Jelenlegi hely

Hogy valóban élményekkel teli legyen a nyár!

Mostanra már nyakig vagyunk a nagy nyári szünet kellős közepében. Mindenki elképesztően várta, a szülők talán már el is felejtik a holazalvókám-elfelejtettükalogopédiafüzetet-beposhadtazúszáscucc kombinációját, a gyerekeknek pedig egy ideje nem kell a szülők gyengéd (vagy épp agyvérzésközeli hangvételű-keljmárfelmertelkésünk!!!) ébresztésére kelniük. Szóval mit csinálnak? Hát még az ébresztőóra megcsörrenése ELŐTT természetesen közlik, hogy felkeltanaaaap, éhesvagyooook, kakiltaaaaam :D Én nem tudom, hogy vannak kódolva, de egyszerűen félelmetes, hogy a tanév idején 7kor sírva nyalábolom ki az ágyból az ovist, bezzeg a szünidőben 6kor már arcon pörögnek a testvérével együtt… Kis-Kovácsné Vancsa Barbi írása.


Kép forrása

Röviden tehát: nyár van.

Amikor mindenki kicsit igyekszik kikapcsolni, töltődni, elengedni a hétköznapi feszültségeket, élményeket gyűjteni, és úgy amúgy is, hát a legjobb évszak ez! A lényeg, hogy azt képzeljük, majd a szünetben lehet lazítani a gyeplőn, lehet kevésbé szabályozottan és időre létezni, lehet akár ad hoc módon gondolni egyet és egész nap pizsiben maradni.

Nyilván meg is próbáljuk.

Aztán azt vesszük észre, hogy a gyerekkel egyre több a gond. Egyre többet nyíg, kínlódik, figyelemfelhív magára – pedig minden körülötte forog már így is!

És állunk értetlenül a jelenség előtt, és az ÖRÜL kifejezésben módosul egy ékezetnyi hosszúság: és lassan ŐRÜL lesz belőle…

Ismerős?

A hozzám tanácsért fordulók legalább 80%-ának igen. Szóval a saját, nyilván nem reprezentatív kutatásom azt mutatja, hogy mindenhol megzizzennek a gyerekek a nagy szabadság megélése folyamán. Én, mint a gyerekek ügyvédjének kikiáltott szakember (és lassan 3 gyerekes anya) is minden egyes évben belecsúszom abba a hibába, amit a hozzám fordulók szintén elkövetnek: elengedem a kereteket, kiengedem a gyeplőt – és ezt méhünk gyümölcse(i) gyönyörűen vissza is tükrözi(k) nekünk!


Kép forrása

Mi történik ilyenkor a gyerekekben?

Alapvetően az intézményesültség időszakában a kevéssé rugalmas napirendi keretek között élnek a kölykök. Amit kifejezetten ajánlunk is szakemberként otthoni megtartásra is: hiszen a kiszámíthatóság, a bejósolhatóság biztonságérzetet ad. Minden résztvevőnek.

Kellenek a szabályok, szükséges a szabályozás, hogy ne érezzék elveszettnek magukat a gyerekek – mert ebben az esetben rendkívül kreatív módozatokkal képesek habitustól függően ön- és közveszélyessé válni, de az biztos, hogy az idegrendszerünk nyirbálásával lesznek leginkább elfoglalva. Gondolom hozzám hasonlóan senkinek sincsenek acélsodronyból azok a bizonyos idegszálai :).

Szóval mit érdemes megfontolni annak érdekében, hogy szeptemberben valóban élményekkel telve, és nem lerongyosodott idegállapotban tudjuk visszaengedni a gyerekeinket?

  1. Alakítsunk ki velük közösen nyári napirendet, hetirendet.
    Ez lehet akár krétatáblára rajzolt, vagy nyomtatott, vagy hűtőmágneses, akár matricás – a lényeg, hogy a gyermek számára érthető módon jelölje, hogy mikor mire számíthat az adott napon-héten!
     
  2. Készítsünk nyári élményes bakancslistát.
    Saját ötletekkel, saját vágyak megfogalmazásával, de böngészhető az internet bugyraiban ezerféle előre megírt élményanyag is, higgyétek el, nagyon emlékezetes a gyerekeink számára ez a fajta jelenhorgonylás!
     
  3. Tervezzünk be kortárs-élményeket a gyerekeinknek, tuti hiányoznak nekik az intézményes társaik!
    És igen, addig mi is ihatunk a szüleikkel egy jó hideg fröccs-  akarommondani limonádét :).
     
  4. Ha engedünk a gyeplőn – tegyük azt tudatosan, tervezetten, kiszámíthatóan!
    Akár napirendbe tervezetten (pl egy pizsiparti nap, mikor az időjáráselőrejelzés egész napra vihart mond), akár előzetes szabály megfogalmazással, pl: Az esti lefekvés időpontja rugalmas.
     
  5. Nagyon fontos, hogy a saját magunkkal szembeni elvárások se legyenek túlzóak, ne akarjunk mindent belesűríteni ebbe a rövidke időszakba, tűzzünk ki elérhető célokat, hogy valóban minőségi időt tudjunk biztosítani a családunknak – hiszen abból jut év közben a legkevesebb – holott erre lenne igénye a legtöbbünknek <3

Kép forrása

Szerző: Kis-Kovácsné Vancsa Barbara 

gyógypedagógus, evésterápiás szakember, szoptatás segítő és neuro-hidroterapeuta, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens

https://www.facebook.com/mondjigentegyesulet

- KAPOSVÁRIMAMI -

Neked ajánljuk!

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

A mélymedencei izomzat. Akinek már van gyermeke, pontosan tudja, milyen változásokat hoz létre a várandósság és a szülés ebben az izomcsoportban. Alaposan kinyújtja, meggyöngíti, néha pedig még egyéb sérülések is keletkeznek rajta. Ennek következtében megjelenhet az inkontinencia, kitágul a hüvely, megsüllyedhet a méh. Fájhat a derekunk is. A jó hír az, hogy tornával szinte teljesen helyrehozható.
Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

2026-ban minden a mesterséges intelligenciáról szól... Körülöttünk van, alakítja a munkánkat, a mindennapjainkat, csak éppen senki nem magyarázta el nekünk magyarul, érthetően, hogy mit kezdjünk vele. Eddig.
Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

“Hogy vonzottam be? Kötődési zavarom van? Kapcsolatfüggő vagyok?” Kérdezi sok nő tanácsadói praxisomban a bántalmazó kapcsolatáról. Bár ezek a nők a saját lelkükben keresik a hibát, nem ott van a baj.
Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

A tavasz első hírnökei, a hóvirág, a krókusz, a tőzike, a nárcisz után előbújtak lila színben pompázó és illatos ibolyák is. Az ibolya azon túl, hogy ehető növény, jótékony hatással van az emberi szervezetre. 
Ugrás az oldal tetejére