Jelenlegi hely

Szénhidrát – mennyit fogyasszunk?

Korábban személyi edzőként én is beleestem abba a hibába, hogy egy általam elfogadott és tanult séma alapján meghatározva javasoltam mindenkinek a napi szénhidrát bevitelt. Ma már úgy gondolom az egyéni anyagcseretípusok, a szervezetben zajló egyensúlytalanságokra szabott egyedi irányelvek és számtalan egyéb tényező határozza meg azt ki milyen formában és mennyiségben fogyasszon szénhidrátokat.


Mielőtt belemélyednénk ezeknek a feltételeknek a boncolgatásában, kicsit bővebben a szénhidrátokról: 

A szénhidrátok makrotápanyagok, a szervezet számára energiát biztosítanak (megjegyezném, van olyan egyéni anyagcsere, mely számára az energiát a fehérje és zsír biztosítja). Molekulaszerkezetük alapján vannak az egyszerű cukrok, vagy monoszacharidok, mint a szőlőcukor, vagy a gyümölcscukor.

Kettő vagy néhány egyszerű cukor kapcsolódásával jönnek létre a kettős szénhidrátok, mint a répacukor, tejcukor, malátacukor. Sok egyszerű cukor összekapcsolódásával pedig az összetett cukrok jönnek létre, mint a keményítő, a glikogén és a cellulóz.

Az emberi szervezetben a vércukor mint egyszerű cukor van jelen. Ezeket az egyszerű cukrokat használják fel a sejtek. A vércukor a májban glikogénné alakul és ebben a formában raktározódik. A vérben található cukor sejtek általi felvételét, így a szénhidrát anyagcserét az inzulin nevű hormon irányítja ugyanúgy, mint a zsíranyagcserét. Ez a két folyamat eléggé összefügg egymással és igen nagy szerepe van a túlsúly, vagy a makacs eltűnni nem akaró zsírpárnák kialakulásában.  De ez majd a következő téma lesz.

Visszatérve a szénhidrátokhoz.
 

Számtalan tényező meghatározza azt, hogy a szervezetünknek milyen mennyiségben és minőségben van szüksége szénhidrát bevitelre:

- Genetika – epigenetika: nagyon fontos figyelembe venni azokat a környezeti tényezőket, melyek hatással voltak a szülőkre és azáltal a gyermekekre. Pl.: családi evési szokások, főként szénhidrátokat tekintve. Illetve fontos ismerni fordult-e elő a cukorbetegség valamelyik formája, pajzsmirigybetegség a családban.

- Milyen összetételű az étel az egyéb makrotápanyagok szempontjából (zsírok, fehérjék) és mikor történik a szénhidrátok elfogyasztása egy napon belül.

- Milyen a test hormonális állapota. Pl.: inzulin rezisztencia kialakult-e már, van-e ösztrogén dominancia.

- Milyen a bélrendszer és az immunrendszer állapota. Pl.: egy krónikus vastagbélfekélyben szenvedő ember sokkal jobban kívánja a szénhidrátot

- Milyen állandó gyógyszereket szed az illető. Vannak gyógyszerek, melyek kifejezetten negatívan hatnak a szénhidrát anyagcserére.

- Mennyire fáradt, vagy kialvatlan az illető. A fáradt és kialvatlan ember sokkal jobban kívánja a szénhidrátokat.

- Van-e valamilyen ismert, vagy nem ismert és a háttérben meghúzódó intolerancia, esetleg érzékenység.

- Milyen a végzett fizikai aktivitás mértéke és minősége.

- és nem utolsó sorban a célok között szerepel-e fogyás, ami a zsírpárnák csökkentését célozza meg nem az izomzatét.  
 

Mindezeket áttekintve nincs olyan szénhidrát beviteli javaslat, ami mindenkire érvényes lehet.

A napi 160-180 gr, vagy épp nagyon minimális szénhidrát bevitele valakinél működik, de valakinél kész öngyilkosság, hiszen számos hormonális és egyéb egyensúlytalanság kialakulásához vezet.

Azt gondolom mindenki számára világossá kell tenni, hogy a  szénhidrát fogyasztás meghatározása egy eléggé összetett és komoly feladat! 

Kaczur Beatrix
Személyi edző és funkcionális táplálkozási tanácsadó

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére