Jelenlegi hely

Madarak és fák napja, egy magyar jeles nap amerikai gyökerekkel

Gondolnád, hogy a világon először nálunk tartották az első Madarak és fák napját? Több mint 100 éves magyar hagyomány, hogy ezt a jeles napot megünnepeljük. 

Honnan jött az ötlet a Madarak és Fák napjához?

Megszervezésének közvetlen előzménye az európai államok által 1902-ben aláírt párizsi egyezmény, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében.

De kellett ehhez egy olyan különleges személyiség, mint Chernel István, a híres, ám rövid életet élt ornitológus. Kisgyermekkorától rajongott a madarakért, madártani megfigyeléseit már 12 éves korától rögzítette. Életre szóló barátság fűzte Herman Ottóhoz, a polihisztor természettudóshoz.

Még az egyezmény évében, 1902-ben megszervezte elsőként a világon és Magyarországon is a Madarak és fák napját.

Iskolai keretek közé az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ, valamint Hermann Ottó hathatós közreműködésével az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterünk, Apponyi Albert emelte. Körrendeletben 1906-ban előírta:

évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

A magyar iskolák jeles napja

A 30-as években, míg Klebelsberg Kúnó közoktatásügyi miniszter „rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. „

Hermann Ottó (forrás)

A második világháború utáni rendszerek megpróbálták elfeledni a madarak és fák napját. Az amerikai gyökerei miatt elhanyagolt jeles nap a rendszerváltás után újra visszanyerte fontosságát, megünneplésének időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e.

Amerikai gyökerek

A magyar madarak és fák napja 2 amerikai emléknap, a Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg.

Sherman tábornok fája a Sequoia Nemzeti Parkban, a fotót készítette: World Wide Gifts - Flickr (Forrás)

150 éve ünneplik a fákat Amerikában

Amerikában aztán nincs hiány a gyönyörű fákból! A fenti képen látható Sherman tábornok fája, mely egy óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum). A Föld legnagyobb törzstérfogatú fájának tartják, magassága 83,8 méter, kerülete a törzs aljánál 31 méter.

Nem lehet véletlen, hogy az első Fák napját az Egyesült Államokban tartották. Nebraskában egy éves mezőgazdasági találkozó alkalmával egy millió fát ültettek el 1872 április 10-én.
A következő évben a megmozdulást már országos méretűvé szélesített az Amerikai Erdészeti Társaság. A nemzetközi áttörés a társaság alapítójának 1895-ös Japánban tett látogatásának köszönhető, mely felhívta a figyelmet a különleges napra és más országokat, Ausztráliát, Kanadát, további európai országokat is inspirált.

Azóta április utolsó pénteke Amerikában a Fák napja.

Madarak napja

Az első feljegyzett Madarak napját 1894. május 4-én tartották Pennsylvania-ban. Charles A. Babcock, iskolai főfelügyelő javasolta a Madarak megünneplését, külön napots szentelve nekik. Az iskolai oktatást elősegítendő, két ornitológus és egy festőművész Városi madarak címmel könyvet írtak a diákoknak.

Gyakran összevontan tartják a két napot, a madarak és fák együttélésének hatása környezetükre megkerülhetetlen.

Az említett tankönyv illusztrétorának, Louis Agassiz Fuertes-nek a festménye (forrás)

A Magyar Madártani Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalmi szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon.

Ezen felül még nagyon sok „zöld” jeles nap van világszerte, mely a környezetünk, bolygónk állapotára, az itt élő állatokra hívja fel a figyelmet: a Víz világnapja, a Föld napja, a Környezetvédelmi világnap.

ADL - Debrecenimami

Forrás1; Forrás2; Forrás3; Forrás4

Neked ajánljuk!

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

A mélymedencei izomzat. Akinek már van gyermeke, pontosan tudja, milyen változásokat hoz létre a várandósság és a szülés ebben az izomcsoportban. Alaposan kinyújtja, meggyöngíti, néha pedig még egyéb sérülések is keletkeznek rajta. Ennek következtében megjelenhet az inkontinencia, kitágul a hüvely, megsüllyedhet a méh. Fájhat a derekunk is. A jó hír az, hogy tornával szinte teljesen helyrehozható.
Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

2026-ban minden a mesterséges intelligenciáról szól... Körülöttünk van, alakítja a munkánkat, a mindennapjainkat, csak éppen senki nem magyarázta el nekünk magyarul, érthetően, hogy mit kezdjünk vele. Eddig.
Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

“Hogy vonzottam be? Kötődési zavarom van? Kapcsolatfüggő vagyok?” Kérdezi sok nő tanácsadói praxisomban a bántalmazó kapcsolatáról. Bár ezek a nők a saját lelkükben keresik a hibát, nem ott van a baj.
Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

A tavasz első hírnökei, a hóvirág, a krókusz, a tőzike, a nárcisz után előbújtak lila színben pompázó és illatos ibolyák is. Az ibolya azon túl, hogy ehető növény, jótékony hatással van az emberi szervezetre. 
Ugrás az oldal tetejére