Jelenlegi hely

Győzzük le a sárkányt! - Mire jó a gyermekpszichodráma?

Egy varázslatos csodavilágban bármi megtörténhet! A gyerekek nyelve a játék és a mese, a foglalkozásokon közösen alkothatják meg a történetet, benne mindenki azzá változik, amivé szeretne. Az itt megszerzett erőt, önbizalmat magukkal viszik, így könnyebben rátalálnak a saját útjukra. Salamin Csilla mentálhigiénés szakemberrel beszélgettük, aki gyermekpszichodráma foglalkozásokat vezet másodmagával. 

Mire jó a gyermekpszichodráma?

A gyerekek nyelve a játék és a mese, ők ezek segítségével tudják legjobban kifejezni magukat, kifejezni szükségleteiket, feldolgozni feszültségeiket, találhatnak megoldást problémáikra. Ehhez nyújt lehetőséget nekik a gyerekpszichodráma.

Miben különbözik a felnőtteknek szóló pszichodrámától?

A felnőtt pszichodrámában a résztvevők a múlt egyes eseményeit felelevenítve, újraélve, azt "átírva" probálják feldolgozni traumáikat, a gyerekeknél mindez nem tudatos. Ők tudattalanul, egy saját mesébe, történetbe "építik bele" feszültségeiket, az őket foglalkoztató dolgokat. Például bűntudat nélkül adhatják ki haragjukat a sárkány legyőzésével. A legyőzendő vagy negatív szerepeket általában mi, vezetők kapjuk.

Ezek szerint ti is játszotok?

Természetesen. Amíg a gyerekek saját maguknak választanak szerepeket, addig mi tőlük kapjuk azokat. Nagyon jól rá szoktak érezni, hogy milyen szerepből tudjuk leginkább segíteni játékukat. Nagy jelentősége van ennek a "fordított" helyzetnek, a gyerekek nagyon élvezik, hogy pl. - az iskolában is jellemző - alá-, fölérendelt helyzet megváltozik, itt ők irányíthatnak. 

Persze a mi szerepünk is kettős. Egyfelől teljes beleéléssel veszünk részt a játékban a gyerekektől kapott szerepekben, másfelől külső szemmel figyeljük, próbáljuk megérteni azt, amit szeretnének kifejezni.

Kiknek ajánlod különösen? 

Nagyon sokan jönnek hozzánk nehezebb élethelyzetekben, pl. a szülők válása esetén, ajánlható beilleszkedési nehézségeknél, szorongó, gátlásos, önbizalomhiányos gyerekeknek, különböző magatartászavaroknál, mint a hiperaktivitás, figyelemzavar.

Testileg-lelkileg egészséges gyereknek miben segít?

A "legegészségesebb" gyerekeket is érintő mindennapos stressz és konfliktusok oldására is kiváló a dráma. Az ide járó gyerekeknek fejlődik a kreativitásuk, könnyebben veszik az akadályokat, magabiztosabbak lesznek, felismerik értékeiket, és később könnyebben rátalálnak majd saját útjukra.

Végig kell járni vagy beugrani is lehet egy-egy alkalomra?

Semmiképpen nem "kell" járni, fontos a gyerek önkéntes részvétele, hogy érezze ez az egész róla szól. Az első alkalmat szoktuk próbaalkalomnak is hívni, ami után a gyerek eldöntheti, hogy szeretne-e a csoport tagja lenni. Szerencsére eddig senkitől sem kellett első alkalom után elbúcsúzni. Utána viszont fontos az elköteleződés, mivel itt egy folyamatról van szó, nem lehet csak úgy beugrani egy-egy alkalomra. Általában az a gyakorlat, hogy még a 2. esetleg 3. alkalommal lehet csatlakozni a kis létszámú (5-7 fős) csoporthoz, ami utána azalatt a 10-15 foglalkozás alatt zárt csoportként működik.

Nem baj, ha nem ismer senkit a gyerek a csoportban?

Nem, sőt az a legszerencsésebb ha a gyerekek egyáltalán nem ismerik egymást de ez sokszor kikerülhetelen. Talán az a legszebb, ha egymást nem ismerve, előítéletek nélkül, a közösen átélt élmények hatására, egymást kölcsönösen elfogadva kovácsolódnak egy csoporttá.

Kik tartják az alkalmakat?

A csoportot gyermekpszichodráma asszisztensi vagy vezetői képzettséggel rendelkezők tartják. Sok pszichológus, pedagógus vagy mentálhigiénés szakember van köztük bár ez nem feltétel. Fontosabb a képzést megelőző önismereti út, meghatározott óraszámú részvétel felnőtt pszichodráma csoportokban.

A szülők előtte/utána konzultálnak a foglalkozás vezetőivel?

Igen, ez nagyon fontos része a gyerekdrámának. Igazi változás a szülőkkel való szoros együttműködéssel érhető el. A foglalkozások előtti ismerkedő beszélgetésen a szülők elmondják, hogy miért gondolták, hogy jó lenne gyermeküknek a dráma, mesélnek gyermekükről, elvárásaikról. Mi pedig röviden - igény szerint - bemutatjuk a gyerekdráma módszerét ill. válaszolunk a felmerülő kérdésekre.

A foglalkozást lezáró beszélgetésen kölcsönösen megosztjuk egymással tapasztalatainkat, elmondjuk, hogy mit fejezett ki játékával a gyerek, például milyen igényeit, vágyait, félelmeit jelenítette meg. A legtöbb szülő nagyon nyitott és a visszajelzésekből sok felismerés és elhatározás születik részükről, ami tovább segíti gyermekeiket.

A szülők is jelen lehetnek a foglalkozáson?

Nem, a gyerekek önmagukért és önmaguknak játszanak és nem egy "közönségnek". De jó, hogy feltetted a kérdést, mert létezik már szülők és gyerekek közös drámajáték csoportja is, amilyeneket tudtommal kiváló kiképzőink - Janda Zsuzsa és Drinóczky Viktória is tartanak.

Mit csinálnak konkrétan a gyerekek, mi a folyamat?

A foglalkozások elején általában röviden elmondhatják, hogy milyen jó ill. rossz dolog történt velük mióta nem találkoztunk. Ezután általában rajzolunk, aminek nem a teljesítmény a lényege, hanem egyfajta ráhangolódás a játékra. Segítheti a gyerekeket a szerep-, ill. történetválasztásban. Ezután alkotják meg közösen a mesét, történetet, amiben mindenki azzá változik amivé szeretne. Kivéve mi, vezetők, akik a gyerekektől kapjuk a szerepet.

Az "átváltozást" jelmezek is segítik, mindenki beöltözik. Ezek nem "konkrét" jelmezek, a gyerekek fantázája teszi őket azzá. Egy nagy zöld kendőt felvéve változhat valaki sárkánnyá, öregasszonnyá, fává vagy akár a sokak által nem kedvelt spenóttá. A történet végén kilépünk szerepünkből és röviden megbeszéljük, hogy kinek mi tetszett vagy mi nem tetszett a meséből. A gyerekek egymás visszajelzéseiből is sokat tanulhatnak.

Egy definícióból idézek: "A gyermekek varázslóvá válhatnak, olyan szerepet választhatnak, amilyet szeretnének, az történik velük, amit ők maguk kitalálnak. Részvételük a többiek történetében szabadon választott. A játék mindig a fantázia világában, egy „mintha térben” zajlik, ahol nincs rossz teljesítmény vagy rossz megoldás." Milyen az a mintha tér?

A "mintha" tér olyan "terápiás" tér, ami a képzelet és valóság közti átmeneti teret jelenti. Itt a gyerekek egy varázslatos csodavilágba kerülnek, ebben a térben tényleg minden megtörténhet. Azért neveztem terápiásnak mert itt a gyerekek öngyógyító képessége lép működésbe, saját erőforrásaikat felszínre hozva és mozgósítva.

Mik a tapasztalatok, eredmények, visszajelzések?

Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, ami nemcsak a módszernek, de a szülők nyitottságának, együttműködésének is nagyban köszönhető. Legtöbbször bennük is elindul valami, ami kihatva a gyerekekre, segít gazdagabbá tenni az egész család életét.

Minden csoporttagról elmondható, hogy egy idő után magabiztosabbá válnak, képesek lesznek jobban elfogadni a másikat, ezáltal magukat. A csodavilágban megszerzett erőt, önbizalmat egy idő után a való világba is át tudják vinni.

Akit bővebben érdekel a gyermekdráma ill. szívesen olvasna a módszer szülőanyjáról - a máig fitt, 90-en túli Kende Hannáról - annak ajánlom a gyermekpszichodrama.hu weboldalt.

Varázsműhely Gyermekpszichodráma indul két helyszínen!

Halász Kinga
- Budapestimami -

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére