Jelenlegi hely

UNICEF: középmezőnyben Magyarország a gyermekek egyenlőségi rangsorában

A fejlett országokban élő gyermekek között tapasztalható egyenlőtlenségeket vizsgáló legfrissebb UNICEF-jelentés szerint a vizsgált 41 ország rangsorában Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.

Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója a jelentést bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a 2002 és 2014 közötti időszakot vizsgáló jelentés rangsorolja az Európai Unió és az OECD 41 országát annak alapján, hogy az egyes területeken - jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség - a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le középmezőnybeli társaiktól.
A rangsor első helyén Dánia áll a gyermekek közötti kismértékű egyenlőtlenség okán, a rangsor utolsó helyén pedig Törökország és Izrael van.

Lux Ágnes közölte, a jelentés fő üzenete az, hogy azok az országok teljesítenek jól a területen, amelyek nem engedik elveszni a legalsó 10 százalékban lévőket. A jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban nőtt az egyenlőtlenség - mondta. A jövedelmi egyenlőtlenségre kitérve Lux Ágnes közölte, hogy a legnagyobb mértékben négy dél-európai országban mellett három kelet-közép-európai országban - Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában - nőtt az egyenlőtlenség. Mint elmondta. az oktatás területén javuló eredményeket tapasztaltak a legtöbb országban, Svédország kicsit rontott a pozícióján, Chile és Mexikó pedig javított.

Egészségi állapotokat tekintve a jelentés arról számolt be, hogy a legtöbb országban rosszabbodott a helyzet, a legkisebb egyenlőtlenség Ausztriában, Németországban és Svájcban mutatkoztak. A legrosszabb helyzetben e területen Izrael, Lengyelország és Törökország van.

Az élettel való elégedettségre vonatkozó legrosszabb értéket Törökországban mértek, a legjobbakat Hollandiában, Ausztráliában, Dániában és Görögországban.

Lux Ágnes a Magyarországra vonatkozó adatókról szólva elmondta: a jövedelmi különbségeket tekintve Magyarország a 21. helyen áll, pontszámban Belgiummal, Máltával és Szlovéniával megegyező értékkel. A tanulmányi teljesítménybeli különbségekben a 17. helyen szerepel Magyarország, Finnország, Portugália és Görögország mellett.

A gyermekek önbevallásán alapuló egészség-egyenlőtlenség alapján Magyarország szintén a 17. helyen áll az Egyesült Királyság, Szlovénia és Lettország mellett. Az élettel való elégedettségre vonatkozó különbségeket tekintve 15. helyezett Magyarország Írország, Málta és Bulgária mellett.

Lux Ágnes kitért arra, hogy 2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások több mint fele depriváltnak minősült. Ez azt jelenti, hogy ezeket a háztartásokat anyagi körülményeik miatt legalább három probléma érinti a megszabott kilencből, úgy mint például a fűtés, a mosógép vagy a személyautó hiánya. 

A közreadott sajtóanyag szerint a jelentés összesítő rangsorában Magyarország Ausztrália, Németország, Görögország, Románia és Portugália mellett található a középmezőnyben. Lux Ágnes megjegyezte azt is, hogy a leggazdagabb néhány állam - például Kanada, Franciaország és Olaszország - a ranglista alsó harmadában van.

Közölte, a jelentés mind a 41 ország kormánya számára ajánlásokat fogalmazott meg: az államok nem mondjanak le a leszakadókról, az oktatási egyenlőséget helyezzék előtérbe, befogadó oktatást kell biztosítani, valamint a gyermekjóléti napirendek középpontjába az esélyegyenlőséget kell helyezni. A jelentést és az ajánlást eljuttatják az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

Tausz Katalin egyetemi tanár elmondta, a jelentés arra alkalmas, hogy megmutassa azoknak a kormányzati politikáknak az erejét, amelyek a legszegényebbek felzárkóztatására irányulnak. Az ajánlások közül kiemelte a szülök foglalkoztatottságának növelésére vonatkozó ajánlást, valamint azt, amelyik progresszív adórendszert javasol. Továbbá ajánlják még a szociális ellátórendszer hatékonyságának növelését és gyermekközpontú monitorozását.

 

Forrás: MTI

Neked ajánljuk!

10 tavaszindító családi bakancslista

10 tavaszindító családi bakancslista

Márciusban valami megmozdul bennünk. Több fény, enyhébb levegő, hosszabb délutánok – és hirtelen mindenki kimozdulna. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy családként is új ritmust találjatok. Nem kell nagy utazás, nem kell költséges program. Elég néhány tudatos, közösen megélt pillanat. Íme egy általános, bárhol megvalósítható tavaszi bakancslista, amelyből kedvetek szerint válogathattok.
Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Március 22. a Víz Világnapja, amelyet az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta ünneplünk világszerte. A cél egyszerű, mégis óriási jelentőségű: felhívni a figyelmet arra, hogy a víz nem korlátlan erőforrás. Gyerekként a víz játék, pancsolás, esőcsizmás ugrálás a tócsában. Felnőttként felelősség is. A jó hír? A kettő összeérhet. Íme 7+1 játékos, mégis szemléletformáló ötlet, amelyet bárhol az országban megvalósíthattok.
Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Ugrás az oldal tetejére