Szavazás Az Év Beporzóira
Szavazni már nem lehet, de izgulni nagyon, mivel 2 nap múlva - a szokásostól eltérően korábban - eredményhirdetés!
Az Év Beporzói szavazás január elejétől február közepéig tart. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, figyelemfelkeltő törekvésként, először 2023-ban hirdette meg. Az eseménnyel nem egyetlen fajra, hanem egy egész állatcsoportra szeretné a társadalom figyelmét felhívni.
A közönség által három javaslatból, online szavazás útján kiválasztott csoportot és annak részletesebb bemutatását minden évben a Beporzók napja (március 10.) előtt hozzák nyilvánosságra.
A 2026-os év jelöltjei
Pöszörlegyek (Bombyliidae)
E szorgalmas viráglátogatók többsége tömött, gyapjas szőrbundával rendelkezik, ezért gyapjaslegyeknek is hívják őket.

Közepes vagy nagyobb méretű, gömbölyded fejű, tömzsi kétszárnyúak. 10-12 mm hosszú, vékony, egyenes szívókájuk félelmetes fegyvernek tűnhet, de ártalmatlan táplálékszerző szerv: a csöves virágok rejtett nektár-tartalékához is könnyű hozzáférni vele. Kitűnő repülők, s akár egyhelyben is képesek lebegni egy-egy táplálékot rejtő virágkehely előtt. A szőrbundára tapadó virágport szállítva fontos résztvevői a beporzásnak.
Ráadásul a haszonnövények kártevőit tizedelik: árvakorukban különféle rovarokat fogyasztanak vagy rajtuk élősködnek. Egyesek más rovarok élelmiszerkészletét fogyasztják, de vannak köztük szép számmal olyanok, akik a gazdaállat testében fejlődnek, mintegy felemésztve azt.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
szürke pöszörlégy (Bombylius cinerascens), nkrisz23, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/255507, CC BY 4.0 / közönséges gyászlégy (Hemipenthes morio), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0 / szegélyes pöszörlégy (Bombylius major), Szalma Laura, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0
Viráglegyek (Anthomyiidae)
Ezek a legyek kicsik, legfeljebb közepes méretűek. Szárnyuk erezettsége jellegzetes, a mellkasukon jellegzetes sörtéket viselnek.

E szép nevű kétszárnyúakat a kiskerttulajdonosok a veteményeskert kártevőiként is ismerhetik: egyes fajaik lárvái a különféle növények száraiban és gyökereiben rejtőznek, mások aknát „ásnak”, azaz rágnak a zöld levelekbe, s onnan szerzik táplálékukat.
Egyes helyeken, ahol a méhek már nem annyira vannak jelen, a kifejlett viráglegyek nevükhöz méltóan gyakran látogatják a virágokat: a virágban párosodnak, éhségüket nektárral és virágporral csillapítják, eközben a beporzásban is részt vesznek.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
Acklandia servadeii, Magyar Botond, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/186059, CC BY 4.0 / közönséges viráglégy (Anthomyia pluvialis), Klózer Tamás, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/271018, CC BY 4.0 / Anthomyia procellaris, Mészáros Krisztina, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/252269, CC BY 4.0
Zengőlegyek (Syrphidae)
A rovarvilág repülőbajnokai szinte mindenütt előfordulnak: az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével bárhol találkozhatunk e népes család valamelyik tagjával.

Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak. Olyan területeken is előfordulnak, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.
Méretük fajtól függően a 7-15 mm között lehet. Rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva. Számos fajuk álruhája a méhekre hajaz, ez nagyban segíti túlélésüket.
Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 mm nagyságú petékből kikelő lárvák azonban vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.
Képek balról jobbra: faj, szerző, forrás, licenc – módosítás: méretre vágva
gyakori öveslégy (Chrysotoxum cautum), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0 / májusi rétizengőlégy (Epistrophe euchroma), Fráter Szabolcs, https://www.izeltlabuak.hu/talalat/30205, CC BY 4.0 / ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus), Kecskés Ferenc, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, teljes méretű kép, CC-BY-SA-4.0
Eredményhirdetés február 20-án a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület honlapján, itt.
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges









