Jelenlegi hely

Miért alakul ki a kisgyerekek ragaszkodása a plüssmackókhoz, takarócsücsökhöz? – a vigasztárgyak szerepe a kicsik életében

Ki ne emlékezne, milyen volt gyerekként este, elalvás előtt szorosan magunkhoz ölelni a kedvenc plüssállatunkat? Sőt, lehet, hogy nem is plüssállat ugrik be, hanem egy takarócsücsök, vagy a kedvenc párnahuzat, amihez mindenáron ragaszkodtunk, amikor eljött az esti mese és a lámpaoltás ideje.

Talán nem is emlékszünk arra, mikor kezdődhetett ez a ragaszkodás, és ez több mint valószínű: hiszen abban az időszakban, amikor a kis kedvenc tárgyakhoz való kötődés elindul, akkor még csak nagyjából 7 hónaposak lehettünk.

Miért alakul ki ez a ragaszkodás, és miben rejlik ennek a hatalmas jelentősége?

A csecsemő születése után, az első néhány évben fantasztikusan gyors fejlődésnek indul, nem csupán fizikailag és mozgásában, hanem az észlelési és gondolkodási folyamataiban is. A csecsemő azzal a „világképpel” születik meg, hogy ő, és az a személy, aki a gondját viseli, az édesanyja, valójában egy és ugyanazon személy.

Kezdetben még nem tud különbséget tenni önmaga és a világ között. Nagyjából röpke 7 hónap múlva lesz figyelmes arra, hogy ő és anya valójában két különálló személy – viszont annak az ismerete, hogy a tárgyak, személyek akkor is léteznek, amikor nem látjuk őket, ilyenkor még nem alakult ki benne. Ha kukucs-játékot játszunk egy 7 hónapos csecsemővel, észre is vehetjük, hogy őszinte csodálkozás jelenik meg a kis arcán, mert nem érti, hová tűntünk hirtelen.

Tehát azt már érti, hogy anya egy különálló lény, de azt még nem tudja, hogy ha anya kimegy a szobából, és ezáltal kikerül a látóteréből, vajon visszajön-e. Nagyjából tíz hónapos kora körül lesz az, amikor ez a tudat, a tárgyállandósság fogalma elkezd kialakulni benne, habár az anyára vonatkozó érzelmi tárgyállandósság végleges megszilárdulása később következik be, két-három éves korban. Addig is ennek az átmeneti állapotnak gyakori vendége a szeparációs szorongás: vagyis a nyugtalanság, vagy keserves sírás, amikor anyát, a biztonságot, odabújást, megnyugtatást jelentő személyt nem látja.

Itt kerül színre a plüssmackó és társai, a takarócsücsök, a párnahuzat fontos szerepe.

Ezeket a pszichológia (a kötődéselmélet egyik legfőbb alakja, Donald Winnicott után) átmeneti tárgyaknak, vagy más néven vigasztárgyaknak nevezi. Funkciójuk pedig nem más, mint a biztonság megteremtése a kicsi számára, aki ezt a kis tárgyat bármikor magához ölelheti, amikor csak szükségét érzi: általában elalvásnál, vagy amikor nyűgös, fáradt, beteg, amikor menni kell a doktor nénihez, de akár magával hozhatja egy mesekönyv lapozgatásához is társaságnak.

Ezek a tárgyak teszik lehetővé, hogy a számára érzelmileg nehéz helyzetekkel meg tudjon birkózni. Az átmeneti tárgyak tehát a csecsemő, sőt a kisgyermek életének, fejlődésének fontos szereplői, és ezt a szerepüket általában óvodáskor végéig meg is őrzik.

Az óvodáskor során, sőt akár később is, a plüssállatok szerepe kibővül: fontos kellékei lesznek a szerepjátékoknak, a mindennapi élmények eljátszásának is, de beszélgetőtársakká is válnak egyben. Ilyenkor már kevésbé funkcionálnak átmeneti tárgyként, legalábbis otthon – de amikor számára új, idegen helyzetbe kerül a gyerkőc, még természetes, hogy nagyobb biztonságban és nyugodtabbnak érzi magát, ha vele van a kedvenc alvós állata. Például, ha kórházba kerül, vagy a nagyinál alszik egyik este, de még ha kisiskolásként táborba megy, akkor is jó szolgálatot tesznek a plüssmackók és társaik.

Általában óvodáskor végére lecsökken az átmeneti tárgyak jelentősége, de ha a gyermek még kötődne hozzá, akkor engedjük meg neki, hogy fenntartsa ezt a számára fontos kapcsolatot! Ha majd úgy érzi, hogy kevésbé van szüksége rá, magától el fogja hagyni, vagy majd csak nagyon ritkán veszi elő őket újra – például amikor tiniként először lesz szerelmi bánata… saját élmény. smiley

May Nikolett
pszichológus
Lelkierő elvitelre

 

Neked ajánljuk!

Tavaszi gardróbmentés - kezdő varróknak is

Tavaszi gardróbmentés - kezdő varróknak is

Ahogy beköszönt a tavasz, előkerülnek a könnyedebb ruhák – és sokszor ilyenkor vesszük észre, hogy némelyik darab már nem olyan izgalmas, mint tavaly. A jó hír az, hogy néhány apró varrási trükkel új életet adhatsz a kedvenceidnek, ráadásul olyan megoldásokkal, amiket egy kezdő is bátran megcsinál. Ha még nem tudsz varrógéppel dolgozni, érdemes elsajátítani: gyorsabb, szebb és magabiztosabb lesz tőle minden átalakítás.
Furcsa és különleges nőnapi szokások a nagyvilágban

Furcsa és különleges nőnapi szokások a nagyvilágban

Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás. Ez bizony igaz a NŐNAP esetében is. Érdekes különbségek vannak szerte szét a világban. Ha lehetne választanom, határozottan tudom melyiket szeretném ;-) Magyarországon régen a nénikék az utcán árulták a borostyánlevélel közrefogott hóvirág és ibolya csokrocskákat. 2005 óta a hóvirág védett növénynek számít, így kikerült a repertoárból. Ma a szál virág és/vagy a csoki lett a divat.  
10 tavaszindító családi bakancslista

10 tavaszindító családi bakancslista

Márciusban valami megmozdul bennünk. Több fény, enyhébb levegő, hosszabb délutánok – és hirtelen mindenki kimozdulna. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy családként is új ritmust találjatok. Nem kell nagy utazás, nem kell költséges program. Elég néhány tudatos, közösen megélt pillanat. Íme egy általános, bárhol megvalósítható tavaszi bakancslista, amelyből kedvetek szerint válogathattok.
Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Március 22. a Víz Világnapja, amelyet az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta ünneplünk világszerte. A cél egyszerű, mégis óriási jelentőségű: felhívni a figyelmet arra, hogy a víz nem korlátlan erőforrás. Gyerekként a víz játék, pancsolás, esőcsizmás ugrálás a tócsában. Felnőttként felelősség is. A jó hír? A kettő összeérhet. Íme 7+1 játékos, mégis szemléletformáló ötlet, amelyet bárhol az országban megvalósíthattok.
Ugrás az oldal tetejére