont mi maradunk ki, aki pedig már igényelt egyik gyereke után, a később született után megint igényelhet (??!),

– a szabályok folyamatos módosításának köszönhetően adott esetben már olyan igényelhet CSOK-ot, akinek van lakástulajdona és el sem kell adnia,

– a jogalkotó nem tekinti azonos otthonteremtési problémának a már törlesztők és a még hitelfelvétel előtt állók helyzetét, és nem teszi egyértelművé, hogy hiteltörlesztésre is igényelhető a támogatás.

Azt is megértem, hogy a mi helyzetünk orvoslása már nincs (élénkítő) hatással az építőiparra, nyilván kevesebb érdekük fűződik foglalkozni vele. De kérem, tekintsék át még egyszer, hogy hány család van hasonló helyzetben, mint mi. Nem hiszem, hogy egyedi eset lennénk. Azt gondolom, hogy mindannyian nyitottak lennénk bármilyen megoldásra, még ha csökkentett összeggel is. Pl. a most bejelentett Nemzeti Otthonteremtési Közösség intézménye sokak érdeklődését felkeltette. Ha csökkenne sok család hitele a CSOK-kal, a felszabadult összeget a NOK-ba tehetné, hogy előtakarékoskodjon a gyermeke leendő lakására. Vagy esetleg, az a rész, ami a CSOK-ból nem illet meg egy hozzánk hasonló családot, ott jóváírásra kerülhetne a gyermekeink javára stb.

Kérem, gondoljanak a mi gyerekeinkre, a mi családunkra is, ne maradjunk ki önhibánkon kívül a rendszerből.

Válasz: Sajnos a leírtak alapján Önök valóban nem tudják igénybevenni a családi otthonteremtési kedvezményt, amennyiben nem tervezik újabb otthonba költözésüket vagy a meglévő otthonuk bővítését. Meglévő lakáshitel törlesztésére nem igényelhető a CSOK, amennyiben a család nem részesült már korábban is vissza nem térítendő lakáscélú támogatásban (ez esetben az utóbb született további gyermekek után fejenként 400.000 Ft összegű CSOK jóváírható a fennálló hiteltartozásból). A 2016. február 11-től hatályos új CSOK szabályozás már azoknak a családoknak is lehetővé teszi ugyan a később született újabb gyermekekre tekintettel a 400.000 Ft-os vissza nem térítendő támogatás felvételét és hiteltartozásba való betudását, akik korábban nem részesültek CSOK-ban vagy más hasonló támogatásban, azonban csak felmenő rendszerben, tehát a 2016. február 11-ét követően felvett lakáscélú hitelek esetében.

51. A CSOK-ból és a banknál felvett hitelből kifizetett számlák után is visszaigényelhető az áfakülönbözet építkezésnél?

Válasz: Igen, vissza lehet téríteni az áfakülönbözetet ebben az esetben is.

52. Két kiskorú gyermekünk van és áprilisban születik a harmadik, férjem 2001 óta dolgozik egy munkahelyen, határozatlan idejű munkaszerződéssel, a jelenlegi ingatlanunknak fele-fele arányban vagyunk tulajdonosai, melyet jelzálog terhel.

Kinéztünk egy családi házat, egy magánszemély építette és megvan róla minden számla, a lakhatási engedély még nincs kiadva rá, a burkolatok hiányoznak és a fűtő berendezés.

Voltunk bent a banknál érdeklődni és ott azt a tájékoztatást kaptunk, hogy mivel magánszemély építette, annak ellenére, hogy eladásra készült, így csak használt ingatlanra tudnánk igénybe venni a támogatást, továbbá, mivel nincs kiadva rá a lakhatási engedély így lakásként meg sem vehetnénk.

A kérdésem az lenne, hogy erre az ingatlanra a 10+10 M Ft támogatás igénybe vehető-e, új lakásként vagy csak használt ingatlanra, továbbá ha igen, milyen dokumentumokat kell összeszedni az igényléshez?

Kérdésem még, hogy a CSOK önállóan felvehető-e, ha megegyezünk az eladóval egy 10 M Ft-os vételárban vagy ez esetben önerőre is szükség van?

Válasz: Amennyiben saját erőből és/vagy hitelből megvásárolják a még be nem fejezett ingatlant, a vásárláshoz a fentiekkel összhangban valóban nem vehető igénybe az új ingatlanra járó összegben a CSOK, azonban a még hátralévő építési munkálatok befejezéséhez – a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése alapján – igen, mivel ez esetben nem számít, hogy magánszemély értékesítette a – befejezetlen, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező – ingatlant. Tehát a befejezéshez jár Önöknek a 10+10 millió Ft-os támogatás (természetesen csak a bekerülési költség erejéig, vagyis ha a hátralévő munkálatok összege ennél alacsonyabb, akkor csak addig a mértékig). A félkész ingatlan megvételére ugyanakkor önerőre is szükségük lesz, hiszen csak a befejezésre jár a CSOK.

Az igényléshez szükséges dokumentumokat a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése tartalmazza részletesen.

53. Családi házban élünk 3 gyermekünkkel. A jövőben a ház bővítésén, tetőtér beépítésen gondolkodunk.

Ha a tetöteret akarom beépíteni, akkor jogoult vagyok a 10+10 milliós CSOK-ra? Milyen építészeti feltételeket kell teljesíteném?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új CSOK szabályok alapján az az előírás, hogy a beépítendő tetőtérben 2, azaz kettő db újabb ingatlannak kell létrejönnie, tehát nem a földszinti meglévő lakással együtt, hanem azon felül.

A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. 9. pontja alapján a tetőtér-beépítéssel megvalósuló lakóegység is új lakásnak tekinthető, a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével. Tehát a tetőtérben kialakítandó új ingatlanrésznek is meg kell felelnie az önálló új lakás követelményeinek (összkomfortos, legalább egy 12 nm-nél nagyobb lakószobával, valamint konyhával, fürdőszobával és WC-vel rendelkező, három gyermek esetében minimum 60 m2 hasznos alapterületű lakóegység, amelyet önálló helyrajzi számon kell a földhivatalnál bejegyeztetni).További feltétel a 10 milliós támogatási összeg igénybevételéhez tetőtérbeépítés esetén, hogy a tetőtérben két önálló – az előbb felsorolt feltételeknek eleget tévő – új ingatlant kell kialakítani, amennyiben ennek a feltételei az adott ingatlanon megvannak (az alsó szintnek megfelelő méretűnek kell lennie, hogy a tetőzet dőlésszögét is beleszámítva 1,90 m-es minimális belmagasságot alapul véve összesen 120 nm hasznos alapterületnyi tér beépítésre kerülhessen az emeleten). Amennyiben az előírt feltételek nem adottak, vagy annak megvalósítása nem rentábilis, akkor a tetőtér beépítésre a használt lakás bővítésére irányadó feltételek szerint lehet támogatást igényelni, ennek összege azonban alacsonyabb (3 gyermek esetén 10 millió Ft helyett 2,2 millió Ft). Utóbbi esetben nem kell az önálló lakás kritériumainak megfelelni, elegendő min. 1 db, legalább 8 nm-es lakószobát kialakítani a felső szinten a CSOK igénybevételéhez. Ilyenkor a teljes, legalább 70%-ban számlákkal lefedett bővítési költség 50%-ára lehet a támogatást igényelni; vagyis a teljes 2,2 millió Ft-os összeg akkor jár, amennyiben az egész bővítési munkálatnak az összköltsége elérte a 4,4 millió Ft-ot, s ebből legalább 3,1 milliót számlákkal is igazolni szükséges.

Önmagában tehát nem feltétlenül elegendő a nem lakható állapotban lévő padlástérben a meglévő tetőszerkezet alatt lakrész kialakítása az új ingatlankénti figyelembevételhez, ez – amennyiben az önálló lakásra vonatkozó kritériumok nem teljesülnek – legfeljebb bővítésnek minősíthető.

54. Kérdésem a következő: Hivatásos nevelőszülő vagyok a saját ingatlanomban 5 kiskorú gyermekröl gondoskodom már 8 éve,felnőtt gyermekeim nem élnek már velünk.Az elmult években a lakásunk bizony elhasználódott ,a gyermekek után kapott pénzből pedig nem futja felújításra erre van e valamilyen megoldás hiszen még legalább 10 évig a gyermekeknek itt kell lakniuk?Van e olyan lehetőség amit nevelőszülőként igényelhetek hogy nevelt gyermekeim is szebb komfortosabb lakásban élhessenek?Mert ezekre a gyermekekre még senki nem vette igénybe a CSOK-ot?

Válasz: A CSOK rendszerén belül jelenleg nem igényelhető támogatás felújításra (bővítésre, használt lakás vásárlására, új lakás építésére, vásárlására azonban igen). A rendelet szerint továbbá a vér szerinti és az örökbe fogadott gyermekeket lehet figyelembe venni a támogatásnál; tehát hacsak a nevelt gyermekek örökbefogadására nincs lehetőség, Önök sajnos nem tudják utánuk igénybevenni a támogatást.

55. Olyan kérdésem lenne hogy jelenleg három gyermeket nevelünk nagyon szépen DE albérletbe és nagyon örülünk a kormány segitségének.  Új építésű házat szeretnénk vásárolni.  De sajnos nincs pár millió forintunk foglalóra.  Van esély hogy ebben az évben karácsonykor már a saját házunkban ünnepelhetünk? Mert úgy hallottam önerő nélkül semmire se megyünk.

Válasz: A családok otthonteremtési kedvezménye és a kedvezményes hitel hatalmas segítség, de egy új lakás építéséhez/vásárlásához általában szükség van a támogatáson felül önerőre is. Sajnos a CSOK kizárólag az adásvételi szerződés megkötését követően folyósítható, a már teljesített vételár kifizetéséről szóló számla alapján. Tehát amennyiben foglaló, előleg megfizetésére van szükség, azt önerő hiányában banki, vagy magán (családi, baráti) kölcsönből lehet megfizetni, majd a később folyósított CSOK összegből ez visszafizethető.

56. Nekem lenne egy olyan kérdésem, hogy 2007-ben felvettem az első gyerekem után a félszocpolt használt lakás vásárlásához, melyet 2011-ben a lakás eladása után visszafizettem az államnak, mivel nem vettem másik lakást. Azóta született még egy gyermekem, kérdésem pedig az lenne,hogy most 2 gyerek után – tekintettel a visszafizetésre- igénybe tudnám e venni a csok-ot használt lakás vásárlásához.

Válasz: A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerint nem vehető igénybe a kedvezmény, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte. Ennek alapján amennyiben Ön 2011-ben fizette vissza az igénybevett „szocpol kedvezményt”, akkor meg kell várnia, hogy leteljen az ezen időponttól számított 5 év időtartam, s utána már igényelheti két gyermeke után a használt lakásra járó CSOK-ot. Mivel pedig a korábban kapott kedvezményt már visszafizette, így az újabb igénylésnél a teljes összegre lehet jogosult, abból nem kell a korábbi támogatást levonni.

57. A CSOK-kal kapcsolatban vetnék fel egy problémát. 2005-ben építettünk egy házat, melyre az (akkor még két gyerek) volt igénybe vettük a szocpolt. De! Meghatározták, hány négyzetméter lehet egy szoba, hiába mondtuk, hogy mi még szeretnénk gyermekeket. A később született két gyermekre is felvettük a szocpolt, illetve levonták a hitelből.

Most, amikor a házunkat kinőttük – 4 gyermekkel + két felnőtt – egyszerűen nem tudjuk igénybe venni az új CSOK-ot, pedig szükség volna rá, mert csak úgy férnénk el, ha házunk tetőterét beépíthetnénk. De erre nincs lehetőségünk! Ugyanis nem számít új építésűnek, tehát bővítésről beszélünk. Ez alapján 2750000Ft-ot ugyan kaphatnánk, de mivel már a szocpollal éltünk, ezért ez sem jár. Akkor mi a megoldás? Hiába vagyunk nagycsalád, bennünket nem támogatnak a CSOK-kal… pedig elvileg senki nincs kizárva. Nagyon sok változtatás volt és lesz is a CSOK-on, kérem, hogy ezt is vegyék figyelembe, a bővítésre is lehessen a különbözetet igényelni. Nem mi tehetünk róla, hogy kinőttük, hanem akkoriban ilyen szabályozások voltak!!! Kérem segítsenek. 

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályozás alapján már használt lakás vásárlása, bővítése esetén is figyelembe lehet venni azokat a gyermekeket is a kedvezmény összegének megállapításánál, akik után korábban már igénybevett CSOK-ot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy „szocpol”-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a 10 millió Ft-os kedvezményből le kell vonni. Ez az Önök esetében is elérhető lehetőség, amennyiben a korábban felvett támogatás összege nem érte el a most járó 2,75 millió Ft-os összeget. Amennyiben  a korábban felvett támogatás összege nagyobb volt, mint ami az új szabályok szerint járna, akkor sajnos valóban csak az új ingatlan építése/vásárlása esetén járó összeg jelentene Önöknek tényleges többletforrást, ennek igénybevételéhez azonban új ingatlanba kellene költözniük, vagy a meglévő lakás tetőterében legalább 2 új különálló lakóegységet (60+60=120 m2 alapterülettel, önálló albetétként nyilvántartva, saját bejárattal, közműbevezetéssel stb.) kellene kialakítaniuk.

58. CSOK-kal kapcsolatos kérdés – hátha, mint nekünk is, másnak is aktuális (eddig nem találtam rá választ, a bank ehét eleji válasza meglepő volt…)

3 gyerekes család 10+10 milliós csokot tervez(ne). A probléma: az elmúlt 5 évben egyszer már költöztünk (használt lakásból szülői támogatással régi házba). Erre a jelenleg egyszintes házra szeretnénk emeletet építeni, különbejáratú. önálló lakásként használni (földszinten nagyszülők lesznek). Eddig soha semmilyen szociális támogatást nem vettünk igénybe. A bank szerint most sem tudjuk igényelni a csokot, mert az előző, eladott lakásunk teljes vételárát az újonan építendő ingatlanba kell önerőként beforgatni, viszont mivel azt a ház vásárlására teljes mértékben felhasználtuk, nem rendelkezünk ezzel az összeggel (ráadásul ez az önerőként elvárt összeg többszöri költözés esetén többszöröződik, mivel a vett lakások árával nem lehet csökkenteni az önerőt). Kérdeztük, hogy legalább valamilyen szakértői felméréssel a telek árát beszámítanák-e, mint csökkentő tételt, de erre is nemleges volt a válasz. Ezek szerint az összes család kikerül a támogatottak köréből, ha az elmúlt 5 évben költözött és nincs egy újabb lakásnyi megtakarítása?

Válasz: A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 18. §-a alapján az 5 éven belül eladott korábbi lakás vételárára előírt beforgatási kötelezettség mértéke csökkenthető az abból időközben vásárolt újabb ingatlan vételárával, az ingatlanra felvett, és a vételárból törlesztett lakáscélú kölcsön összegével, az adásvételt terhelő közteher (pl. személyi jövedelemadó, ÁFA, illeték) összegével, az esetleges önkormányzati, munkáltatói támogatással, valamint az ingatlanközvetítői jutalékkal. Tehát mivel a korábban eladott lakás vételárát teljes egészében ráfordították a jelenlegi otthonuk megvásárlásába, ezért a beforgatási kötelezettség alól így értelemszerűen mentesülnek.

Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az emeletráépítésre főszabály szerint a használt lakás bővítése után járó 2,2 millió Ft-os CSOK összeget tudják csak igénybevenni, ugyanis ahhoz, hogy az új ingatlanra járó 10+10 millió Ft-os összeget felvehessék, az emeleten legalább 2 új különálló lakóegységet (60+60=120 m2 alapterülettel, önálló albetétként nyilvántartva, saját bejárattal, közműbevezetéssel stb.) kellene kialakítaniuk.

59. Sajnos nem találtam olyan helyet ahol a kérdésemet megválaszolnák,igy arra gondoltam hátha itt tudnak segiteni.

4 gyermekes család vagyunk.Egy régebbi,de nagyon szilárdan megépitett családi házban lakunk. Rendkivül örülünk a CSOK által kinált lehetőségeknek,mi tetőtér beépitésben gondolkozunk,amit önerőből eddig nem tudtunk megvalósitani.A problémánk is ezzel kapcsolatos.

Átolvastuk az ezzel kapcsolatos tájékoztatót,és nem értjük hogy az minek minősül.A lakás bővitéshez,és az új lakás épitéshez kapható támogatásba is bele van foglalva.A mi esetünkben ez egy nagy beruházás,meg kell emelni a falakat,átépiteni a tetőt,a fűtés-, és vizvezetékrendszert is. Egyrészt úgy gondoljuk itt egy új lakóegységet hozunk létre,tehát új lakás építés. Másrészt felfelé terjeszkedünk,igy bővitéssel létrejött tetőtér-beépités.

Pontosan tehát miről van szó?

Azért reménykedünk,hogy megkaphatjuk a 10m ft-os támogatást,mert vállalkozóval is megnézettük,aki megerősitett minket abban,hogy a bővitésre szánt kb 2,5m ft-os támogatás egy ilyen költséges munkára nem elegendő.

Legyenek kedvesek tehát megválaszolni,hogy ebben a tekintetben tetőtér-beépités és tetőtér-beépités között mi a különbség?

Válasz: Az emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló lakóegység is új lakásnak tekinthető, a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével. Ez nem zárja ki azt sem, ha meglévő családi házon létesítenek új, önálló helyrajzi számú ingatlannak számító lakrészt.

A 2016. február 11-től hatályos új CSOK szabályok alapján az az előírás, hogy a beépítendő tetőtérben 2, azaz kettő db újabb ingatlannak kell létrejönnie, tehát nem a földszinti meglévő lakással együtt, hanem azon felül.

A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. 9. pontja alapján a tetőtér-beépítéssel megvalósuló lakóegység is új lakásnak tekinthető, a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével.

Tehát az új lakás kritériumának mindenben megfelelő – közművesített, önálló albetétként nyilvántartott, külön bejárattal rendelkező, megfelelő méretű (4 gyermeknél min. 60 nm), összkomfortos, legalább egy 12 nm-nél nagyobb lakószobával, valamint konyhával, fürdőszobával és WC-vel rendelkező 2 db új lakóegységet kell a tetőtérben kialakítani, amennyiben ennek a feltételei az adott ingatlanon megvannak (az alsó szintnek megfelelő méretűnek kell lennie, hogy a tetőzet dőlésszögét is beleszámítva 1,90 m-es minimális belmagasságot alapul véve összesen 120 nm hasznos alapterületnyi tér beépítésre kerülhessen az emeleten). Amennyiben az előírt feltételek nem adottak, vagy annak megvalósítása nem rentábilis, akkor a tetőtér beépítésre a használt lakás bővítésére irányadó feltételek szerint lehet támogatást igényelni, ennek összege azonban alacsonyabb (4 gyermek esetén 10 millió Ft helyett 2,75 millió Ft). Utóbbi esetben nem kell az önálló lakás kritériumainak megfelelni, elegendő min. 1 db, legalább 8 nm-es lakószobát kialakítani a felső szinten a CSOK igénybevételéhez. Ilyenkor a teljes, legalább 70%-ban számlákkal lefedett bővítési költség 50%-ára lehet a támogatást igényelni; vagyis a teljes 2,75 millió Ft-os összeg akkor jár, amennyiben az egész bővítési munkálatnak az összköltsége elérte az 5,5 millió Ft-ot, s ebből legalább 3,85 millió Ft-ot számlákkal is igazolni szükséges.

60. A CSOK-kal kapcsolatban szeretném felhívni saját problémámon keresztül egy nagy problémára:

azok a családok, akik építkezni szeretnének telekhez kell jussanak. A kialakítható telkek méretét az önkormányzatok helyi rendezési tervben szabályozzák. A helyi rendezési terv pedig néha irreális elvárásokat fogalmaz meg: Nem értem hogy egy 600 fős kistelepülésen miért van szükség 800 m2 minimális alapterületre? Miért nem elég 600 – 700 m2? Ez ugye rendezési terv módosítással megváltoztatható, ám az út hosszú és bürokratikus. A másik, hogy számít, ki kéri a rendelet módosítást.

Célszerű lenne a minimális telekméretet település típusonként külön – külön jogszabállyal szabályozni, így az építkezni óhajtók nem esnének ebbe a csapdába.

Válasz: Az Ön problémájával a területileg illetékes önkormányzat felé kell fordulnia, ez valóban nem a kormányzat kompetenciája. A CSOK igénylése szempontjából ugyanakkor a kötelezően előírt minimális telekméret nem bír jelentőséggel. A fontos inkább a beépíthetőségi arány mértéke, hiszen családi ház építése esetén meg van határozva a gyermekszámtól függő minimális lakóingatlan alapterület: ez egy gyermek esetén 70 m2, két gyermeknél 80 m2, három vagy több gyermek esetében 90 m2. Ennek alapján, kiindulva a 800 m2-es elvárt minimális telekméretből, akár 10% alatti beépíthetőségi hányad esetén is mód van a CSOK igénybevételére az ingatlan felépítéséhez.

61. Fiatal házaspár vagyunk, egy gyermekkel. Én tervezőként dolgozom, feleségem egyetemi hallgató. Kisfiunk nemrég múlt két éves. Szeretnénk még gyermekeket és a kiírt feltételeknek is megfelelünk, ezért úgy érezzük jogosultak lehetünk a 10+10 milliós támogatásra. Ez idáig mégis falakba ütközünk (bár lehet, hogy még nem forrta ki magát a rendszer). Szakmámból adódóan, abból indultam ki, hogy ekkora támogatásból biztosan tudunk egy otthont teremteni a családunknak.

Örömmel éltük meg, hogy a kormány támogatni szeretné a fiatal, gyermekeket vállaló házaspárokat. A második ilyen örömteli pillanat az volt, amikor már azt is nyilatkozták, hogy ezt önerő nélkül is meg lehet majd tenni. Számunkra most ez a leginkább kérdéses rész. Városban élünk, itt vannak lehetőségek lakás vásárlásra (bár ezeket nem nagycsaládosoknak, nem erre az igényre tervezték, terveztük). A lényeg, hogy a lehetőség adott már most is, és biztosan adott is lesz később is, de…

Az önerő kérdéséről szeretnék írni, illetve válaszokat kapni. A híradásokban többször is kiemelték, hogy akár önerő nélkül is lehetővé szeretnék tenni a saját otthonhoz jutást.

A. Az olcsóbb, elérhető áron kapható társasházi lakások: többnyire csak szerkezetkész állapotban vásárolhatóak meg. Sorban állás van, foglalóval indul a vásárlás, és a végén még lesz nem kevés befejező munka (+berendezés, de ezt vegyük külön).

B. A még tervezési, előkészítési státuszban lévő, de már előre meghirdetett társasházi lakások: ebben az esetben (általában) még az első kapavágást megelőzően, előre be kell fizetni bizonyos százalékot a leendő lakás árából.

C. Egy városi, társasházi lakás vételi árán a város “szélén” vagy vidéken, már házat is lehet építeni. Igényszint és négyzetméter stb. függvényében. Akár még a telek megvásárlása is beleférhetne ebbe az összegbe (persze ha lehetne).

A pénzintézetekben kapott információk szerint, amennyiben építkezni akar valaki, kell vennie összközműves telket. Neki kell tudni kezdeni az építkezésnek, és csak ezután fog megtörténni az első banki utalás (szakaszosan). Amíg a térképmásolatra nem kerül rá az új épület 10 (+10?) %-ot visszatart a kifizetésből. Ezeknek a részeknek a megoldásában is kaphat segítséget a család, vagy mégis kell önerő?

D. Olyan lakások építésére kellene várni, amit kifejezetten a “CSOK”- osoknak készítenek? Teljesen, kulcsrakész állapotban átadva, egy igényesebb beruházótól megvásárolva, aki nem fog előre kérni semmilyen forrást? (Ha lesz ilyen, akkor jó eséllyel rá fog rájátszani, hogy minden lehetséges összeget megkapjon, ez esetben 20 millió forintot.)

Az eddig szerzett információk alapján úgy gondolom, hogy önerő nélkül, akár a lakás vásárlást nézzük, akár az építkezést, egyik sem lehetséges. Ráadásul kényszer pályára terelhetik a családokat. Tehát ha valaki az előírt pontoknak megfelel, akkor olyan valós támogatást kap, amit fel is tud majd használni? Ha igen, akkor ennek a módját meg kell oldani.

Jelen pillanatban becsapva érezzük magunkat, hiszen a bankokban nem olyan információkat kaptunk, amiből az jönne le, hogy több milliós önerő nélkül bárminek is neki lehetne fogni. Ha a bankok álláspontja a helyes, akkor bizony a híradásokban nem szabad félrevezetően beszélni, valótlanságokat állítani, vagy fél információkat megosztani. Ha kell az önerő, akkor kell, és kész. Ezen nem csodálkozik senki, nincs csalódottság, hiszen ezt törvény is előírja.

Felmerülő kérdéseim:

61.1. Esetleg a CSOK összege figyelembe vehető önerőként?

Válasz: A bankok általában 20% önerőt kérnek ingatlan vásárlásához/építéséhez nyújtott hitel esetén. Általában ha az ügyfél nem rendelkezik elegendő önrésszel   a vásárolni kívánt lakás mellett másik ingatlant is megterheltethet a bank. A már megszületett gyermek után igényelt CSOK összegét a legtöbb bank önrészként fogadja el (ez saját szabályzatán múlik), míg más bankok ragaszkodnak a 20 % tényleges saját forráshoz mint önerőhöz, vagy a fenti pótfedezethez. A megelőlegezett formában, tehát előre vállalt gyermekek után járó CSOK-ot azonban egyáltalán nem fogadják el fedezetként a bankok, hanem azt hitelnek tekintik.

61.2. A CSOK 10 milliós támogatási összegéből ki lehet fizetni a foglalót?

Válasz: A foglalót (de legfeljebb a vételár 10%-a erejéig) a vevő készpénzben is fizetheti, ennek összege szintén kifizethető a CSOK-ból.

61.3. A CSOK 10 milliós támogatási összegéből lehet előfinanszírozni egy, még fel nem épült lakás megvásárlását?

Válasz: Nem, mivel lakásvásárlás esetén csak a használatbavételi engedély kiállítását követően igényelhető a CSOK, befejezetlen ingatlanra tehát nem. Ilyen esetben önerőből vagy hitelből kell a félkész ingatlant megvásárolni, majd a még hátralévő építési munkálatok befejezésére, tehát új lakás építés jogcímén lehet felvenni a támogatást. A CSOK utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően lehet folyósítani.

61.4. A CSOK 10 milliós támogatási összegéből el lehet végezni a befejező munkákat (vakolás, belső nyílászárók, burkolatok stb.), amennyiben a lakás ára 10 millió forintot nem éri el?

Válasz: A CSOK csak a bekerülési költség megfizetésére használható fel, tehát amennyiben az (adott esetben az önerőn, illetve esetleges hitelösszegen felüli) bekerülési költség (vételár) alacsonyabb, mint a CSOK összege, a fennmaradó összeg folyósítására a fent megjelölt munkálatok céljára nincs lehetőség.

61.5. Egy építkezés akár évekig is eltarthat. Amennyiben hitelre is szüksége lesz az építtetőnek, azt a CSOK összegével egyszerre kell, illetve lehet felvenni?

Válasz: A kamattámogatott hitel igényelhető annál a banknál, amelynél a CSOK-ot igényelte (azzal egyszerre, és ilyenkor csak egyszeres bírálati díjat kell fizetni), de ha más banknál szeretné igényelni a kölcsönt, természetesen ez is lehetséges, de ekkor a bírálati díjat ennél a másik banknál szintén ki kell fizetnie. A kamattámogatott hitel utalására az igénylés hitelintézet általi jóváhagyását követően egy összegben kerülhet sor, a CSOK-ot megelőzően.

A CSOK esetén új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a CSOK utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően történik a folyósítás. Nem szükséges a kettőt egyszerre igényelni, azonban fontos, hogy a hitelt lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt kell kérni a hitelintézettől.

61.6. Amennyiben igen, akkor addig a hitelt be lehet fagyasztani, amíg az önerővel, és utána a CSOK összegével tud az építkezés haladni, azért hogy ne kelljen a hitelösszeg felhasználása előtt is fizetni annak törlesztő részleteit? Vagyis várhat-e a törlesztés az épület elkészültéig?

Válasz: Erre a kérdésre a hitelintézetek tudnak választ adni, a CSOK-kal kapcsolatos jogi szabályozás erről nem rendelkezik.

61.7. Az új építésű házra 3 gyerek esetén járó csok, vagy a kedvezményes hitel már az építkezés megkezdésekor kiutalásra kerül az igénylő részére, vagy csak utólag, készültségi fokkal arányosan lehet hozzájutni ehhez az összeghez?

Válasz: A kamattámogatott hitel utalására az igénylés hitelintézet általi jóváhagyását követően egy összegben kerülhet sor. A CSOK esetén új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a CSOK utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően történik a folyósítás.

61.8. Az egyben, előre kiadott kamattámogatott hitel így már szabadon felhasználható? Neki lehet vele kezdeni az építkezésnek? Így akár lehetőség nyílhat önerő nélküli építkezésre? Ez lenne az “akár önerő nélkül is otthonhoz jutás”-hoz a lehetőség? (Ha igen, az dicséretes lenne, mert akiknek van valós önerejük, azok már a telekvásárlással elkölthetik azt, vagy akiknek már van telke, azok fordíthatnák a berendezésekre. Fontos lenne a biztonsági tartalék is a családoknak. Felelős szülők nem meríthetik ki a családi kasszát.)

Válasz: Ebből a hitelből az építkezés megkezdhető. Önerőként a fentebb említett feltételekkel magát a CSOK-ot is figyelembe lehet venni.

61.9. Tegyük fel, hogy egy “jól kitalált” épület bekerülési költsége 15 millió forint. Ezt előre igazolnánk, árazott költségvetéssel, …stb. A bank ennek a piaci értéke alapján, mondjuk 20 millió forint után, számolja majd az törvény által előírt min. 20 % önerőt, ami ebben az esetben 4 millió forint. Ez esetben helyén való tájékoztatás volt a banki ügyintéző részéről, hogy a lehetséges hitel összege 1 millió forint? (Mert ugye annyi önerő már van+ a CSOK összege) A banki ügyintézőtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a CSOK összege nem önerő! Az előző pontban ennek tényében fogalmaztam.

Válasz: Az, hogy mennyi önerőre van szükség, több tényezőtől függ: a lakásépítő jövedelmi helyzetétől, a az építési telek fekvésétől, valamint a bank által megengedett finanszírozási aránytól. Emellett lakáshitelek esetén finanszírozási korlát lépett életbe, amely  a célingatlan forgalmi értékének 80%-ban lett meghatározva, amely azonban nem jelenti azt, hogy az igénylő minden esetben 80% hitelt meg is kap. A CSOK összege a már megszületett gyermekek esetén a bankok többségénél önerőként beszámít, így a 15 milliós bekerülési költségből már csak 5 millió Ft-ot szükséges hitelből finanszírozni.

61.10. Amennyiben egy épület 20 millió forintba kerül áfásan, akkor a bank, az utolsó utalást visszatartja a lehető legvégéig. Az építtető, azért hogy azt megkapja, már készen kell lennie az építkezéssel, térképmásolatra kell kerülnie a háznak… Amíg ez az összeg nem érkezik meg, a kivitelezőnek kell “türelemmel” lennie, hogy megkapja a munkájáért a pénzt? Vagy ha az építtető már önerővel ezt megoldotta, akkor szabad felhasználásúvá válik az utolsó utalás összege?

Válasz: A CSOK utolsó részletét a bank a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően folyósítja. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a magánszemélynek az építkezés költsége folyamatosan rendelkezésre áll (az első munkálatokat hitelből megfinanszírozza, majd a bemutatott számlákra megigényli a CSOK-ot, és így tovább), tehát alapesetben a hitelezőnek nem kell várnia a pénzére.

61.11. Az áfa visszaigénylésből származó összeg szabadon felhasználható?

Válasz: Igen, mivel Ön azt már előzőleg elköltötte saját forrásból, így azzal már szabadon rendelkezik (beforgathatja az építkezésbe, de másra is fordíthatja).

61.12. A CSOK és a kamattámogatott hitel felhasználását, építkezés esetén min 70 %-ban számlával kell igazolni. A bank visszatart 10 %-ot a végéig, de mi történik a fennmaradó összeggel? Hogyan és mikor történik a pénz kiutalása?

Válasz: A kamattámogatott hitel utalására az igénylés hitelintézet általi jóváhagyását követően egy összegben kerülhet sor. A CSOK esetén új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a CSOK utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően történik a folyósítás.

61.13. Amennyiben az építkezők nem akarják “lenullázni” a családi kasszát, és egy több milliós építési telket hitelre vásárolnák meg, ebben az esetben is megkapható a 10+10 milliós összeg?

Válasz: A CSOK-ot építési telek vásárlására nem lehet felhasználni, azonban az annak vételárát terhelő ÁFA összege 5 millió Ft-ig visszatéríthető.

61.14. Kormányváltás esetén előfordulhat, hogy a kamattámogatott hitel kondíciói változhatnak?

Válasz: Ameddig jogszabálymódosítás nem történik, az abban foglalt maximum érvényes marad. Természetesen a szerzett jogok védelme fontos jogelv, amelytől visszamenőleges hatályú jogalkotással csak kivételes esetben lehet eltérni

61.15. 25 év sok idő, mi történik a kamattámogatott hitel visszafizetésekor, ha mondjuk euro lesz a fizetőeszköz?

A feltételek ilyen módosulását jogszabályban szükséges rendezni.

62. Szeretném megkérdezni, hogy a CSOK igényelhető-e abban az esetben, ha egy kivitelező cég építene a tulajdonában lévő telekre, amely külterületi, művelés alól kivett, beépítetlen területre szólna, mely körül gyümölcsös található? Az építkezés megkezdésekor a telek a tulajdoni lapon külterületi, művelés alól kivett lakóház, udvar besorolásra lenne átminősítve. 

Válasz: Amennyiben a külterületi ingatlanra vonatkozó maximum 3%-os beépíthetőségi arány alapján a telken felépíthető lakóingatlan (családi ház) az előírt, gyermekszámtól függő minimális méretkorlátozásnak (1 gyermek esetében 70 nm, 2 gyermeknél 80 nm, 3 vagy több gyermeknél 90 nm) megfelel, akkor az ingatlanra igénybevehető a CSOK.

63. Kérem szíves segítségét az alábbi kérdéseimhez:

Az alap 10.000000Ft-os CSOK előírt feltételeknek megfelelünk, és nem akarjuk eladni a házunkat.

– Lehet-e emeletet építeni a 2006-ban vásárolt családi házunkra, amelyen még van tartozás a bank felé? /Több hitelt nem akarunk felvenni./

– A családi ház alapterülete 67m2, van-e törvényi meghatározás arra, hogy hogyan kell kivitelezni a /?min 90m2-es?/ emelet építését?

– Lehet-e kisebb emeletet építeni?

– Milyen papírmunkákat kell előtte elintézni, és hol? Milyen engedélyezési kötelezettségeim vannak?

– Mik a feltételei építészetileg, törvényileg? Mire kell a tervek készítésénél figyelni a tervezőknek?

– Hogyan kell elindulni a bürokrácia területein?

Válasz: Tekintettel arra, hogy  az új lakás építésére járó 10 millió Ft-os CSOK összeg tetőtérbeépítés esetén csak akkor jár, ha legalább 2 önálló új ingatlan kerül kialakításra a tetőtérben, melyek hasznos alapterülete – 3 gyermek esetén – egyenként is el kell érje a legalább 60 nm-t, így az Önök 67 nm-es alapterületű ingatlanára a 10 milliós összeg sajnos nem vehető igénybe. A tetőtérbeépítéshez ugyanakkor lehetőségük van a használt lakás bővítése címén járó alacsonyabb, 2,2 millió Ft-os összeg igénylésére, mely esetben nem kell önálló ingatlant kialakítani az emeleten, hanem elegendő ott legalább egy, minimum 8 nm-es lakószoba létesítése. Ugyanakkor bővítés esetén a kivitelezési költség legfeljebb 50%-a erejéig igényelhető a CSOK összege.

A helyi önkormányzatok építésügyi hatósági osztályain érdeklődhet a műszaki paraméterekről és az építési hatósági bejelentés részleteiről.

64. Sajnos nem tudom, hogy a problémámmal hová fordulhatok és a csalad.hu-n nem találtam olyan lehetőséget, hogy írni tudjak, ezért kérdezem itt.

A CSOK feltételeket átolvasva szinte mindenben megfelelnénk , de van egy bökkenő.

Három eltartott , nappali tagozatos gyermekünk közül a középső elmúlt 20 éves, de még középiskolás. Ebben semmi különös nincs hiszen egy év óvodai javasolt visszatartás, egy év 0. évfolyam (angol nyelv intenzív tanulmányok miatt) és utána a 4+1 éves szisztémájú szakközépiskolai tanulmányok miatt áll elő ez a helyzet ,hogy még középiskolás. Azt hiszem ilyen sok családdal előfordulhat még és meg sem kell a nebulónak ehhez buknia . A legkisebb szintén középiskolás 20 év alatt, érettségi előtt , a nagyobbik 23 éves felsőfokú tanulmányait folytatja. Az ő utáni jogosultságuk tiszta ügy. A korábbi rendelet szövegében különben a nappali tagozatos meghatározás szerepelt és így nem is lett volna probléma. A mostaniban szerepel a felsőfokú jelző és ez a túl pontos fogalmazás esetünkben jogbizonytalanságot eredményez.

Ha szó szerint kell értelmezni, akkor nem vagyunk jogosultak, mert a 20 év feletti gyermekem (épphogy csak elmúlt), nappali tagozatos középiskolás. Hiába, hogy eltartott és lesz az is még jó ideig. Kicsit furcsa helyzet és anomália, főleg, hogy egyetemre készül.

Lakhatásunk ügyét aktuálisan megoldandó érdeklődtem több bankban és azt a választ kaptam , hogy nem tudják befogadni kérelmünket , mert nem felelünk meg az aktuális szempontoknak, és mivel nem tudják befogadni , nem is tudunk sehova jogorvoslatért , fellebbezésért , támogatásért folyamodni.

Kérdésem az lenne , hogyan lehetne elérni, megtudni, hogy mivel a rendeletalkotó akaratának tulajdonképpen alapvetően megfelelünk , de egy aktuális megfogalmazás miatt nem? Mit kellene tenni? Mit lehet tenni?

Válasz: A 20. életévét betöltött gyermeke az Ön által megfogalmazottak szerint az érettségi megszerzését követően főiskolai/egyetemi tanulmányok megkezdésére készül, ezért a CSOK iránti kérelmüket benyújthatják, ha a gyermek a felsőoktatási intézmény nappali tagozatát elkezdi, ekkor a 23 éves felsőfokú tanulmányait folytató gyermeke sem fogja még betölteni a 25. életévét, illetve a legkisebb gyermekük 20. életévét. Tehát a teendő az, hogy megvárják, amíg a középső gyermek megkezdi felsőoktatási tanulmányait, és így már felvehető a 10 millió Ft-os támogatás.

65. Jó ötlet a CSOK. Sajnos az én lányom nem tudja igénybe venni. Egyedül neveli három kiskorú gyermekét – egyik gyermeke autista -, albérletben lakik

Jó lenne, ha az ilyen helyzetekre is lenne a kormánynak javaslata, hogy tudjon ő is – akár használt lakást venni, mert újra sajnos nem telik neki. Nem tudná a részleteket fizetni, illetve nem tud annyi hitelt felvenni, hogy biztosítsa a gyermekek megszokott életét.

Több ilyen anyukával is tartom a kapcsolatot, akik hasonló helyzetben vannak, mint a lányom.

Az is jó megoldás lenne, ha kivételes, indokolt esetekben, akár az önkormányzatok bevonásával, államkincstár igazolásával lehetne igénybe venni a kedvezményeket.

Hallottam a rádióban, hogy februárban véglegesítik az igénybe vehető kedvezményeket, megkötéseket.

Remélem, hogy az általam kért – indokolt eseteket – használt lakásvásárlásra is: a meglévő három gyermek, egyedül nevelő szülőre tekintettel is megkaphatná a kedvezményt.

Válasz: A családok otthonteremtési kedvezményét az Ön lánya három gyermek után is igénybe tudja venni egyedülállóként is, használt lakás vásárlása céljából 2 200 000 Ft-os összegben.

66. Két kérdést szeretnék feltenni egyrészt az Áfa visszatérítési támogatással, másrészt a CSOK-kal kapcsolatban.

Hasonló cipőben járunk, mint a CSOK – NYOLC KÉRDÉS, NYOLC VÁLASZ A SZAKÉRTŐKTŐL című cikkükben a 7. pont kérdezője, azzal a különbséggel, hogy mi saját telkünkön építtetünk generálkivitelezővel családi házat. Saját magunk terveztettük meg a házunkat, és minden építéshez szükséges, azzal összefüggő engedélyt magunk szereztünk/szerzünk be, a vállalkozó “csak” a ház építéséért felel. 2015-ben kötöttünk szerződést, ami 27%-os ÁFÁ-t tartalmaz. Azt a feltételt, miszerint a költségek 70%-áról számlával kell rendelkezni, szintén teljesítjük. Az Önök cikke szerint mi is jogosulttá válnánk az Áfa visszatérítési támogatás igénybevételére, de a banktól elutasító választ kaptunk arra hivatkozva, hogy a kormányrendeletben szerepel, hogy generálkivitelezővel építtetett ingatlan esetében ez a támogatás nem jár. Kérdésem, hogy valóban megkaphatjuk a támogatást, és ha igen, hogyan tudnánk ezt a bankban bizonyítani?

Másik kérdésem a CSOK-ra vonatkozik. Az új családi ház építtetője 2015. decemberben igényelte két vállalt gyermekre a CSOK-ot, a feltételeknek megfelelnek és a igénylést be is adták, de szeretnék igényelni a 2016. január 1-től érvényes magasabb összegű támogatást. Az elbírálás pozitív volt, de a szerződést a bankkal nem írták még alá, tehát a folyósítás sem történt meg. Ebben az esetben visszavonhatják-e a tavalyi kérelmet, és igényelhetik-e a magasabb összegű támogatást ugyanarra a házra, változatlan költségvetéssel? A bank sajnos ebben az esetben is elutasító választ adott.

Válasz: Generálkivitelezővel történő építtetés esetén a vállalkozó 2016. január 1-jétől az 5%-os ÁFA kulcs felszámítására köteles, azonban a 2015-ben kibocsátott számlákra még a 27%-os ÁFÁ-t kell, hogy alkalmazza, amely (legkorábban 2015. január 1-jén kiállított) számlákból Önök – mint ingatlantulajdonosok – jogosultak a maximum 5 millió Ft-os ÁFA visszatérítésére.

A CSOK vonatkozásában abban az esetben, ha 2015. évben nyújtotta be kérelmét és annak elbírálása még folyamatban van, akkor már a 2016. január 1. napjától hatályos szabályok szerint kell az adott kérelmet elbírálni, mivel a bankkal a szerződés aláírására még nem került sor, így a „magasabb összegű támogatásra” vonatkozó szabályok alkalmazásával kell a hitelintézetnek eljárnia.

67. Lázár miniszter úr jan. 21-én bejelentette a CSOK-ban tervezett további változásokat, t.k., hogy pl. zártkerten vagy külterületen is lehet építeni. Tisztelettel kérjük, hogy vegyék bele azt is, hogy “üdülőövezeti” besorolású területen is érvényes legyen a CSOK!

Településünkön sok fiatal házaspár és kisgyermekes család lakik olyan ingatlanban, amely hivatalosan nem minősülhet lakóháznak, hanem üdülőnek. Azért mert – önhibánkon kívül – az ingatlan olyan területen áll, amelyet az önkormányzat üdülőövezetnek minősített (az önkormányzatnak érdeke, hogy papíron minél több “üdülő” legyen, mert olyan rendeletet is hozott, hogy ezek után külön adót is kell fizetni, hiába laknak ott családok, állandó lakcímmel bejelentve). Hitel- és pályázati lehetőségektől is elesünk, mint ahogy sokan a településen, és gondolom szerte az országban is. Két gyermekünk van, szeretnénk harmadikat is, amelyhez a CSOK döntő lehetőség lenne, kérjük, hogy üdülőövezetnek kinevezett zónákban, a tul. lap szerint (elvileg) üdülőnek nyilvántartott ingatlanon is lehessen CSOK segítségével előrelépni!

Válasz: A családi otthonteremtési kedvezmény kizárólag lakóház vagy lakás besorolású ingatlanra vehető igénybe, üdülő besorolású ingatlanra sajnos nem, abból az érthető okból, hogy akik nem lakás célra, hanem valóban üdülési célra építkeznének az ingatlanon, azok számára az állam nem kíván ehhez támogatást nyújtani; ez persze sajnos sújtja azokat is, akik lakóházat építenének az ilyen övezetekben. E helyzet megoldása érdekében az illetékes önkormányzat felé kell lépéseket tenni a terület lakóövezetté történő átminősítése céljából.

68. A CSOK-al kapcsolatban a kérdéseim a következők: 1. Ha CSOK-al építkezek, akkor kell önerő vagy nem kell önerő? Mert a Család.hu portálon már volt ilyen kérdés és erre az volt a válasz, hogy nem kell. Viszont a folyósítást végző bankoknál a következő információ olvasható: “Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a kedvezmény folyósítása?

A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a bővítés/vásárlás finanszírozására már felhasználták.” Akkor a CSOK az nem számít önerőnek? Ha én telket vásárolok az építkezéshez, az önerőnek számít? 3 gyermekes szülőként (8, 6, 1 éves gyerekek) ezen kívül mennyi önerőt kell felmutatnom? 2. Tételezzük fel, hogy 10+10=20 MFt-ból építenék családi házat (100 m2), amihez max 5 MFt-ért vennék telket (vidéken) önerőből. Hogy néz ki az építkezés folyamata? 1. Banki CSOK/Hitel bírálat költségvetésre. 2. Pozitív eredmény esetén telek vásárlás/szerződéskötés építési vállalkozóval/hatósági engedélyek (önerő elfogyott). 3. Építkezés kezdete (miből? vállalkozó előfinanszíroz vagy a bank már esetleg utal valamennyit? 4. készültségi fok szerinti elszámolások/utalások? 5. Használatbavételi eng. utáni záró elszámolás. 6. ÁFA visszaigénylés (nem generál kivitelező esetén). Szóval jó lenne egy folyamat leírás (cash-flow-val együtt), mielőtt bemegyek a bankba.

Válasz: Az 1. kérdéséhez: A bankok általában 20 % önerőt kérnek ingatlan vásárlásához/építéséhez nyújtott hitel esetén. Általában ha az ügyfél nem rendelkezik elegendő önrésszel  a bank a vásárolni kívánt lakás mellett másik ingatlant is megterheltethet. A CSOK összegét a legtöbb bank önrészként fogadja el (saját szabályzatán múlik), de csak abban az esetben, ha már meglévő, ténylegesen megszületett gyermekre igénylik; a jövőre nézve vállalt gyermekekre tekintettel megelőlegezett formában igényelt CSOK-ot ugyanakkor nem számítják be önerőnek, hanem hitelként veszik figyelembe, így ez esetben a bankok ragaszkodnak a 20 % – tényleges saját megtakarítást jelentő – önerőhöz vagy a fenti pótfedezethez.

Az, hogy egyéb ingatlan mellett mit számít be egy bank az önerő teljesítésébe – tehát pl. építési telket -, azt saját szabályzatában maga határozza meg.

A 2. kérdéséhez: Az, hogy mennyi önerő szükséges az alapján állapítható meg, hogy az elvégzett hitelbírálat alapján Ön mennyi hitelt igényelhet a banktól és ehhez képest mennyi a vételár, tehát annak kiegyenlítéséhez mennyi saját erő szükséges még.

Fontos, hogy bárhogyan is zajlik az építkezés, a CSOK folyósítása a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és az utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően történik a folyósítás. A kamattámogatott kölcsön esetén pedig az igénylés jóváhagyását követően egy összegben kerülhet sor a folyósításra. Fontos, hogy a hitelt lakásépítés esetén szintén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt kell kérni a hitelintézettől. A folyósítás sorrendiségét tekintve a hitel folyósítása meg kell előzze a CSOK átutalását a jogosult részére.

A kamattámogatott kölcsön esetében a fentiek alapján a meglévő gyermekei után járó 10 millió Ft-os CSOK összeget a bank beszámítja önerőnek, így az kiutalásra kerül, s ebből természetesen az építkezést lehet kezdeni/folytatni, azonban a CSOK-ból nem lehet előfinanszírozni új lakás építését az említett folyósítási ütemezés miatt, illetve az Ön által is idézett szabály következtében, miszerint ”a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére felhasználta”. Ebből adódóan az első munkálatokat a kamattámogatott hitelből finanszírozza, majd annak kimerítése után a benyújtott számlákra a CSOK-ot is el lehet kezdeni igényelni, tehát az építkezés finanszírozása a teljes folyamatában biztosított (először a hitel, majd a CSOK fedezi a költségeket, illetve a megfizetett ÁFA tartalomra még az adó-visszatérítési támogatás is igényelhető 5 millió Ft-ig). Ugyanakkor fontos, hogy az önerőből megvásárolt építési telekre kifizetett ÁFA is visszatéríthető, tehát ez az összeg is beszámítható önerőként, ha még az építkezés kezdete előtt befolyik Önhöz. A CSOK igénylése esetén előírt készültségi fok teljesülését a hitelintézet általában a helyszínen ellenőrzi.

Az igénylés további teendőiről, tudnivalókról a választott bankban készséggel tájékoztatják Önt.

69. 2014 tavaszán kezdtünk építkezésbe. Jelenleg a háznak még nincsen használatbavételi engedélye. A 3 gyermekes CSOK igénylése előtti számlák elszámolhatóak-e egy sikeres igénylést követően. Illetve milyen szerkezeti egységekre lehet elszámolni? Van erről egy lista?

Válasz: Új lakás építése esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított (de 2008. január 1-jénél nem régebbi) számla fogadható el, így Önök elszámolhatják a korábbi számlákat is. Új lakás építkezése esetén a bekerülési költségre (az építkezés költségeire) igényelhető a CSOK, tehát a számlákat is ezekre vonatkozóan lehet benyújtani. A bekerülési költség részletes tartalmát az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. 1. pontja sorolja fel:

1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek

az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

70. Meglevő családi ház felújítására igényelhető a CSOK?

Válasz: A CSOK új lakás vásárlására/építésére, használt lakás vásárlására és bővítésére igényelhető. Felújításra tehát kizárólag akkor, ha az térfogatnövelő beruházás, azaz legalább 1 db, minimum 8 nm-es új lakószobának megfelelő hasznos alapterület bővítést eredményez.

71. Kormány kommunikációjuk alapján kíváncsiak arra, hogy a 2015 decemberi CSOK változások miként illeszkednek a kitűzött célokhoz, illetve mennyire elérhetők a jogosultak számára. Remélem, hogy saját, valóságos helyzetek leírása segíti az Önök munkáját, és ezáltal segít nekünk is a probléma megoldásban.

Három gyermekünk van, 2015. szeptemberében vásároltunk egy új építésű 105m2 lakást egy társasházban, amely megfelelt a CSOK első, mainál szigorúbb feltételeinek. A három gyermekre kapható CSOK támogatást igénybe vettük, melynek összege 2.400.000.-Ft. Mivel így sem rendelkeztünk elegendő önerővel, hitelt is vettünk fel, 9 Millió forintnyi összeget.

A pillanatnyi jogértelmezés szerint a Bankunk nem tudja egyértelműen megmondani, hogy igénybe vehető e hiteljóváírás céljára a „régi” és az” új”CSOK közötti 7.6 Millió forintnyi különbözet. Nagyon nagy segítséget jelentene, ha csökkenteni tudnánk a hitelünket ezzel a megoldással.

Remélem esetünk pontosan egy olyan példa, amely a szabályozás áttekintésekor figyelemre méltónak találnak, hogy a kiterjesztett CSOK valóban a három gyermeket vállalók, nevelők családfenntartását, és esélyhez jutását segítsék.

Válasz: A három gyermekre tekintettel járó új összegű kedvezmény (és így a már felvett, illetve a felvenni szándékolt kedvezmény közötti különbözet) új lakás építése vagy vásárlása esetén igényelhető, tehát csak abban az esetben, ha Önök a jelenlegihez képest újabb lakás építésébe vagy vásárlásába fognak, hiszen korábbi lakáscéljuk az előzőleg felvett támogatással már megvalósult.

72. Igénybe szeretnénk venni a CSOK-ot új lakás építésére.

Három gyermekünk van. Rendelkezünk egy 53 nm 2-es lakással, amelyet részben állami kamattámogatott kölcsönnel fizettünk ki 2014-ben. /amikor megvásároltuk 2 gyermekünk volt, most már 3-om és így a lakás kicsi / Amit még most is törlesztünk. CSOK-ot még nem vettünk igénybe! Ezt az 53 nm 2-es lakást nem szeretnénk eladni. És azt a tájékoztatást kaptuk hiába vég törlesztenénk nem lennénk jogosultak a + 10 millió forintra mivel az első hitel is otthonteremtő kamat támogatott. És ezt csak egyszer lehet igénybe venni. De amit igénybe vettünk az 6 %-os kamat, ez az új sokkal kedvezőbb 3 %. Erre nincs valami megoldás? NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM tájékoztatójában ez szerepel: „Az otthonteremtési kamattámogatott kölcsönök igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybe vett állami kamattámogatásos kölcsön.” A otthonteremtő kamattámogatott kölcsönnek és a CSOK-nak is az az egyik feltétele, hogy az állandó lakcím az adott lakásban legyen. Az lenne a kérdésem akkor ezt, hogyan lehet megoldani? Két helyen nem lehet az állandó lakcímünk.

Ebben kaphatnánk egy kis engedményt, hogy a o.t.kamattámogatott lakáshitelnél ne kötnék az állandó lakcímet az adott ingatlanba!!!.Engednék meg, hogy a Csok-ot felvett ingatlanban vigyük át az állandó lakcímet. Mert ebben az esetben elesünk az összes támogatástól! Ez alapján még a 10 millió forintot sem tudjuk megkapni. Ami nagy segítség lenne. Gondolom nem csak a mi családunk van ebben a helyzetben. Segítségüket előre is köszönöm!

Válasz: Az Önök esetében új lakás vásárlása vagy építése esetén a 2016. február 11-étől hatályos új feltételek szerint akkor is igénybe vehető a 3 gyermekre tekintettel járó kedvezmény, ha a meglévő lakásuk eladására, illetve a vételárnak a CSOK-kal érintett új lakás árába történő beforgatására nem kerül sor. Ami a kamattámogatott kölcsön felvételét illeti, annál a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásával összhangban valóban nem kizáró ok, hogy korábban már igényeltek kamattámogatott hitelt. Valóban mind a CSOK, mind a kamattámogatott hitel esetén feltétel az, hogy a CSOK-kal érintett személyek, azaz a házaspár, illetve a gyermek(ek) azon a lakcímen legyenek bejelentve, amely ingatlanra a támogatást igényelték. Ebből adódóan amennyiben az újabb lakásra fel akarják venni ezeket a támogatásokat, abba át kell költözniük a meglévőből, így az utóbbira felvett hitelhez kapcsolódó kamattámogatás összegét sajnos vissza kell fizetniük; ugyanakkor ennek összege vélhetően jóval alacsonyabb, mint az újabb ingatlanhoz járó 10 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatás, illetve a szintén 10 millió Ft-os hitelhez nyújtott – a korábbinál kedvezőbb – kamattámogatás összege.

73. Az 5 millió Ft-os ÁFA visszatérítéssel az a három gyerekes új lakás építkező nem élhet, akinek tulajdonában van már lakóingatlan – ezt mondja a banki ügyintéző. A 256/2011. Korm. rendeletből ezt nehéz kiolvasni, esetleg 8/A § (6) pontjában foglaltak utalhatnak erre. Ha ez így van, akkor a meghirdetett 10+10+5 CSOK csak új lakás vásárlásra igényelhető, ha a család kinőtte a régi lakást és azt nem akarja értékesíteni? Jó lenne ezt is módosítani a február 3-i változtatásokkal, mert ez így nem igazságos: a kész lakás vásárlás áfája 5 %, az építkezés anyag- és szolgáltatás számlája 27 %-os áfát tartalmaz, ha van másik lakóingatlan a tulajdonunkban.

Válasz: A 2016. február 11-től élő új szabályok szerint az új lakást/házat építő/építkezők akkor is élhetnek az ÁFA visszatérítés szabályaival, ha lakástulajdonnal már rendelkeznek.

74. Még egy észrevétel, hátha eljut időben a döntéshozókig. Mi a feleségemmel 3 gyermeket vállaltunk úgy, hogy nem volt még adókedvezmény meg CSOK. Akkor  is vállaltuk volna, ha nincs ilyen. De hiába van közel 500 eFt-os havi nettó bevételünk, még sincs jelentősebb megtakarításunk. (Evvel szerintem nem vagyunk egyedül). Az építési telek vásárlást meg tudnánk oldani családi segítséggel, de ha amúgy a kritériumoknak megfelelünk, még dolgozunk is, ráadásul építkeznénk (növelve az építőipar teljesítményét), kapunk 10 MFt vissza nem térítendő támogatást, max 5MFt ÁFA “kedvezményt”, akkor miért nem lehet mondjuk az első készültségi fokoknak megfelelő arányos előleggel (pl.:2-3 MFt) kezdeni a pénzügyi folyamatot? Természetesen megfelelően biztosítva szankciókkal, elszámolási fegyelemmel a továbblépést. Ha megvan az első készültségi fok, akkor bemegyek a bankba, elszámolok és, ha rendben van, akkor megkapom a következő szinthez szükséges előirányzatot.

Válasz: A CSOK folyósítása a készültségi fokkal arányosan, utólag történik, azaz önerő felhasználása után lehetséges a CSOK bevonása az építkezésbe. Azonban, ha Ön kamattámogatott kölcsönt is igénybe vesz az építkezéshez, annak a folyósítása a hitelbírálati folyamat lezárultát követően azonnal történik – tekintettel arra, hogy a meglévő gyermekek után járó 10 millió Ft-os CSOK összeget a legtöbb bank beszámítja a hitel önerejeként -, melyet az építkezés elkezdésébe és folytatásába szabadon be lehet vonni. Emellett az önerőből megvásárolt építési telek vételárának ÁFA vonzatára is vonatkozik az ÁFA visszatérítés lehetősége 5 millió Ft-ig, tehát az így visszakapottt összeg is felhasználható önerőként az építkezés megkezdésekor.

75. Mikor jelenik meg a magyar közlönyben az új módosítás? Építeni új házat hova lehet? Értem ezalatt a terület besorolását. lakóövezet, zártkert, üdülőövezet, külterület lehet az új építkezés alapja?

Válasz: Új lakóingatlan építése főszabály szerint elsősorban belterületen lehetséges, ahol a beépíthetőségi arányok kedvezően vannak meghatározva. Külterületen (ilyennek minősül az üdülőövezet és a zártkert is) jóval alacsonyabb, általában 3% (egyes területeken lakóingatlanra ténylegesen csak 1,5%) a beépíthetőségi arány, így ott a legtöbb telek nem alkalmas lakóház építésére, tekintettel arra is, hogy a CSOK-nál minimális hasznos alapterület mértékek is elő vannak írva gyermekszámtól függően (1 gyermeknél 70 nm, 2 gyermeknél 80 nm, 3 vagy több gyermeknél 90 nm), amelynél kisebb ingatlanra nem igényelhető a támogatás. Ez a fenti beépíthetőségi százalékból kiindulva minimálisan 2300 nm feletti teleknagyságot feltételez. Üdülőövezeten ráadásul eleve nem létesíthető lakóingatlan.

A 2016. február 11-étől életbe lépett módosítások 2015. február 10-én jelentek meg a Magyar Közlönyben (ld.: 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról, ill. 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről).

76. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az alábbi esetben igénybe veheti e 4 tagú családom (2 gyermeket szeretnénk még a jövőben) a 10+10-es támogatást, ha

– jelenlegi lakásunkat eladjuk, hogy

– építési telket tudjunk vásárolni és ott

– a 10+10 M Ft-os támogatásból és talán némi önerőből, vagy további hitel segítségével családi házat építsünk. (Úgy tudom, van olyan bank, ahol az első 10 millió Ft önerőnek számít).

– Lehet építkezni osztatlan közös tulajdonú telken?

– A 90 nm-es minimális hasznos alapterület meglévő 2 és egy vállalt 3. és 4. gyermek esetén is elegendő?

– Amennyiben bontandó épület áll a vásárlandó telken, elegendő, ha csak részben bontatjuk le, azaz a hasznosítható részeit az új ház részévé tesszük (pl. tornácát és/vagy pincéjét és/vagy alapját és/vagy egyik fő falát megtartjuk).

Válasz: A 10 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatásból a bankok csak a meglévő gyermekek után járó összeget (jelen esetben 2,6 millió Ft-ot) számítják be önerőként, a fennmaradó 7,4 millió Ft-ot, amely az előre vállalt gyermekek után járna, hitelként veszik figyelembe. Ebből kifolyólag – a minimális 20%-os elvárt önerőből kiindulva – a 2,6 millió Ft elegendő lehet a 10 milliós kedvezményes hitel felvételéhez. Osztatlan közös tulajdonú telken történő építkezéshez természetesen a többi tulajdonostárs megfelelő formájú beleegyezése szükséges, tehát az ingatlannak a CSOK-ot igénylő személy külön tulajdonába kell kerülnie (vagyis el kell, hogy váljon a telek és az építmény tulajdonjoga).

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető illetve vásárolható lakás esetén a hasznos alapterülete egy gyermek esetén legalább 40 nm, két gyermek esetén legalább 50 nm, három vagy több gyermek esetén legalább 60 nm, míg egylakásos lakóépület esetén egy gyermeknél legalább 70 nm, két gyermeknél legalább 80 nm, három vagy több gyermeknél legalább 90 nm. Ennélfogva az Önök számára 4 gyermekkel elégséges a 90 nm-es tervezett ingatlanméret.

Három vagy több gyermek vállalása/nevelése és új ház építése esetén igényelhető CSOK-nál – a tetőtér beépítéstől vagy emelet-ráépítéstől eltekintve – új lakásnak akkor minősül, ha az alapozási munkálatoktól kezdődően teljes egészében újonnan építették. Tehát a régi házat vagy teljes egészében, az alapokig el kell bontani, és a helyére lehet építkezni, vagy a telken máshova kell építkezni (ennek során a régi ház – a beépíthetőségi arányokat is figyelembe véve – megtartható vagy szintén elbontható).

77. A CSOK-kal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ha nekem két élő gyermekem van 15 és 10 évesek, kettőjük között pedig született egy kisfiam, aki sajnos két napos korában meghalt, (a nagyobbik gyermekem pedig tartósan beteg), jogosultak vagyunk-e a három gyermekesek CSOK támogatására, a 10+10 millió Ft-ra?

Válasz: Az elhunyt gyermek csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a CSOK igénylése fejében előre vállalják a gyermek(ek) megszületését a szülők, és a vállalt gyermek halva születik, vagy a várakozási időszak lejárta előtt meghal (utóbbi esetben a kormányhivataltól méltányossági alapon kérelmezhető, hogy a CSOK és/vagy a késedelmi kamatok összegét ne kelljen visszafizetni). Meglévő gyermekekre tekintettel  igényelt CSOK összegének meghatározásakor házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös és nem közös gyermekeit veszik figyelembe, így az Önök esetében sajnos csak a két gyermek után igényelhető összeg jár.

78. Lehet, hogy csak elírás a CSOK feltételeiben, de ha így van, akkor az nagy hiba!

“Nem feltétel, hogy az igénylőnek vagy családtagjainak ne legyen meglévő lakástulajdona vagy haszonélvezeti, használati joga a kedvezmény igénylésekor.”

Már elnézést, de önálló lakáshoz jutási – igencsak jelentős – kedvezményből nem kizárni azt, akinek már van lakása…? Akár nem is egy! (… vagy családtagjainak…)

Ez elképesztő! Valóban így lenne?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új feltételek szerint csak új ingatlan esetében már nem feltétel, hogy az igénylő ne rendelkezzen más lakástulajdonnal. Használt lakás esetén ugyanakkor továbbra is feltétel, hogy nem rendelkezhet 50%-ot meghaladó lakástulajdonnal az igénylő azon az ingatlanon kívül, amit a CSOK-ból felépít vagy megvásárol, bővít (illetve az 50% feletti tulajdoni hányad sem kizáró ok, ha az ingatlanon másnak haszonélvezeti joga áll fenn).

79. A kérdésem: ha egy fiatal pár először csak használt lakás vásárlásába kíván (vagy mer, tud) belefogni, de 2-3 év múlva szívesen fognának új lakás vagy ház építésébe is (aminek érdekében készek eladni a használt lakást, és elkészülte után természetesen az új építésűbe költözni), akkor a 3 gyermek után “most” igénybe vehető 2,2 M Ft-os támogatás új építkezés esetén “felbővíthető-e” 10 M Ft-ra?

Válasz: Igen, új lakás építése vagy vásárlása esetén az összegek különbözetére lehet jogosult. Ekkor, mivel az elidegenítési és terhelési tilalom fennáll, illetve a 10 éves bentlakási kötelezettség még nem járt le, a visszafizetésre halasztást kell kérelmeznie, mely vásárlás esetén 1 év, építkezés esetén 3 év. Alapesetben ugyanis, ha a tilalom fennállása alatt eladja az ingatlant vagy elköltözik, a CSOK feltételei teljesülésének hiányában vissza kellene fizetnie a kiutalt összeget, de a halasztási kérelem segítségével ez elkerülhető a fent jelzett időtartamra. Fontos azonban, hogy ezen időtartam alatt is az egyébként visszafizetési kötelezettséggel terhelt CSOK összeget a Magyar Államkincstárnál letétbe kell helyeznie és az csak a sikeresen felépített  új ingatlanra újonnan bejegyzett jelzálogjog után szabadítható és használható fel.

80. Olvastam az újonnan kijött változásokat a honlapjukról.

“5. Ha korábban igényeltünk lakástámogatást, akkor ezt minden esetben le kell vonni a most igényelt összegből. Jó hír, hogy a korábbi kedvezményeket igénybe vevők a bentlakási követelményt az újonnan vett lakásban is teljesíthetik. Ez azt jelenti, hogy aki felvette a szocpolt, az is új lakásba költözhet a CSOK-kal.”

Mi 2 évvel kaptunk lakhatási engedélyt, és akkor igénybe vettük az aktuális családtámogatást (1.600.000 forintot). A jelenlegi rendelet szerint még jogosultak vagyunk 8.400.000 forintra. Szeretnénk ezt az összeget egy új lakás vásárlására fordítani, de a jelenlegi lakásban szeretnénk az életvitel szerűen élni. Ha jól értelmezem a fentiket, akkor megválaszthatom, hogy a jelenlegi, vagy a most megvásárolni kívánt ingatlanban fogok-e életvitelszerűen élni?

Válasz: Nem, új lakás vásárlása esetén a támogatott személynek és gyermekeinek, akikre tekintettel a CSOK folyósításra került, a támogatás folyósítását követő 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell lakniuk. Tehát mivel egyidejűleg nem lakhatnak mindkét ingatlanban, és a régebbit sem akarják eladni, így a korábban vásároltra felvett 1,6 millió Ft-os összeget az újba való beköltözéskor vissza kell fizetniük, mivel ezzel az előbbire (is) előírt bentlakási kötelezettséget – amennyiben annak 10 éves időtartama még nem jár le addigra – megszegik.

81. A CSOK-kal kapcsolatos észrevételeimet, feltevéseimet szeretném Önökkel megosztani, kérdéseimet feltenni. A férjem és én jelenleg 3 gyermeket nevelünk, és 20 hetes várandós vagyok a negyedikkel. Mindkettőnknek van állása, és mindig is volt. Mindketten egyetemet, főiskolát végeztünk. A gyerekeinket nem támogatások miatt, hanem szeretetből vállaltuk.

2 évvel ezelőtt fejeztük be az építkezést vidéken. Természetesen a megtakarításainkat felhasználva, és nem kevés hitel felvételével (10 millió forint). A lakásra már lakhatási engedélyt kaptunk két éve. Igaz, költeni még mindig tudnánk nem kevés összeget rá. A hitel felvételekor az akkor aktuális építési támogatást (1.600.000 forintot) megkaptuk.

Többször olvastam az új CSOK-ról szóló rendeletet, az általam elérhető fórumokon, oldalakon napi szinten után követem az ezzel kapcsolatos híreket. Még addig is elmerészkedtem, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is felhívtam telefonon, hogy egyértelmű legyen számomra, hogy ez a rendelet mit enged meg, milyen támogatást nyújt, és kinek.

Sajnálattal tapasztaltam, hogy minket a jelen felállás szerint NEM…

Minket jelenleg 8,4 millió forint érintene (mivel 1,6-ot már igénybe vettünk). És természetesen a hozzá tartozó 10 millió forint kedvezményes hitel.

Nagyon örültünk kezdetben, hogy ebből tudunk az egyetem városában (ahová majd gyermekeink fognak járni) egy lakást venni, hogy ne kelljen majd a drága albérletet fizetni neki, ha egyetemre mennek. De lelkesedésünk hamar abbamaradt, amikor azzal a ténnyel találtuk magunkat szembe, hogy ebbe az új lakásba be kell költöznünk, és életvitelszerűen ott kell lakjunk….

2 éve építkeztünk vidéken, nem véletlenül, itt szeretnénk lakni, itt szeretnénk gyermekeinket kicsiként felnevelni. Az óvoda, iskola igényeinket kielégíti, hiszen azzal is meg vagyunk elégedve. Munkahelyünk és a telken kialakított aprócska ‘gazdaságunk’ örömmel tölt el bennünket, és gyerekeinket.

Amikor feltettem kérdéseimet ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, azt a választ kaptam, hogy nem befektetési szándékkal adja az Állam ezt a pénzt!!!! Családtámogatásnak szánja.

Mi ezt teljes mértékben megértjük!!! DE! Amennyiben egy városi család megtartja korábbi ingatlanát (amit akár értékesebb lehet, mint az új),és vásárol egy újat a támogatásból, az nem befektetés?

Ha mindkét ingatlanra ráteszi az Állam az elidegenítési tilalmat, akkor az miért nem elég?

Ha veszünk egy lakást a városban, és nem adhatjuk el 10 évig, az éppúgy élénkíti a gazdaságot. De a kiegészítő feltételek: miszerint ott kell életvitelszerűen élnünk 10 évig, az oda tartozó óvodába, iskolába kell járatnunk gyerekeinket, ez nem röghöz kötés? 10 év hosszú idő!

Mi történik, hogy ha egy másik régióban találunk munkát? Ha az ingatlan eladása nélkül, el kell költözzünk az adott régióba? Pedig erre sajnos reális esély van, hiszen 10 év hosszú idő? A legidősebb fiúnk 13 éves lesz két hónap múlva. Amennyiben ő 10 éven belül megnősül, és el szeretne költözni, akkor nem teheti meg, mert 10 évig ott kell élnie velünk?

Miért nem elég az elidegenítési tilalom? Ha könnyíteni akarnak a nagycsaládosoknak, akkor miért nehezítik, vagy lehetetlenítik el a támogatáshoz jutásukat?

Válasz: Igen, a CSOK igénylése esetén (új lakás vásárlásánál/építésénél) 10 évig életvitelszerűen ott kell élnie mind a támogatott személynek mind azoknak a gyerekeknek, akikre tekintettel a CSOK összegét meghatározták. Ez alól természetesen vannak kivételek, tehát a gyermek, ha betölti a 18 éves korát, továbbtanulás céljából egy másik városban él, nem szükséges abban a szülői házban élnie. A kivételeket a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 28. §-a tartalmazza. Az államnak a CSOK-al a célja a családok életkörülményeinek javítása, minőségibb, élhetőbb lakhatási feltételekhez segítése a gyermekek megfelelő környezetben történő nevelkedése érdekében. Az otthonteremtési kedvezménynek a célja nem az, hogy a családok a gyermekek későbbi, egyetemi tanulmányok alatti lakhatását biztosítsa. A gyermekeiknek a későbbiekben természetesen saját családjuk és leendő gyermekeik vonatkozásában is lehetősége nyílik a kedvezmény igénybevételére, mely által ők is megfelelő környezetben nevelhetik gyermekeiket. Emellett fontos, hogy a jelen jogszabályi környezetben nem számít a bentlakási kötelezettség megsértésének az sem, ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a CSOK-t igényelték, a támogatott személy munkavállalása miatt indokoltan legfeljebb 5 évig az új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik.

82. A fiam 9 éve lakik albérletben, jelenleg 2 gyermekkel. Szeretnének harmadik gyereket is.

Új lakást nem tudnak venni. Az albérlet miatt nincs tartalék pénzük. Miért nem jár használt lakásra is ugyan az a kedvezmény, mint az újra? Hiszen itt is 3 gyermekről van szó. Még azt a 10.000.000.-Ft-ot sem kapják meg, amit a közalkalmazottaknak készülnek megadni. A gyermekek számát egyenlő mértékben kellene figyelembe venni. Aki jó módú és már van lakása, minden korlátozás nélkül is megkapja a kedvezményt, akinek nincs semmije, az vegyen föl nagy kamatozású kölcsönt, vagy lakjon tovább is albérletben. Megint a gazdagok és a vállalkozók járnak jól.

Válasz: A CSOK szabályainak 2016. január 1-jétől történő változása miatt nem csak az újonnan épített vagy vásárolt lakás esetén igényelhető összegek növekedtek, hanem a használt lakás vásárlása vagy a meglévő lakás bővítése esetén igényelhető összegek is közel 30%-kal. A kedvezmények mértéke közötti különbséget az indokolja, hogy egy új lakás építése vagy vásárlása lényegesen több költséggel jár, mint egy használt lakásé, illetve egy meglévő lakás bővítéséé. Egy új ingatlan átlagos ára közel kétszerese egy használténak, ráadásul az új ingatlan építését, vásárlását az ÁFA összege is terheli, ami a használt ingatlanét nem.

83. Gyakorlatban alkalmazott jogi eljárás az egy telken felépült két /vagy több/ lakás “albetétítése”.

Így önálló helyrajzi számot kapnak a leválasztott ingatlanok.

Nagy segítséget kaphatnának a fiatal párok, családok, ha az üres telket -mely a helyi építési szabályzat szerint nem megosztható, de ahhoz közelít – előre “albetétesítenék”. Természetesen az illetékesek hoznák meg a szakmai döntést. Ugyanis a pályázó családnak nem kellene megelőlegeznie a telek és az építkezés bekerülési összegét. A 2016 februártól hatályos “CSOK” rendelet szerint a támogatási és hitelezési folyamat csak üres és önálló helyrajziszámú telekkel indítható.

Válasz: Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a CSOK igénylése kizárólag üres telek esetén indítható. Amennyiben kész ingatlan vásárlásáról van szó, ott maga a CSOK szolgálgat önerőül az egész ingatlan megvásárlásához szükséges hitelfelvételhez. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy építési telek vásárlásánál is visszatéríthető az ÁFA 5 millió Ft-ig, tehát az állam – igaz, utólag – annak külön történő megvásárlásához is nyújt segítséget.

84. Tisztelettel kérem, válaszoljanak arra a kérdésre, hogy az új lakás építésekor a HASZNOS ALAPTERÜLETBE beszámít-e a PINCE és a GARÁZS. IGEN vagy NEM, és melyik jogszabály alapján. (Csak a jogszabály számát és ÉRTELMEZÉSÉT kérjük 1 szóban IGEN vagy NEM.)

Több helyen is érdeklődtünk már, elküldték a jogszabályokat, de a válasz még mindig nem egyértelmű, ezért szeretnénk csak 1 szavas választ.

Válasz: A hasznos alapterületbe beletartozó épületrészek felsorolását az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § 5. pontja tartalmazza. Az l) alpont alapján a pince és a garázs a hasznos alapterületbe nem számít bele (a CSOK igénylésénél azonban a bekerülési költségbe ezek létesítési költsége is beszámít).

85. Nagy örömmel vettük a CSOK hírét, továbblépési lehetőséget láttunk benne, amit már 2009 óta fontolgattunk. 60 m2-es 2+1 szobás panel lakásunkat eladtuk 6 M ft-ért, ami az önerőnk.Ezt a lakást 2016. júniusig el kell hagynunk, addigra találnunk kell egy másik megvásárolható ingatlant, mely beköltözhető.

Új társasházi lakásba ez az önerő nem elég a 10+10 M ft-tal együtt sem, mert a SZERKEZETKÉSZ lakások ára 270000 ft/m2 áron van, mely kulcsrakész állapotra meghaladja a 30 M ft-ot. Egy új ház építésére szintén kevés ez az összeg.

Számunkra a megoldás egy jobb állapotú használt ház lenne, ami 18-28 M Ft-ba kerül itt, viszont ehhez nem vehetjük igénybe a 10+10 M Ft-ot. A kettőnk jövedelme összesen 290 ezer FT/hó, melyből maximum 10 M Ft hitelt tudnánk vállalni, melynek törlesztő részletei nem haládják meg a 80-100 ezer forint/hó -t. Ezért nem találunk tovább lépési lehetőséget. Számunkra és azok számára is, akiknek 3-4 gyerekük már van és nem tudják igénybe venni az új házra/lakásra vonatatkozó kedvezményt, megoldást jelente, ha használt házra igénybe vehető lenne a 10 M Ft vissza nem térítendő támogatás. A régi szoc.polt. nem vettük igénybe, 45 és 44 évesek vagyunk. Gyermekeink 12, 10, és 8 évesek.

Szeretnénk a segítségét kérni abban, hogy ez a 10 M ft vissza nem térítendő támogatást a 3 gyerekes családnak is lehetősége legyen igényelni.

Válasz: A 2016. január 1-jétől bevezetett szabályok értelmében nem csak az új lakások építése / vásárlása esetén igényelhető összegek növekedtek, hanem a használt lakások vásárlásához, meglévő lakás bővítéséhez igényelhető összegek is közel 30%-os mértékben. Az új lakások építése / vásárlása – 3 vagy több gyermeket nevelő családok esetén – során nyújtott támogatás mértékét indokolja az is, hogy az új lakások lényegesen nagyobb összegbe kerülnek mint a használt lakások. A nagycsaládosok ezen túl egyéb kedvezményekben is részesülnek, így a 10 millió Ft-os összegben felvehető kedvezményes – 3%-os – kamatozású hitel. Az új lakások építése esetén 2016. január 1-jétől a magánszemély építtető 5 millió Ft érték erejéig az építkezés bekerülési költségének Áfá-ját visszaigényelheti, mely szintén hozzájárul a családok otthonteremtésének könnyítéséhez. Felhívnám figyelmüket továbbá arra is, hogy mivel a 10 millió Ft-os kamattámogatott hitel 25 éves futamidőre jutó átlagos havi törlesztőrészlete kevesebb mint 50 ezer Ft, s Önök az említése szerint akár ennek közel kétszerese (80-100 ezer Ft) törlesztését is tudnák vállalni, lehetőség van arra is, hogy ennél magasabb hitelösszeg igénylésére is lehetőségük van, melynek a 10 millió Ft feletti részére ugyan már a piaci kamatfeltételek vonatkoznak, azonban ez a 30-50 ezer Ft-os mozgástér elég lehet arra, hogy a kész új lakás megvásárlásához még szükséges többlet hitelösszeget – piaci alapon – vállalhassák.

86. Azt szeretném megkérdezni a CSOK-al (10+10 mill.esetére gondolok) kapcsolatban, hogy a 3 gyerekeseket ( ill a gyerekeket) , akiknek a legnagyobb gyermekük például 19 éves, miért nehezítik a helyzetüket azzal, hogy a gyerek 10 évig köteles abban a lakásban élni amelyiket a CSOK segítségével vettek.

Nem lehetne kivételt tenni, ha a gyerek ( aki közben felnőtté válik ) saját családot szeretne alapítani , házassággal vagy élettársi kapcsolattal. Azokban a családokban ahol több testvér van ott a gyerekeknek az a minta , de ha megakadályozzák, akkor hogyan vállaljanak saját gyerekeket ? Így nem tud a következő nemzedék önálló életet kezdeni családdal és gyerekekkel. Pedig az a cél hogy több szépen nevelt gyerek szülessen.

Válasz: Az életvitelszerű bentlakási kötelezettség mind a támogatottra mind pedig azokra a gyermekekre vonatkozik, akikre tekintettel a CSOK összegét meghatározták. A bentlakási kötelezettség alól természetesen vannak kivételek, így többek között a gyermek tanulmányainak folytatása, melynek során élhet más városban, de általában ez a kötelező időtartam a gyermek tanulmányainak befejezését követően automatikusan lejárt, így nem akadálya a saját család alapításának. Az Önök esetében talán a legfontosabb, hogy a 18. életévét betöltött nagykorú gyermekre már nem vonatkozik a bentlakási kötelezettség, így ő szabadon elköltözhet a CSOK-ból vett lakásból, akkor a szülőknek nem kell visszafizetnie a támogatást; illetve természetesen innentől kezdve a nagykorú gyermek saját maga is jogosult felvenni a CSOK-ot, ha egyébiránt megfelel a feltételeknek.

87. Nagyon jó lenne ha a csokot már meglévő lakás hiteltörlesztésére is lehetne fordítani. 3 gyermekünk van , de addig amíg nem fizettük ki a hitelt nem tudunk nagyobb lakásba költözni, így ez nagy segítség lehetne. Természetesen a nagyobb lakas vásárlasánal mar nem járna es még az is vállalható lenne hogy 10 évig nem adhatnam el ha hitetörlesztésre korábban már felvettem. Baráti körünkben ez nagyon sok embert érintene. Érdemes lenne ezt a lehetőseget is megfontolni.

Válasz: Jelen jogszabályi környezetben a CSOK-t hiteltörlesztésre akkor lehet felhasználni, ha az igénylő korábban már kérvényezte  a CSOK-t, melyet részére folyósítottak is (emellé hitelt is felvett) és a későbbiekben újabb gyermek születik a családba. Az „új” gyermekre tekintettel járó 400 000 Ft.-os összeget a törlesztéshez fel lehet használni. A 2016. február 11-étől hatályos módosított feltételek szerint már akkor is felvehető és fordítható meglévő lakáshitel törlesztésére az utóbb született gyermekek után járó CSOK, ha előzőleg nem vettek fel CSOK-ot vagy szocpolt a hitel mellé; azonban ez a lehetőség csak a 2016. február 11. után felvett lakéshitelekre érvényes.

88. Mivel alkalmazásban állok, bár gyeden jelenleg, de miért nem igényelhetem a CSOK-ot? Hisz biztosított vagyok és alkalmazásban állok.

Válasz: A CSOK igényléséhez párok esetén elegendő, ha az egyik fél rendelkezik legalább 180 napi biztosítási jogviszonnyal. Ennek időtartamába természetesen a GYED is beleszámít – ha ezalatt valóban fennáll az illető munkaviszonya vagy egyéb keresőtevékenységen alapuló biztosítási jogviszonya –, tehát a leírtak alapján nem látjuk akadályát a CSOK igénylésének, ha csak egyéb kizáró ok nem áll fenn.

89. Ismét kérdésem merült fel a Csok-kal kapcsolatban.”A támogatást igényelhetik 40 évnél fiatalabb egyedülállók, házaspárok és élettársak. A párkapcsolatok estén legalább az egyik félnek fiatalabbnak kell lennie 40 évnél. ” Ezt az imént olvastam a honlapukon a mai nap megjelent posztban. Nem úgy szól a törvény, hogy csak megelőlegezett Csok eseten feltétel a 40 éves korhatár korlátozás? 

Válasz: Az életkori határ valóban kizárólag előre vállalt gyermekek esetén érvényes, már megszületett gyermekek esetén nem. Ennek alapján  egy 40 éves nő esetén csak az van korlátozva, hogy előre vállaljon „valahány” gyermeket. Azonban ha a 40. életévét betöltött nő gyermeke ténylegesen megszületik, immáron semmi akadálya annak, hogy a CSOK-t igényelje.

90. Szeretném megtudni,hogy a 2015-ben vásárolt házamhoz, amihez kapta 2600000-ft támogatást. Melyet korszerüsiteni szeretnénk milyenlehetőségeink vannak négy kiskorugyermek mellet.

Illetve milyen feltételeknek kell megfelelni a CSOK, igénybevételéhez.

Válasz:

Használt lakás esetén csak a meglévő lakás tényleges – legalább egy, 8 nm-t elérő területű lakószobával történő – bővítésável járó munkálatokra fordítható a CSOK, tehát egyéb korszerűsítési beruházásra (pl. nyílászáró csere, fűtési rendszer felújítása, szigetelés stb.) önmagában nem. Bővítés esetén a korábban megállapított kedvezmény és a jelenleg igényelhető kedvezmény közötti különbözetre, vagyis 7,4 millió Ft-ra lehetnek jogosultak.

91. Jól értelmeztem a szerdán kiadott új rendeletet új lakás építésénél az áfa-visszaigénylésnél nem kikötés már hogy nem lehet meglévő ingatlan??  Magánszemélytől vásárolt telek esetén az áfa semmiképp nem igényelhető vissza akkor sem ha az adásvételben fel van tüntetve az áfa értéke? (az eladó szerint ő áfát fizet érte) .  Ha a könnyített iparengedéllyel adjuk be a csok igénylés+hitel és majd csak jövőre kezdenénk az építkezést jelent e valami problémát??  S ha közben változtatni szeretnénk a terven vagy a költségvetésen akkor van rá lehetőségem?

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új szabályok szerint immár az adó-visszatérítési támogatás esetében sem kizáró ok az, ha egyéb ingatlana van a magánszemély építtetőnek/visszaigénylőnek. Az ÁFA visszatérítése építési teleknek minősülő beépítetlen telek vásárlása esetén lehetséges, amelynek fogalmát az Áfa tv. 259.  § 7. pontja határozza meg. Amennyiben nem beépítetlen, vagy az Áfa tv. definíciójának más okból meg nem felelő telek eladásáról van szó, az nem ÁFA köteles, így visszatérítés sem alkalmazható. Másrészt amennyiben az értékesítő magánszemély, akkor hacsak nem sorozat jelleggel (ld. Áfa tv. 9/A. § 18. pont) értékesít építési telkeket, nem minősül adóalanynak s így ÁFA fizetésére kötelezettnek, így a tranzakció után nincs miből ÁFA-t visszatéríteni. Amennyiben a sorozat értékesítés vagy más ok miatt az adó az eladó magánszemély részéről felszámításra került, akkor természetesen a visszatérítésnek is helye lehet, ha az egyéb feltételek a vevő részéről is fennállnak.

Az építkezésnek (használatbavételi engedély kiadásának vagy használatbavétel tudomásulvételének) a CSOK igénylésétől számított 5 éven belül kell befejeződnie, tehát ha a jövő évi kezdés ellenére ezt a határidőt tartani tudják, akkor ez nem jelent problémát. A költségvetés menet közbeni módosítására természetesen van lehetőség, ha a bank is hozzájárul (ehhez a CSOK támogatási szerződés módosítása szükséges).

92. 60 éves vagyok, rokkant nyugdíjas. Az élet úgy hozta, hogy egy örökségből most lett pénzem a házhoz hozzáépíteni. Az Otthonteremtési program minden kiírásának megfelelnénk, kivétel az OEP igazolás a 180 napot meghaladó biztosítási viszonyról.

Az Otthonteremtési program előírja a 256/2011 kormányrendelet, hogy a 1997. évi LXXX. Törv. 5 § -ában felsoroltak kapnak csak OEP igazolást a 180 napot meghaladó biztosítási jogviszonyukról.

A nyugdíjasok a 14 §- ban vannak felsorolva. Miután ez a paragrafus hiányzik a Kormányrendeletből, ezért az Otthonteremtési program részünkre egyáltalán nem érhető el, OEP igazolás hiányában. Hogyan lehetséges, hogy ilyen megkülönböztetés van Magyarországon? Miért van az, hogy a nyugdíjas, nem biztosítási jogviszonyos, és ebből kifolyólag minden támogatástól elesik? Választ szeretnék kapni a kérdésemre, mert ez egy megkülönböztetés az Otthonteremtési program által nyújtott lehetőségek eléréséhez.

Válasz: A CSOK igényléséhez legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszony fennállása szükséges – maximum 30 napi megszakítással –, mely feltétel az Ön esetében sajnos valóban nem teljesül, mert a nyugdíj nem számít bele a biztosítási jogviszonyban töltött időbe. A CSOK célja a gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása a családok új lakáshoz jutásának elősegítése illetve meglévő lakásuk fejlesztésének, korszerűsítésének állami támogatása által. Tehát aki a CSOK-ot igényli, annak legalább egy, legfeljebb 20 éves (egyetemi tanulmányok folytatása esetén maximum 25 éves) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket kell saját háztartásában nevelnie, illetve a fent említett – többségében aktív keresőtevékenységhez kötődő – biztosítási jogviszonnyal rendelkeznie.

93. A helyzetünk a következő! A CsOK minden feltételének megfelelünk viszont jelenleg egy 2-szobás panel lakásban lakunk a 3 gyermekemmel amit még hitelre vettünk és törlesztünk rendesen.Amikor ezt a lakást vásároltuk még nem volt tervbe véve a három gyermek.

Most hogy hallottuk erről a családtámogatási rendszerről belevetettük magunkat a lakáskeresésbe és Budapest környékén nagyon sok új építésű házat megnéztünk mivel a mi meglátásunk az hogy három gyereknek kényelmesebb ha van egy kert is a ház körül ahol szabadon játszhatnak. Ahogy jobban belemélyedtünk az új építésű házak keresésébe rájöttünk hogy a ház építők kis telkekre építik a négyzetméterben megfelelő házakat így azokon a telkeken egy autó is nehezen fér el nem még három gyerek. Elég élhetetlennek tartottuk ott a telkek méretét. Mivel Budapesten dolgozunk és a munkahelyünkkel meg vagyunk elégedve így Pest megyén belül kerestünk házakat de ezek olyan mértékben drágák hogy a 10+10 milliós kedvezményes hitellel is nehezen lehetne kigazdálkodni egy háromgyerekes családnak.

Eddig semmilyen kedvezményt nem vettünk igénybe mióta gyereket vállaltunk,így már megint igazságtalannak tartom hogy csak azok vehetik megint ezt a kedvezményt is igénybe akik valamilyen kezdőtőkével rendelkeznek. A demográfiai növekedéshez mi is hozzájárultunk a három gyermekünkkel,dolgozunk fizetjük rendesen a hitelünket és szeretnénk használt lakásba költözni ahol kényelmesen felnevelhetjük a három gyermekünket a munkahelyünk közelében.Igazságtalannak tartom hogy használt lakásokra házakra nem lehet igénybe venni a 10+10 milliós kedvezményes hitelű CSOK-ot. Megint csak azok járnak jól akiknek van kezdőtőkéjük és megelégednek egy parányi telkű házzal? Mi van azokkal akik tényleg élhető körülmények között szeretnék felnevelni a gyerekeiket? Szeretnénk ha a programba a használt lakásokra is olyan kedvezmény lenne mint az új építésűekre hogy a hozzánk hasonló helyzetben lévők is tudjanak előre lépni. Remélem nem süket fülekre találtunk ismét.

Válasz: A CSOK nem csak az alakuló, hanem a már meglévő családoknak is vissza nem térítendő támogatást nyújt, mellyel a három vagy több gyermeket nevelő családok új lakás vásárlása vagy építése esetén akár 10 millió Ft-ra, használt lakás vásárlása esetén akár 2,75 millió Ft-ra lehetnek jogosultak. A CSOK összege a 2016. január 1-jei változásoknak köszönhetően már használt lakások esetén is közel 30%-kal nőtt, új lakások esetén pedig háromszoros a növekedés. Az is további segítséget jelent a családoknak, hogy egyre több hitelintézet a CSOK-t már önerőként fogadja el és ebben az esetben a 3%-os kedvezményes kamatozású kölcsön felvételének sincs akadálya, igaz, ez esetben csak új ingatlan építése/vásárlása jöhet szóba. Ugyanakkor Önök nem tekinthetők önerővel nem rendelkezőknek, hiszen a meglévő ingatlanuk eladásából származó összeget is figyelembe lehet venni – a megvásárlandó új ingatlan hitelbiztosítéki értékén felül – a lakáscseréhez szükséges kölcsön igénylésénél. Annak oka pedig, hogy az új ingatlanokra magasabb támogatás jár, mint a használtakra, az az oka, hogy előbbiek vételára átlagosan közel kétszerese az utóbbiaknak, ráadásul az új ingatlanok építését vagy vásárlását az ÁFA összege is terheli.

94. Nagy örömmel fogadtuk a Kormány lakástámogatási programját, sőt nagyon fontos dolognak tartjuk a családok támogatását és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen “családbarát” Kormányunk van. Az új CSOK-al kapcsolatosan érdeklődnék! Talán találkoztak a mi helyzetünkben lévő hasonló családokkal. 2014. őszén kaptunk építési engedélyt és kezdtük meg családi házunk építését. 2015 márciusában 2 gyermekünk után igénybe vettük a “régi” állami lakásépítési támogatást is (akkori LÉT néven). Jelenleg az építkezésünk folyamatban van – nincs még használatbavételi engedélyünk – így a LÉT-et sem kaptuk még meg 100%-ban. Mindenképpen szeretnénk 3. babát, így érdekelne minket, hogy esetleg jogosultak lehetünk e a régi LÉT és az új 10 millió Forintos CSOK különbözetére. Ha majd megszületik a 3. babánk, szükségünk volna még egy szobára. Tehát a folyamatban lévő építkezésünket folytatnánk, úgy hogy módosítanánk az építési engedélyünket plussz egy szobával.

Már több helyen is érdeklődtünk (Bankok, kormányhivatal) és mindenhol mást mondanak. Valahol azt mondják, hogy nem kaphatjuk meg, valahol pedig azt hogy igen. Egyértelmű választ még nem kaptunk.

Nem várok Önöktől hivatalos jogi választ, csupán érdekelne, hogy nem e találkoztak ilyen esettel, és annak az ügynek mi lett a kimenetele.

Válasz: Mivel az Önök esetében résztörlesztés történt a CSOK-ból, így elméletileg a szerződés felmondásával, az eddig folyósított összeg visszafizetésével és ezután az új – immár a két meglévő mellé a harmadik, előre vállalt gyermeket, mint jogosultsági feltételt is tartalmazó – igény benyújtásával jogosultak lehetnek a hatályos szabályok szerinti magasabb, 10 millió Ft-os összegre, ugyanis a szerződés a bank és Önök között még nem tekinthető lezártnak.

95. Egy elég speciális – bár gondolom nem egyedülálló – problémát kívánok jelezni önök felé.

A lányomék szeretnék egy szobával bővíteni a családi házukat, mert második gyermeket terveznek. Azt remélték, hogy ehhez fel tudják venni a CSOK-ot. Igen ám, de sajnos voltak olyan “felelőtlenek”, hogy előbb megvették hitelre a mostani házukat – hogy legyen hol lakniuk addig is,amíg az előző lakást el nem adják -s azután adták el a régi lakást. S bár annak a vételárát betörlesztették a házra felvett hitelbe,most mégsem élhetnek a CSOK lehetőségével, hiszen így az eladásból származó összeg már önerőnek számít! (S mivel az egy szoba hozzáépítésének költsége nem haladja meg az eladásból származó jövedelmet,így praktikusan elestek a CSOK-tól!)

Nem igazán értjük, hogy miért nem lehet figyelembe venni azt,ha bank által igazoltan tudják bizonyítani az előtörlesztést? Hiszen pénzük a lakáseladásból ily módon nem maradt, “papíron” mégis van önerejük!  Ez cseppet sem életszerű, inkább igazságtalan!

Rendkívül elkeserítő, hogy ők sem akarnak mást, mint gyermeket vállalni, ehhez a feltételeket megteremteni,nekik mégsem jár a támogatás!…nem az lenne a cél,hogy mindenkinek egyformán segítsenek, aki családot gyarapít?

Elköltözni nem akarnak, szeretnek ott lakni.

Amíg az egyik oldalon “szinte” mindent lehet ( a 10+10-es formációra gondolok ), addig egy szobányi bővítés ilyen korlátokba ütközik?…pedig hát ez éppúgy építkezés – ha kisebb volumenben is – , éppúgy az építőipar fellendülését szolgálja!

Semmi mást nem szeretnénk,mint esélyegyenlőséget! Csak annyit, hogy fogadják el, ha a bővíteni kívánt lakás hitelébe betörlesztették az előző lakás eladási bevételét,s ez így már ne képezzen önrészt!

Válasz: A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet valóban azt írja elő, hogy a CSOK igénylését megelőzően 5 éven belül értékesített ingatlan vételárát be kell forgatni az újabb ingatlan vételárába, vagy jelen esetben a bővítés költségeibe. Ugyanakkor a vételárból származó, beforgatandó összeg csökkenthető az eladott ingatlanra felvett hitel törlesztésére, vagy a megvásárlandó újabb ingatlan vételárára fordított összeggel. Sajnos mivel az Ön lányáék esetében nem az eladott, hanem a jelenlegi (már megvásárolt, kifizetett) ingatlanra felvett hitel törlesztésére lett fordítva a vételár, így ezt az összeget önerőként valóban fel kell mutatniuk a CSOK igénybevételéhez, tehát – amennyiben önrészük már nem maradt – a meglévő ingatlanra kell ekkora összegű (további?) kölcsönt felvenniük. Amennyiben a sorrend fordítva történt volna, tehát előbb adták volna el a korábbi lakást és ezután vették volna meg a mostani házat, akkor – amennyiben az eladási árat beforgatják a ház vételárába – most nem kellene önerőt felmutatniuk (pedig éppúgy csökkent volna a hiteltartozásuk, csak más sorrendben), ha pedig nem forgatják be, akkor most rendelkezésükre állna ez az összeg önerőként (magasabb tartozás mellett). Ennek alapján valóban felvethető a szabályozás pontosításának, esetleges felülvizsgálatának igénye, amelyet továbbítunk az illetékes döntéshozók felé.

96. Jó napot Kívánok! Kérdézni szeretnék az új 2016-os CSÓK-ról. A tavaly nyáron igényeletük a CSOK-ot használt lakásra 3 gyerek után. ( Meglévő kettő és egyet beválaltunk). Az állami támogatáson kivül banki hitelt is felvettünk. Azt szeretném kédezni, hogy jelen esetben a Mi családunk igényelheti a CSÓK 10+10 tetőtér beépítésére vagy legalább még egy szoba hozzáépítésére a régi (2015 CSÓK) különbőzetét, ami 3 gyerek után járna?!                                         

Válasz: A CSOK „10+10” konstrukció csak új lakás vásárlása, illetve építése esetén igényelhető, szintbeli bővítés esetén nem; utóbbinál a használt lakás esetében járó összeg vehető fel, amely – tekintettel arra, hogy időközben a tavalyihoz képest ezek összege is átlagosan 30%-kal nőtt – a korábbi és a jelenlegi összeg közötti (200  ezer Ft és 1 millió Ft közötti összegű) különbözet felvételét teszi lehetővé. Az új ingatlan  után járó 10+10 milliós összeget (ill. különbözetét) tetőtér beépítésére is kizárólag akkor lehet igénybevenni, ha a tetőtérben legalább 2 db új, az önálló ingatlan kritériumainak mindenben megfelelő, egyenként – 3 gyermek esetén – minimum 60 nm hasznos alapterületű külön lakás jön létre; ellenkező esetben itt is csak a bővítés jogcímén járó alacsonyabb különbözeti összeg igényelhető.

97. Szeretném a  segítségüket kérni meglehetősen egyedi helyzetünk kapcsán. Mi tavaly  augusztus végén  kezdtünk építkezésbe, melyhez november 11-én írtuk alá a banknál  a  CSOK-szerződést (a 3 meglévő gyermekünk után adható  2.4  millió forintról), illetve egy 7 millió forintos lakásépítési   hitelszerződést. Januárban  jött a “jó hír”, hogy bizony, ha vártunk   volna még egy hónapot, akkor most akár 10+10 millió forintot is fel  tudnánk venni (CSOK ill. hitel formájában). A házunk  most szerkezetkész  állapotban van. A bank pedig azt közölte velünk, hogy  mivel  részfolyósítás már történt, így nekünk nem jár a kibővített CSOK.  A  lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) kormányrendelet   mind a 28 oldalának átolvasása után sem találtunk a rendeletben olyan   kizáró okot, mely szerint mi ne lennénk jogosultak az új CSOK-ra.

Nem  igazán értjük a bank hozzáállását, mert elvileg őket kár nem érné,  hiszen a CSOK-ot az állam fizeti. Arra  gondoltunk, hogy talán attól  tartanak, hogy a különbözetből  végtörlesztenénk a tőlük felvett 7  milliós hitelt…  Azonban mi amikor tavaly benyújtottuk a kérelmet a  költségvetésünk csak  és kizárólag a lakóház költségeit tartalmazta,  mert úgy gondoltuk, hogy  az a legfontosabb, a többit meg, (kerítés,  melléképületek, garázs,  bejáró), majd ahogy alakul megoldjuk valahogy.   Ha azonban járna az új CSOK, abból már fedezni tudnánk az előbb  említett  építmények felépítését is, viszont ebben az esetben is  szükségünk volna  a banktól felvett 7  milliós hitelre, hiszen az új  költségvetés, amit  az áfa-visszaigénylés miatt szintén be kéne nyújtani,  már tartalmazná a  garázs, bejáró… stb. költségeit. Kérdésem tehát,  hogy Önök szerint sem vagyunk jogosultak az áfa-visszaigénylésen kívül  semmire? Ha nem, miért nem?

Válasz: Mivel az Önök esetében résztörlesztés történt a CSOK-ból, így elméletileg a szerződés felmondásával, az eddig folyósított összeg visszafizetésével és ezután az új igény benyújtásával jogosultak lehetnek a hatályos szabályok szerinti magasabb, 10 millió Ft-os összegre, ugyanis a szerződés a bank és Önök között még nem tekinthető lezártnak. Az, hogy a bank a kamattámogatott kölcsönt és a már felvett kölcsönt miként tudja egymással elszámolni, saját szabályzatán múlik.

98. Az új CSOK-al kapcsolatosan érdeklődnék. Valószínű, hogy a mi helyzetünk elég speciális, mert ahány helyen érdeklődtem annyiféle választ kaptam (bankok, kormányhivatal).  2014. őszén kezdtünk el építkezni, 2015. márciusában 2 gyermekünk után igényeltük a régi szocpolt (LÉT néven is ismert). Jelenleg folyamatban van még az építkezés, nincs használatbavételi engedélyünk és így a LÉT-et sem kaptuk még meg 100%-ban. Mindenképpen szeretnénk 3. babát és módosítani szeretnénk az építési engedélyünket is, úgy hogy még egy szobát építünk. Kérdésem az volna, hogy ebben az esetben jogosultak lennénk e a 10 millió forintos CSOK és a régi LÉT különbözetére. Sajnálnánk ha azért esnénk el az új CSOK-tól, mert kicsit korábban igényeltük az állami lakásépítési támogatást.

Válasz: Mivel az Önök esetében résztörlesztés történt a CSOK-ból, így elméletileg a szerződés felmondásával, az eddig folyósított összeg visszafizetésével és ezután az új – immár a két meglévő mellé a harmadik, előre vállalt gyermeket, mint jogosultsági feltételt is tartalmazó – igény benyújtásával jogosultak lehetnek a hatályos szabályok szerinti magasabb, 10 millió Ft-os összegre, ugyanis a szerződés a bank és Önök között még nem tekinthető lezártnak.

99. CSOK igénylésén gondolkodunk feleségemmel (új ház építés, 3 gyerek) és a feltételek között szerepel, hogy    társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznünk, mely minimum három gyermek és új ingatlan esetén két év, minden más esetben 180 nap visszamenőleg l rendelkezniük

Jelenleg munkaviszonyban dolgozok, viszont egy évvel ezelőtt még foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültem. Továbbá a megyei kormányhivatal egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, szociális rászorultságra tekintettel állapított meg Hatósági Bizonyítványban. Az lenne a kérdésem, hogy eme jogosultság társadalombiztosítási jogviszonynak tekinthető-e? Figyelembe veszik-e egy esetleges CSOK igénylés feltételeinél?

Válasz: A biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban álló személyek – így például a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó stb.-járulékot fizetnek, így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultak. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint biztosítottnak nem minősülő személyek (pl.: nyugdíjasok, GYES-ben részesülők) csak az egészségbiztosítási ellátásokra szerezhetnek jogosultságot a társadalmi szolidaritás alapján, mert bár saját maguk nem fizetnek járulékot (ők maguk, azonban esetükben is történik járulékfizetés, csak általában az állam részéről), mégis jogosultak egészségügyi ellátásra.

Ebbe a csoportba tartozik az aktív korúak ellátásának számító foglalkoztatást helyettesítő támogatás is, így Ön az ellátás alatt nem minősült biztosítottnak. A CSOK igénylésénél tehát csak a munkába állás kezdő napjától telik a szükséges biztosítási idő. Amennyiben azonban a felesége rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, az új lakás építéséhez vagy vásárlásához szükséges CSOK igénylésének nincs akadálya, ugyanis elég, ha csak az egyik fél teljesíti a feltételt.

100. Ha ez így lenne, kapitális baromság lenne: Egy családi ház külön bejáratú tetőtere az egy albetét lehet, a másik a meglévő alső rész, az így összesen kettő. Ellenkező esetben a törvény szövege nem felel meg a céloknak! Javaslom, sürgősen nézzenek utána és az inkriminált mondatból az “a tetőtérben”-t távolítsák el!

Válasz: Sajnos a hivatkozott információ helyes. A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. 9. pontjának b) alpontja szerint tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés esetén akkor vehető igénybe az új lakás esetén járó CSOK összeg, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező újabb lakás jön létre. Vagyis a két új ingatlannak a tetőtérben kell létrejönnie, abba a földszinti, vagy a tetőtér alatt fekvő emeleti  lakrész nem számít bele; ennek hiányában (vagyis ha csak 1 önálló lakrész, vagy csupán 1-2 lakószoba kerül a padlástérben kialakításra) a bővítésre járó alacsonyabb CSOK összeg vehető csak igénybe.

101. Beszélgettünk barátainkkal az új CSOK-ról, és sokunknak akadtak kérdései. Ezeket szedtük csokorba, és szeretnénk egy e-mailen belül megkérdezni:

1. Szükséges-e a 10+10 milliót teljes egészében igénybe venni, nem lehet csak a vissza nem térítendő 10 milliót?

2. A támogatáson kívül szükséges önerővel rendelkeznünk?

3. A támogatásból vásárolt lakásban kötelező-e életvitelszerűen élni, ha valaki külföldön tartózkodik (nem saját, szülői tulajdon a külföldi lakás és Magyarországon tb által biztosított személyről van szó)?

4. Ha a munka egy másik városba szólít, tehát nem a támogatásból vásárolt lakásban tartózkodunk, vissza kell fizetni a pénzt?

5. A támogatásból vásárolt lakás később értékesíthető, bérbe adható-e és vonatkozik-e erre valamilyen türelmi idő?

6. Ha egyéni vállalkozó vagyok, az munkaviszonynak számít?

7. Mindkét félnek szükséges a fél év munkaviszony?

8. Mindkét félnek szükséges tb biztosítottnak lennie?

9. Szükséges-e mindehhez jövedelemigazolás?

10. GYES beleszámít-e munkaviszonynak?

Válasz: 1. Lehetséges egyedül a vissza nem térítendő támogatást is igénybe venni, de fontos, hogy ez a kamattámogatott hitelre nem vonatkozik, tehát azt csak a CSOK-kal együtt lehet igényelni.

2. A CSOK összegét – amennyiben már meglévő gyermekekre tekintettel igénylik – a bankok rendszerint figyelembe veszik önerőként, amelyre már a hitelt igénybe lehet venni. Előre vállalt gyermekek után igényelt CSOK esetén viszont pótlólagos önerőre (saját megtakarítás, más ingatlanfedezet) is szükség van.

3-4. A 10 éves életvitelszerű bentlakás alól legfeljebb 5 évre mentesülni lehet – többek között – arra tekintettel, ha valamely családtag más (külföldi vagy belföldi) településen vállal munkát.

5. A 10 éves elidegenítési-terhelési tilalom lejártával az ingatlan szabadon értékesíthető vagy bérbe adható. Értékesítésére ennél korábban is lehetőség nyílhat a támogatás visszafizetése nélkül, de csak azzal a feltétellel, ha az eladás egy másik ingatlan vásárlása vagy építése (lakáscsere) céljából történik. Ilyen esetben, amíg az újabb ingatlan megszerzésére sor nem kerül, kérelmezni lehet a visszafizettetés felfüggesztését, építkezés esetén legfeljebb 3, vásárlás esetén 1 évre (mely legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható). Erre az időszakra ugyanakkor a korábban kapott támogatásnak megfelelő összeget letétbe kell helyezni a Magyar Államkincstár számláján, és csak akkor kaphatja vissza az igénylő, ha a lakáscsere a határidőn belül ténylegesen megvalósult. Az elidegenítési/terhelési tilalom, illetve az állam jelzálogjoga a 10 évből hátralévő időre a lakáscsere után az új ingatlanra átjegyzésre kerül. Fontos, hogy az újabb ingatlan mérete és/vagy értéke el kell érje, vagy meghaladja a meglévőét, ellenkező esetben a különbözetre arányosan jutó CSOK összeget vissza kell fizetni.

További feltétel, hogy amennyiben az ingatlancserére a tilalom lejártát megelőző 1 éven belül kerül sor, akkor a felfüggesztés kérelmezésére, illetve a letétbe helyezésre nincs szükség. Kikötés továbbá, hogy amennyiben új ingatlant kívánnak használtra cserélni, erre kizárólag legalább 5 év elteltével kerülhet sor a visszafizettetés nélkül.

6. Igen (pontosabban olyan biztosítási jogviszonynak, mely minden esetben megalapozza a CSOK-ra való jogosultságot).

7-8. Elegendő az egyik szülőnek biztosítottnak, vagy munkaviszonyban állónak lennie.

9. A CSOK felvételéhez jövedelemigazolás nem szükséges (csak a tb-jogviszony fennállásáról benyújtott, a kormányhivatal által kiadott igazolás), a kamattámogatott hitel igénylésénél azonban nyilvánvalóan szükség van jövedelemigazolásra is a hitelképesség elbírálásához.

10. A GYES önmagában nem számít biztosítási jogviszonynak, csak abban az esetben, ha a szülőnek a GYES igénybevétele alatt van fennálló munkaviszonya (amelyről fizetés nélküli szabadságra ment a gyermek gondozása miatt).

102. Használt lakás vásárlása esetén bejegyzésre kerül az elidegeníthetetlenség, de ha le szeretném cserélni kisebbre/nagyobbra akkor kell az “állam” beleegyezése? Ha a válasz nem, akkor 10 évig gyak. kötelez hogy abban a lákásban éljek?!

Válasz: A 10 éves elidegenítési tilalom időszaka alatt is lecserélheti a CSOK-ból vásárolt lakását a visszafizetési kötelezettség beállta nélkül, de amíg a lakáscsere le nem zajlik, a korábban felvett CSOK-nak megfelelő összeget a kincstárnál letétbe kell helyezni, és az csak a csere lezárulta után kapható vissza (egyben kérni kell a visszafizetés felfüggesztését, amely építkezés esetén maximum 3+1 év, vásárlás esetén 1+1 év lehet). A fenti szabályok nem alkalmazandók akkor, ha a 10 éves tilalomból már kevesebb mint 1 év van hátra. Fontos még, hogy amennyiben a meglévőnél kisebb méretű, és/vagy értékű ingatlanra cseréli le a lakását, akkor az értékkülönbözetre arányosan jutó CSOK összeget mindenképpen vissza kell fizetni.

103. Értelmezéssel kapcsolatban lenne egy kérdésem: új házat veszünk a napokban, amire már van hasznatbavétel tudomásul vételi igazolás. A házat magánszemély építtette – ez esetben a CSOK szabályozás szerint még mindig új háznak minősül és az annak megfelelő összeget fogjuk tudni igényelni? 

Válasz: Sajnos amennyiben az ingatlant teljes egészében magánszemély építtette és értékesíti, az már nem minősül új ingatlannak, így csak a használt lakásra irányadó alacsonyabb összegű támogatás vehető rá igénybe.

104. Eladnám a házam. Úgy tudom eltörölték az energetikai besorolást. Viszon a vevőmnek azt mondták a bankban, hogy ez kell. Miért kell? Mit néznek ilyenkor?És kivel kell csináltatni? 

Válasz: Az ingatlan energetikai besorolása 2016. január 1-jétől valóban nem befolyásolja az ingatlanra igényelhető CSOK összegét, de ettől függetlenül az eladáskor az ezt igazoló energetikai tanúsítványt meg kell csináltatni, és az adásvételi szerződéshez kell csatolni. A tanúsítvány kiállítását erre szakosodott vállalkozások végzik, helyszíni felmérés alapján.

105. 1. kérdés: A 16/2016. (II.10.) kormányrendeletben a 3. par. 9. ab) – ae) feltételek tanyákra vonatkoztatva szerepelnek. Kérdésünk, hogy ezek a pontok belterületen építendő lakóházra is érvényesek-e /Esetünkben az utcánkba még nincs bevezetve a közműves ivóvíz és szennyvízelvezetés. Bevezetésükig a vizet kútból, a szennyvízelvezetést zárt tárolóval tudjuk megoldani.

2. kérdés: A CSOK igényléséhez a feltételeknek megfelelő közművesítettséget már az igényléskor igazolni kell, vagy a használatbavételig kell ezeket kiépíteni, és bemutatni?

Válasz: Az 1. kérdésére a válasz igen, tehát ha az Önök utcájában a vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat nincs kiépítve, akkor a fúrt kút, illetve a zárt szennyvíztároló is elfogadható.

A 2. kérdésre a válasz az, hogy – az előbbiek figyelembevételével – már az igényléskor is teljesíteni kell az előírt feltételeket.

106. 2 kérdésem van a csok 10+10-el kapcsolatban. Az egyik: építkezésnél bárhol lehet külterületi telekre építeni, vagy ez országrészhez kötött változás? Másik kérdésem pedig az lenne, hogy a 2008. július előtt épített ház, az mire vonatkozik? Csak akkor vehető meg csok-ból ha előtte nem volt használatbavétel?

Válasz: A külterületi telekre való építkezés lehetőségét a 2016. február 11-től hatályos CSOK változások nem érintik. A főszabály az, hogy lakóház vagy lakás besorolású ingatlanra igényelhető a CSOK, tehát pl. üdülő besorolású épületre nem. Lakóépület elvileg bel-, és külterületen egyaránt építhető, bár utóbbi övezetekben csak szűkebb körben, és a telek beépíthetőségi hányada is alacsonyabb (1,5-3%). Ebből adódóan külterületen lényegesen kevesebb esetben lehet ténylegesen a CSOK-ot lakóingatlan építésére igénybevenni, különösen, hogy itt egy gyermekszámtól függő minimális ingatlanméret limit is elő van írva (1 gyermekre 70 nm, 2 gyermekre 80 nm, 3 vagy több gyermekre 90 nm), ami eleve minimum jóval 2 ezer nm feletti telekméretet feltételez. Az építésügyi előírások természetesen településenként eltérőek, tehát az önkormányzat jogosult meghatározni, hogy mely területeket von belterületbe és melyeket nem, illetve – a jogszabály adta kereteken belül – a beépíthetőségi hányadot is ő határozza meg.

A 2008. július 1-jei dátum arra vonatkozik, hogy még el nem készült ház esetén az építési engedély, kész, befejezett ház esetén pedig a használatbavételi engedély (tudomásulvétel) kiadásának időpontja nem lehet ennél régebbi. Félkész, használatba még nem vett ingatlan megvásárlásához nem, de a még el nem végzett munkálatok befejezéséhez már igénybe lehet venni a CSOK-ot, természetesen csak ha az építési engedély a jelzett dátumnál újabb.

107. A CSOK-kal kapcsolatban kérdésem ill. hozzáfűzésem lenne. 3 gyermekes édesanya vagyok.

Egyik gyermekem 18 éves középiskolás, másik 20 éves egyetemista, értelmezésem szerint a támogatás utánuk igénybe vehető. Legidősebb gyermekem 22 éves, – nappali tanulói jogviszonnyal – államilag támogatott OKJ-s képzésre jár. Ő nem számítható be 3. gyermeknek??? (A nappali OKJ-s képzés korhatárát 2015. nyarán 20-ról 24 évre emelték.)

Hasonló helyzetben – gondolom – mások is lehetnek. Hová fordulhatok???

Válasz: A két fiatalabb gyermeke a CSOK igénylésénél beszámítható, a legidősebb azonban sajnos nem, mivel elmúlt 20 éves, és nem folytat felsőoktatási tanulmányokat (ez esetben maximum 25 éves koráig figyelembe lehetne őt is venni), Tehát amennyiben nem jelentkezik át a gyermek felsőoktatási intézménybe, csak a két kisebb gyermek után tudja a támogatást igénybevenni.

108.  Van egy élettársam, immáron 9 éve. Azóta egy címen lakunk. nekem van egy lányom, aki természetesen velünk él, és van 2 fiúnk, akik közös csemeték. Ha csok-ot igényelünk közösen, akkor mekkora összegre vagyunk jogosultak? 

Válasz: A 2016. február 11-től hatályos új feltételek alapján Önök mindhárom gyermekükre igénybe tudják venni a kedvezményt, vagyis új ingatlan építése/vásárlása esetén a 10 millió Ft-os összegre is jogosultak lehetnek.

109. A megelőlegezett CSOK-kal kapcsoltban az alábbi kérdésem van:

Ha valamilyen orvosi okból nem született meg a vállalt gyerek, akkor milyen igazolást kell benyújtani?

Továbbra is szükséges a lombik programok számát is igazolni, mint a korábbi szabályozásnál (így a párnak vállalnia kell a beültetésekkel járó beavatkozásokat, költségeket, gyógyszeres kezeléseket)?

Válasz: A meddőségről, illetve a sikertelenség miatti visszafizetés alóli mentesüléshez szükséges előírt számú in vitro fertilizációs eljárás elvégzéséről az igazolást a kezeléseket végző egészségügyi szolgáltató intézménynek kell kiállítania.

110. Segítséget szeretnék kérni nem magamnak, az egyik fiaméknak. 2 kamasz gyermekük van. Egy – pontosan nem is tudom, – de kb. 32 négyzetméteren élek 4-en. Nincs fürdőszobájuk sem, a konyhában van egy tusoló. Szeretnék bővíteni a lakásukat, a lábazat és kevés fal áll. A bankban azzal utasítják el, hogy miért fogtak hozzá az építkezéshez. /Azért, mert ahogy volt egy kis pénzük, akkor vettek anyagot és maguk erejéből csinálták. Sajnos én anyagilag nem tudom őket segíteni. Szeretnék igénybe venni a 2 gyerek után járó szoc.polt. A gyerekek 11 és 14 évesek. Sziveskedjenek tanácsot adni mit tegyenek, hova forduljanak, hogy támogatást kapjanak a lakásuk bővítéséhez. Szivességüket előre is nagyon megköszönöm. Várom válaszukat! Segítségüket előre is köszönöm! Nagyon bánt, hogy ne tudnak boldogulni, nem tudják a bővítést befejezni.

Válasz: Sajnos bővítés esetén csak akkor igényelhető a CSOK, ha az igénylést még a bővítési munkák kezdete előtt benyújtották, azt követően már nem; ezért valóban célszerűbb lett volna, ha előtte fordulnak a bankhoz, mivel utólag – hacsak teljesen le nem bontják az eddig épített falrészeket és elölről nem kezdik a munkát – sajnos nem igényelhetik a támogatást. Felhívom ugyanakkor a figyelmét arra, hogy bővítésre csak az elvégzett költségek maximum 50%-a erejéig folyósítható a támogatás, tehát a munkálatok minimum felét önerőből kell megfinanszírozni.

111. Miért zárják ki a nevelőszülőket ebből a támogatásból, régen is megkaphatták a szocpolt és még tavaly a csokot is. Nem tartják igazságtalanságnak, hogy mi nevelőszülők minden ilyen támogatásból kimaradunk pedig saját otthonunkban neveljük a gyerekeket, és mindent megteszünk értük sokszor erőnkön felül? Nekünk is jó lenne kihasználni ezt a támogatást. Miért vagyunk mi másodrangú állampolgárok? Az otthonunk leamortizálódik, mert problémás gyermekeket nevelünk, szerintem ez felháborító helyzet.

Válasz: Egyrészt a CSOK folyósításának feltétele az, hogy a felépített/megvásárolt ingatlanban legalább 10 évig életvitelszerűen bent kell lakni a szülőknek és azoknak a gyermekeknek, akik után a támogatást igényelték. Ha valamelyik gyermek a háztartásból kikerül, a támogatást vissza kell fizetni. Azt Önök is tudják, hogy a nevelt gyermekek a legtöbbször nem tartózkodnak ilyen hosszú ideig egyetlen családnál, hiszen sokszor ennél jóval előbb örökbefogadják őket, vagy visszakerülnek a vér szerinti szüleikhez. Tehát még ha Önök meg is kaphatnák a támogatást, ilyen esetben épp Önök kerülnének a legnehezebb helyzetbe, hiszen kamatostul vissza kellene fizetniük az összeget. Azt pedig nyilvánvalóan nem lehet elvárni, hogy a nevelt gyermekek kedvezőbb elbírálásban részesüljenek, mint a vér szerinti vagy örökbefogadott csemeték. Másrészt a CSOK célja elvi szinten deklaráltan is az, hogy a szülők és a velük tartós életközösségben élő – tehát vér szerinti vagy legalábbis örökbefogadott – gyermekeik lakhatási feltételeinek megteremtését vagy javítását segítse elő. Ezek a feltételek a nevelőszülő és az egyes nevelt gyermekek viszonylatában nincsenek meg, hiszen jellemzően átmeneti, rövid távú jogviszonyról van szó. Ugyanakkor amennyiben Önök vállalják egy vagy több nevelt gyermekük örökbefogadását, akkor természetesen őutánuk szintén jogosulttá válhatnak a kedvezmény igénybevételére.

112. Az eddig feltett kérdéseinkre mikor kapunk választ, hol?  Az államilag kamattámogatott hitel meddig  élvezi a kamattámogatást? Csak az első 5évben vagy végig a futamidő alatt?? Erről hol olvashatok pontos infót? Köszönöm!

Válasz: A csalad.hu weboldalon igyekszünk minden érdeklődő kérdésére válaszolni, de a számos beérkezett kérdés, valamint a jogszabályi feltételek egy hónappal ezelőtti alapvető változása miatt természetesen időbe telik ez a folyamat, ezért szeretnénk minden kedves látogatónk türelmét kérni.

Ami a háromgyermekes családok új ingatlanra igénybe vehető kedvezményes hitelét illeti, a kamattámogatás időtartama maximálisan 25 év lehet; egyéb esetekben a kamattámogatás időtartama valóban legfeljebb 5 év. Ennek lejárta után az esetlegesen még hátralévő futamidőre piaci kamatot számítanak fel.

113. Több panaszom is lenne a jelenlegi CSOK-kal kapcsolatban. Előre is elnézésüket kérem, ha néhol hevesebben fogalmazok, de nagyon fel vagyok háborodva és még jobban el vagyok keseredve.

Férjemmel 2 gyermeket nevelünk. 2013-ban kezdtünk el építkezni, a házunk 65 nm hasznos alapterületű lesz. Egyszer már nekifutottunk a CSOK igénylésének 2014-ben, de hiába lettünk jogosultak hivatalosan is a bank szerint, viszont a pénzt nem adta oda, mert azt okosan elhallgatta, hogy nem készültségi fokkal arányosan (mint ahogy a törvényben van) hanem majd csak akkor adja a pénzt, hogy a ház 93% készültségben van. Kidobtunk 50 ezer forintot. Ráadásul nem volt könnyűszerkezetes technológiával épülő házra értékbecslői kalkulátora, (mai napig nincs) nem is tudta pontosan megállapítani a készültségi fokot. Ezt Önök hogy engedhetik? Ez nem korrekt az igénylő állampolgárokkal szemben. A bankokkal szemben nincs egységes elvárás az igénylés, jogosultság és kiutalással szemben?

Most megint neki akartunk futni, de kiderült, hogy 2014-hez képest változott a CSOK és lakás lehet 60 nm két gyerekre de ház nem, az csak 80 nm lehet minimum. MIÉRT?????

2014-ben jogosultak voltunk, 2016-ban már nem? Hát hiszen pont azért építettünk ekkora házat, hogy jogosultak legyünk! Most kiderül, hogy nem? Miért van kettős mérce? Lakásban elfér 2 gyermek 60 négyzetméteren, házban nem?????

Kérem tisztelettel, szűntessék meg ezt a kettős mércét, vigyék le a négyzetmétert 2 gyereknél is 60 nm-re, mert sok korábban a CSOK-nak megfelelni akaró, korábbi építséi engedéllyel rendelkező becsületes magán építkező most elesett attól, hogy igényelhesse a támogatást.

Válasz: Sajnálatos, hogy a bank korábbi eljárása alapján Önök nem kaphatták meg a jogosan járó támogatást, hiszen akkor jelenleg már nem állna fenn a fentebb ismertetett problémájuk.

Ami a minimálisan előírt ingatlan, méreteket illeti, 2016. február 11. óta új családi ház építésénél 2 gyermek esetén valóban az addigi 50-ről 80 nm-re emelkedett az elvárt hasznos alapterület mérete, miközben lakások esetén továbbra is megmaradtak a korábbi méretkategóriák. Ugyanakkor felhívom szíves figyelmét arra, hogy a használt lakásra vonatkozó csökkentett támogatási összegek, tehát 2,6 millió Ft helyett 1,43 millió Ft igénybevételére így is lehetőségük nyílhat, hiszen azok esetében továbbra is egységesen 50 nm az elvárt minimum.

Forrás: csalad.hu

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére