Bármennyire is elképzelhetetlen, hogy a fenekében tartóselemmel született 2 évesed a megállíthatatlanságának köszönhetően 7 évesen fog majd türelmesen ülni az iskolában a padban, mégis igaz! Kisgyermekkorban készül fel az agy számos olyan feladatra, amelyet majd iskoláskorban kell elvégeznie. Nem is gondolná az ember, hogy a kúszás, a mászás, a pörgés, hintázás hiánya évekkel később milyen komoly tanulási és viselkedésbeli gondokat okozhat!
A billenő pallók, a különböző hidak-gerendák, a mászóalagút, a hinta, a trambulin, az ugrálóvár, a hintaló, a libikóka, de akár csak a közös szappanbuborékfújás, mind olyan összetett mozgásokat kívánnak a gyerkőctől, minden izmot megmozgatnak és így minden agyterületre hatással vannak.
De mégis mikortól kezdjük? És mivel?
Első látásra nehezen hisszük el, hogy akár egy járni nem tudó babát is érdemes játszótérre vinni. Pedig a gyereknek ugyanis már az óvoda előtt szükségük van a hasonló korú gyerekek társaságára.
Már az egészen kicsi gyerekekkel is érdemes játszótérre menni, az sem baj, ha még járni sem tudnak, főleg, ha nincs körülötte napi rendszerességgel hasonló korú gyerkőc. Fontos, hogy mihamarább megtapasztalhassák a közösség élményét, és azt is, hogy a világ nem kizárólag körülöttük forog.
A kortársai között természetes környezetben éri a gyermeket az ösztönző mozgásimpulzus és a társak mintája is kedvezően befolyásolja a mozgástanulást: másolja a többi baba tevékenységét. Ezért van, hogy csordaszellemben egyszerre kezdi el az összes kicsi például a homokot túrni vagy a levegőbe dobálni. A játszótérrel a megfelelő környezetet, elegendő helyet és érdekes ingereket biztosítsunk a picinek.
Egy egy-másfél éves kisgyerek életében már elkezdődik egyfajta leválási folyamat, a gyerekeknek azonban ebben a korban még szükségük van arra, hogy időről-időre visszatérhessenek a szülőhöz 'tankolni'. Ez a pszichológiában használatos kifejezés annyit jelent, hogy a gyerekek bár már megtették az első önálló lépéseiket, de szükségük van még a folyamatos szülői megerősítésre. Ezen folyamatok egyik legideálisabb helyszíne a játszótér.
A jó játszótér egyik legfontosabb sajátossága, hogy több korosztály is talál itt magának szórakoztató és fejlődésüket szolgáló eszközöket, így nagycsaládok, testvérek is tudnak egy időben egy helyen játszani.
TIPP: A játékválasztást bizzuk a gyerekre! Biztosak lehetünk benne, hogy azt a játékot fogja választani, amely éppen azt fejleszti, amire neki szüksége van. Azt, ami sikerélményt ad, ami valódi feladat. Ha már kinőtt valamit, unni fogja. Ha még nem ért meg rá, félni fog tőle és kerüli. Segítségünk neki, ha kéri, fogjuk a kezét, tartsuk a popsijánál vagy csak legyünk ott mellette. Hamarosan megszerzi a vágyott biztonságot, és már nem igényeli az asszisztenciát. Ha pedig mégis a mi társaságunkra vágyik homokozás, labdázás közben, akkor a közösen töltött időre van szüksége: amely az érzelmeit, a szeretetre való képességét fejleszti.
A sok ovis a futástól ül majd nyugodtan a padban és a mászástól fog jól olvasni?
Ahhoz, hogy ez a bonyolult funkcióhoz szükséges agyi ideghálózat kialakuljon, különböző ingerekre van szükség. Ezért is fontos, hogy a kisgyerek minél többet másszon. Nemcsak padlón, hanem felfelé (például mászókára) is, hogy a térérzékelése fejlődjön.
Ha a babánál kimarad egy fejlődési fázis, pl. a kúszás, a gyermek mászás nélkül egyből feláll, a váltott kéz-láb mozgás hiánya miatt zavar keletkezik. Ez később az agyféltekék szinkronizációjában okozhat zavart, ez pedig később figyelemzavart, vagy betűtévesztést eredményezhet.
TIPP: Hogyan vegyünk rá egy igazán öntudatos 8-10 hónapost a négykézláb mászásra? Vagy egy nagyobb testvér, rokon gyerkőc, vagy mi magunk menjünk le az ő szintjére, le a földre, másszunk vele együtt, mert szüksége van arra, hogy együtt használja a kezét és a lábát. Bújjunk be pléd alá, bujkáljunk át alacsonyabb bútorok, általunk készített akadálypálya alatt.
A tudósok csak pár éve tudják műszerekkel is figyelni, feltérképezni az agyfejlődést. Kiderült, hogy főleg a mozgás, a térbeli tájékozódás ösztönzi az agyat a tanulásra, az agyi kapcsolatok ingerek hatására fejlődnek, vagy éppen alakulnak ki.
Egy kifejlett agy százmillió idegsejtet tartalmaz, ezek egymáshoz kapcsolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciókat, amelyekből az emberi magatartás összeáll. Minden idegsejt több ezer másik idegsejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek.
Az idegrendszeri fejlődés összefüggésben van a későbbi tanulási képességekkel: a diszlexia, a diszgráfia, diszkalkulia hátterében a mozgásfejlődésbeli kimaradások állhatnak. nem volt rendesen felépítve a mozgás, így nem érték megfelelő ingerek a gyermek idegrendszerét. Ez okozhat később viselkedési zavart, olvasási nehézséget.
Épp ezért a szülők nagyon egyszerű módszerekkel is sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlődését serkentsék
- Kétéves korig az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége a gyereknek: hintázás, mászás, kapaszkodás, ugrás, ütés, dolgok elkapása, gurítás, egyensúlyozás. Akár játszótéren, akár otthon, akár játékos foglalkozásokon, de lehetőséget kell biztosítani a gyereknek a mozgásra, mert ezzel számos későbbi problémát megelőzhetnek a szülők.
- Óvodás korban (3-7 éves) gyermek mozgásfejlődése két fontos folyamat köré csoportosítható: a már megtanult mozgások folyamatos javulása, tökéletesedése; illetve az első mozgáskombinációk éretlen megjelenése.
A fiúk és a lányok fejlődésében van némi különbség. Nemtől függetlenül mindannyian nagy mozgásigénnyel és kitartással rendelkeznek. A fiúk gyakrabban választanak teljesítményre törekvő és versengéssel járó mozgástevékenységet.
Tehát ha fiúutódaid ölik egymást otthon, nem a testvéri szeretethiány miatt teszik, hanem csakis a genetikailag kódolt versengés szelleme működik. Ezzel szemben a lányok elsősorban a közepes intenzitású mozgásokat szeretik, ahol játék közben meg lehet beszélni a "dolgokat". A magatartások közötti különbség a vadászó/gyűjtögető ősközösségi társadalmak nemi szerepeire utal: míg a vadászat csendet és koncentrációt igényelt, addig a gyűjtögetés közben jól el lehetett beszélgetni.
A cikk második részét itt találod: A játszótér ingyenes képességfejlesztő - és melyik játék miben fejleszt? Nagyanyáink mikor a porban főzőcskézték a sárlevest és a falevélfőzeléket, közben fejlesztették magukat? A legtöbb felnőtt nem is gondolja végig, hogy a gyerekek játék közben mennyi hasznos dolgot tapasztalnak és tanulnak meg: az ártatlan homokozás, hintázás, futkározás fejleszti az izmaikat, mozgáskordinációjukat, egyensúlyérzéküket ... De melyik eszköz miben segít, milyen hatással?
További cikk a JÁTSZÓTÉR / FEJLESZTÉS / KISGYEREK FEJLŐDÉSE témában: Játszótéri etikett "Add ide, ez az enyém! "- ismerős? A konfliktus elengedhetetlen kelléke a közösségeknek, a játszóterezésnek. Nem könnyű beilleszkedni az összeszokottnak tűnő játszótéri közösségekbe vagy mindig eltalálni, hogyan öltözködjünk...
- ADL - Debrecenimami -
Fotó: Pixabay
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
