Jelenlegi hely

Apák, mi lenne velünk nélkületek?

„Menj még magasabbra!” – hallom a játszótéren, és persze azonnal tudom a hangból, hogy egy apuka bíztatja gyermekét erre. Az apák egészen más megnyilvánulásokkal fejezik ki szeretetüket, gondoskodásukat a gyermekük felé, és bár ugyanolyan egyértelműek ezek is, teljesen más üzenetet hordoznak magukban.

Apák, mi lenne velünk nélkületek?

... Ki dobálná egyre magasabbra a gyermekünket, és természetesen kapná el biztos kezekkel?

... Ki tudná meggyőzni csemeténket, hogy teljesen rendben van, hogy feszegeti a korlátait, és biztosan sikerül neki a leglehetetlenebb helyről leugrania?

... Ki tanítaná meg még erősebben, és még magasabbra rúgni a labdát?

Ez természetesen csak néhány életből csent, vicces példa arra a szembetűnő különbségre, hogy amíg az anyák óvva szeretik a gyermeküket, az apák a kockázatok vállalására, a bátorság erősítésére nyújtanak biztos támogatást. A két szülői minta így egészíti ki egymást a lehető legjobban, hisz hogyan is lehetne mindezt egy személyben nyújtani? 

Megfigyelések szerint, az apák nemcsak másképp játszanak a gyerekekkel és másképp fegyelmezik őket, hanem egészen eltérően beszélnek is velük. Az anyák sokszor leegyszerűsítik a mondanivalójukat és a gyermek éltkorához igazítják a használt szókincset, míg az apák nem „bonyolítják” a dolgokat. Mindemellett egy nagyon erős védelmező szerepet is nekik tulajdonítanak a gyerekek.

Az apáknak tehát hatalmas szerepe van a gyermek-önbizalom építésében, egy reális valóság-kép kialakításában. Apa valahogy szinte mindent másképp csinál – hallom sokszor a saját gyerekeimtől is a csukott ajtón keresztül: „Ezt anyu nem így szokta.” Mire a válasz: „De én apu vagyok.” És teljes egyetértésben mennek tovább a dolgok. A gyerekek pontosan meg tudják különböztetni, hogy kitől mire számíthatnak és kitől milyen jellegű megerősítést kapnak. 

Az apa családon belül vállalt szerepe egy életre kihat a gyerekekre attól függően, hogy milyen mintát láttak tőle. Alapvetően meghatározza, hogy a kisfiúból milyen férfi válik majd, milyen családapa lesz, hogyan és mennyiben vállal részt a háztartásban, hogyan oszlanak meg a felelősségi körök. Azokban a családokban, ahol jelen van az apa, a fiúk sokkal kevésbé agresszívak, mivel megtanulják az erejüket, férfiasságukat pozitívan kifejezni. A kislányoknál pedig egyértelműen azt befolyásolja, hogy milyen viselkedés válik számára alapvetően elfogadottá a nőkkel szemben. Hogyan fejezi ki egy férfi a szeretetét, hogyan közeledik, mi az, ami megfelelő egy kapcsolatban, és mi bántó, mi durvaság. Egyszerűen megtanul otthonosan mozogni egy férfi mellett, megismerve az ő sajátosságait.

Mindezt a különbséget és hozzájárulást ünnepeljük az Apák napján. Álljunk mellettük, és ünnepeljük őket, hisz mi lenne velünk nélkülük...?! Boldog Apák napját!


Szabó-Máthé Hanga
életvezetési és anya coach, anyacoaching.hu

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg másokkal is!
                               

Neked ajánljuk!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Tudtad, hogy minden évben július első szombatja a Nemzeti Ölelés Napja Magyarországon? Bár nálunk ez a nap még nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, épp ezért különleges alkalom, hogy egy kicsit megálljunk és figyelmet szenteljünk annak, mennyit számít egy szeretetteljes ölelés a mindennapokban.
Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Mondjuk ki nyíltan: a családanya/háziasszony szerepkör nincs versenyben a legmagasabb presztízzsel bíró tevékenységek között. Azt a bejelentést, hogy valaki éppen GYES-en van Uram bocsá’ főállásban menedzseli a háztartást és a családot, a legritkább esetben fogadják vallásos áhítattal. Finomak voltunk? Szerintünk is.
Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság nem csupán egy új szerep, az anyaság egy átalakulás. Testben, lélekben, és olyan mélységekben, amiről talán soha nem hittük, hogy bennünk léteznek.
Itt a meleg - hol a hideg?

Itt a meleg - hol a hideg?

A kánikula felszólítás és figyelmeztető lövés leadása nélkül törte ránk az ajtót. A hideg pedig, amit egész télen úgy utáltunk, hirtelen a vágy kicsit sem titokzatos tárgyává vált. Központi kérdés lett, hogyan tudnánk hűteni magunkat és minden mást, ami hűtésért kiált?
Ugrás az oldal tetejére