Jelenlegi hely

Milyen hosszú legyen a vakáció?

Lehet, hogy hamarosan egy hónappal rövidül a nyári szünet a magyar iskolásoknak. De még így sem lenne túl rövid.

Ugyan konkrét döntés még nem született róla, Palkovics László oktatásért felelős államtitkár nemrég bejelentette: lehet, hogy már 2018-tól rövidebb lesz az iskolai nyári szünet. Hogy pontosan mennyivel, arról még tart a vita, de a mostani 2 és fél hónapos vakáció akár egy hónapra is rövidülhet, és ezt azzal kompenzálná az oktatáspolitika, hogy valamivel hosszabb évközi – őszi, téli, húsvéti – szünetet adna a diákoknak. Hogy milyen hosszú az ideális vakáció, arról sokféle elképzelés létezik, mert egyrészt az is igaz, hogy a 11 hetes magyar vakáció sok dolgozó szülőnek okoz problémát a gyermekek nyári elhelyezése miatt, másrészt bizonyosan van egy minimális idő, amely a diákok regenerálódását szolgálja. Hogy érzékeljük, mennyire nem egyértelmű a kérdés, elég az uniós országok gyakorlatát megnézni: a hosszútól a rövidig mindenféle gyakorlat létezik.

A nyári szünet hosszának érdekes eredete van. Bár ma már pedagógiai és szociológiai szempontok is szerepet játszanak a tanév hosszának meghatározásában, a két-három hónapos vakációra eredetileg nem a gyermekek érdekében volt szükség: szükség volt ugyanis a diákok munkájára a nyári mezőgazdasági feladatok idején. A nyári szünet hosszával Magyarország abszolút a középmezőnyben van. A 11 hetes vakációnál ugyanis egy-három héttel is hosszabb szünetet kapnak a mediterrán – spanyol, olasz és görög – , valamint a balti – észt, lett és litván – iskolák tanulói. De még ezt is meghaladja a bolgár nyári szünet hossza, mert az 15 hét, vagyis három és fél hónapnál is hosszabb. Eközben velünk azonos hosszúságban határozták meg a vakációt a horvátok, a románok és a finnek. A cseh, osztrák, belga és ír iskolások vakációja pedig kerek két hónap.

A legrövidebb nyári szünidő a brit, a német, a dán, a holland és a francia diákoknak jár: mindössze 6-7 hét. Ráadásul egyes országok nem minden tartományban adják ki egyforma időpontban a szünetet, hogy ne „egyszerre” menjen szabadságra az egész ország. Éppen ezért, miközben Hamburgban már augusztus elején padba ülnek a gyermekek, Bajorországban nem sokkal korábban ér véget a tanítás, és szeptember közepén még szabadok a diákok. De Romániában vagy Bulgáriában is úgy alakították ki a vakáció rendjét, hogy az ősz beköszönte még nem jelent egyet az iskolakezdéssel. Érdemes a nem EU-tag Svájcot is idevennünk, csak a példa kedvéért: az alpesi országban mindössze 5 hétig vakációzhatnak a fiatalok.

Persze bármelyik európai országot nézzük, a nyári mellett biztosan találunk még karácsony környékére időzített téli szünetet, húsvét idejére tervezett tavaszi szünetet. Nem minden országban, de egyre általánosabb a november eleji őszi szünet, és februárban egy rövid síszünet is. Ebből a szempontból a görög és ciprusi diákok jártak a legrosszabbul: ott az amúgy hosszú nyári vakációt követően mindössze egy kéthetes téli, és egy hasonló hosszúságú tavaszi szünetet kapnak a fiatalok. Eközben Németországban az összes tartomány négy évközi pihenőt ad. A franciák pedig, szintén a kurta nyári vakációért cserébe, a tanévben minden hatodik tanulmányi hét után két hét iskolaszünetet adnak a tanulóknak.

Nálunk az a helyzet, hogy a nyári szünet viszonylag hosszú, ennek ellenére három évközi szünetet is kapnak a magyar gyerekek, ha ősszel és tavasszal ezek hossza nem is éri el a két hetet. Csakhogy a 11, néha 12 hetes nyári vakáció nem feltétlenül jó a családoknak. Évente 1,1-1,2 millió gyermek két és fél hónapos felügyeletét kell megoldaniuk a szülőknek. Eközben a magyar munkavállalók fizetett szabadsága egész évben három hét, amely a korral és a gyermekek számával nő, azonban iskolás korú gyermekek esetén is ritkán haladja meg a négy hetet. És ezt egész évre kell elosztani. De még ha az egészet nyáron is veszik ki a szülők, az még akkor sem fedezheti a teljes vakáció időtartamát.

Ráadásul teljesen a gyermekek alkatától függ, hogy milyen hosszú szünet jó nekik. Az igazán jó képességű, és az esetleg tanulási gondokkal küzdő, vagy éppen hátrányos helyzetű gyermekek között a különbségeket a hosszabb szünet több kutatás szerint is felnagyítja, erősíti. Egy átlagos jó tanuló a vakáció során nagyjából egy hónapnyi tananyagot „felejt”, míg a visszaesés a gyengébb tanulóknál akár két-három hónapos is lehet. Arra viszont, hogy a nyári szünet hossza és a gyermekek teljesítménye között milyen összefüggés van, kevés a megbízható adat. Az OECD mérései alapján a rövid, 6 hetes vakációt adó Liechtensteinben tanuló diákok a legjobbak matematikából, de a magyarhoz hasonlóan 11 hetes szünetre vonuló finn diákok teljesítenek legjobban a szövegértési feladatok terén.

Forrás: csalad.hu

Neked ajánljuk!

10 tavaszindító családi bakancslista

10 tavaszindító családi bakancslista

Márciusban valami megmozdul bennünk. Több fény, enyhébb levegő, hosszabb délutánok – és hirtelen mindenki kimozdulna. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy családként is új ritmust találjatok. Nem kell nagy utazás, nem kell költséges program. Elég néhány tudatos, közösen megélt pillanat. Íme egy általános, bárhol megvalósítható tavaszi bakancslista, amelyből kedvetek szerint válogathattok.
Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Március 22. a Víz Világnapja, amelyet az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta ünneplünk világszerte. A cél egyszerű, mégis óriási jelentőségű: felhívni a figyelmet arra, hogy a víz nem korlátlan erőforrás. Gyerekként a víz játék, pancsolás, esőcsizmás ugrálás a tócsában. Felnőttként felelősség is. A jó hír? A kettő összeérhet. Íme 7+1 játékos, mégis szemléletformáló ötlet, amelyet bárhol az országban megvalósíthattok.
Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Ugrás az oldal tetejére