Irigylésre méltónak tűnik a márciusi tavasz madárfüttyös zsongásában egy ilyen munkahely, suhant át az agyamon, mialatt a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatói irodája felé vettem az irányt. Napsütötte sétány, két oldalán különleges fák bólogatnak az enyhe szélben, az ágyásokban szirmot bontott hóvirág, írisz, sáfrány, hunyor kelleti magát. Az igazgató úrnak hűlt helyét találtam, épp a faiskolában egyeztetett a kollégákkal. Jól hangzik az iskolapad helyett a faiskola, jó lehet reggel így érkezni az irodába!
- Mennyire jönnek látogatóba az iskolás korosztályba tartozó gyerekek, kamaszok? Hozzák őket a pedagógusok, vagy inkább családdal érkeznek?
Szerencsére jönnek. Van ennek egy szezonális ritmusa, a tanév vége közeledtével, május-júniusban, amikor nehezebben ülnek a tanteremben a gyerekek, illetve kisebb hullámban a szeptemberi évkezdést meg szokták színesíteni egy botanikus kerti látogatással sok iskola részéről.
A köztes időszakokban pedig a családi látogatások inkább a jellemzőek, sokan hozzák a gyerekeket.
- Mi az a leg vagy különleges faj, téma, ami megragadja a mai gyerekeket?
Ez korosztályfüggő, a kisebbek elcsodálkoznak, hogy a pálmaházban dzsungel fogadja őket, és milyen meleg van. Mellette a kaktuszházban a nagyobbak csodálkoznak rá az ottani növények formagazdagságára. A kicsit szenzációhajhász módon húsevő növényeknek is nevezett, valójában rovarfogó növények korosztálytól függetlenül mindenkit lázba szoktak hozni.
Nem ezek miatt jönnek be a látogatók, de fontos rájuk hangsúly helyeznünk és megmutatnunk.
- A pedagógusoknak milyen programmal készülnek?
Alapesetben általános szakvezetéssel kísérjük ezeket a csoportokat, a kertnek a fontosabb részeit, gyűjteményeit mutatjuk be. Igény esetén fókuszáljuk a programokat, ha valakiket a gyógynövények érdekelnek jobban vagy a Magyarországon őshonos védett növények, a trópusi vagy a pozsgás, kaktusz gyűjtemény. Ez esetben a 1,5 órás sétát úgy ütemezzük, hogy ezekre nagyobb hangsúly essen.
Ezen kívül elkezdődött egy együtt gondolkodás az Állattani Tanszékkel: pedagógus továbbképzést és a tematikáját próbáljuk kitalálni. Ők sok kutatási projekttel itt vannak bent nálunk és ezeket be tudják mutatni a diákoknak, pedagógusoknak a kertben. Ez vonzó az iskolai tanulmányaik szélesítése és pályaválasztás szempontjából is. Bízom benne, hogy ebből mihamarabb lesz valami.
- A Beporzók napja alkalmából kezdtünk el beszélgetni a Botanikus Kert által szervezett programokról. Milyen programterveik vannak még?
Ugyan a legjobb a szabad levegőn lenni, de így nyilván mindig van egy kis aggodalom, hogy nem lesz-e eső, hó, szél, mert májusban minden lehetséges. Nincsen közösségi terünk, aminek nagyon érezzük a hiányát, és ez a programszervezést is befolyásolja.
A következő programunk a Botanikus Kerti Dísznövény kiállítás május 22–24. között. Lesznek előadások, szakmai programok, növényvásár, gombakiállítás és természetesen izgalmas meglepetések. Már lehet szavazni a Disznövénykiállítás Facebook oldalán, hogy ki milyen növényeket látna szívesen.
Az iskolásokat sem szeretnénk kihagyni, terveink szerint a rendezvény hetében különleges kincskeresős programot szervezünk.
- Olvastam egy Önnel készül riportban, hogy az organikus kertfenntartás fontos szempont az Ön számára a botanikus kert működtetésében. Sikerült megvalósítani az elképzeléseit?
Igen, de ennek az alapjai az elődömnek köszönhetően megvoltak, nem volt egy intenzíven kezelt, erőltetetten parkosított terület a botanikus kert. Ez részben tudatos döntés, részben adottság. Erre könnyű építkezni, a természetre lehet hagyni sok mindent és csak akkor avatkozunk be, ha az indokolt.
Általánosságban talán a gyepkezelés szemléletében a legnehezebb változást elérni. Sokak számára csak a rövidre nyírt, golfpálya minőségű, nyáron is zöld gyep szép. Ilyet azonban a mi klímánkon és különösen a nyírségi homoktalajon szinte lehetetlen fenntartani. Inkább olyan gyepeket kellene revitalizálni és fenntartani, amiknek a fajkészlete és a szerkezete az itteni adottságoknak megfelelő. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy nem nyírom kéthetente talajszintig a füvet, mert azzal csak az egyéves gyomok (pl. parlagfű, hogy mást ne mondjak) megtelepedését segítem elő. Egy rendszeresen nyírt gyepben sokkal több lehet a gyomnövény, mint egy ritkán kaszált területen, ahol az évelő füvek megerősödnek és záródik a gyep.”
- A kollégákkal hogyan sikerül az innovatív ötleteket elfogadtatni?
A kertész kollégáimnak megvannak az eddig gyakorlatai, igyekszem őket néha az én elképzeléseim felé billenteni. De én is nagyon sokat tanulok tőlük, hiszen én egy más világból kerültem ide, a Növénytani Tanszéken dolgoztam eddig, ahol bár növényekkel foglalkoztunk, de más megközelítésben. Természetvédelmi botanikával, ritka védett és invázós fajokkal. Ez a kertészeti botanikától, kertfenntartástól távolabbi dimenziója a botanikának. Sikerült új embereket is bevonni a csapatba. Vannak önkéntes közreműködőink is, ők sokat segítenek a programszervezésben és a szolgáltatásaink fejlesztésében.
- Hallottam, hogy sikerül szintén magánkezdeményezésre megvalósítani a kertben egy levendula labirintust.
Így van, ez tavalyi telepítésű, nyári időszakban kerültek a növények elültetésre, aggódtunk is amiatt, hogyan gyökeresednek be. De úgy tűnik, jól sikerült. A Belső Ösvény Levendula Labirintus az első tiszántúli levendulalabirintus. Abszolút civil kezdeményezés volt, Sütőné Kovács Ildikó keresett meg az ötlettel és ő nyert a megvalósításhoz támogatást a városvezetéstől is. A kertészbrigád a terület előkészítésében, a telepítésben működött közre. Illetve azóta a fenntartást is együtt végezzük, Ildikóék is besegítenek.
- A közösségi munka, a civil kezdeményezés jellemző segítségnyújtási forma Önöknél?
Igen, gyakran kapunk növényfelajánlásokat, és a szervező munkában is akadnak segítők is. A kertfenntartás, fejlesztés minden mozzanatába be tudnak kapcsolódni az önkéntesek a képességeiknek és szándékaiknak megfelelően: a sétány menti ágyások gyomlálásától a cserepes növények átültetésén keresztül új ágyások beültetéséig. Időnként a programok lebonyolításában is kellene néhány önkéntes, amikor sok érdeklődőt kell terelgetni. A programok vagy fejlesztési ötletek terén is nyitottak vagyunk a jó ötletekre és a megvalósításban nyújtott segítségre.
- Diákok is érkeznek a középiskolai közösségi szolgálat keretében?
Igen, szoktak jönni nyári gyakorlatosok, változó intenzitással. Előismeretek nélkül nem könnyű beletanulni, de tudunk nekik munkát találni egész évben.
- A botanikus kert nagy részt kér az emberből, szakmailag az előző munkájához képest mekkora váltást jelent?
Fél lábbal azért még most is a Növénytani Tanszéken is dolgozom, most jelent meg a korábbi munkánk kifutásaként egy könyv, Magyarország védett hajtásos növényei címmel. A bemutatója pénteken, március 6-án lesz. Ez egy nagyszabású összefoglalója annak, amivel az utóbbi években foglalkoztunk.
Sokat dolgoztam herbáriumban, ami növényi preparátum gyűjtemény. A Botanikus kert is gyűjtemény, csak élő, nem szárított. Tényleg mások itt a kihívások sok szempontból, és próbálok másként is viszonyulni hozzájuk. Korábban a herbárium kurátoraként, egy szakmai folyóirat szerkesztőjeként mindig úgy éreztem, hogy ez nem munka, hanem az életem. Itt sem lehet mindent a munkaidő végén lezárni. Benne kell lenni a legjobb tudásom szerint, lelkesen. Korábban többet voltam terepen, mint most, itt azért akad adminisztráció, számítógépes munka is bőven.
- Olvastam, hogy a kert egyik célja a gyűjtemény bővítése.
Van ennek egy formális keretrendszere, egy nemzetközi szintű magcsere program. Márciussal bezárólag a partnerkertek ismertetik egymással a magjegyzékeket és viszonossági alapon tudnak a szervezetek egymástól rendelni. A magyarországi kerteket meglátogatva is cserélgetünk egymással növényeket.
Ezen felül sok magánfelajánlás van a botanikus kert felé. Ez lehet egy hatalmassá nőtt cserepes növény magánházból, de van hogy piaci alapon működő cégtől kapunk ajándékba értékes növényeket. Ha mi nem is tudunk minden cserepes növényt befogadni, az egyetem területén, épületeiben igyekszünk találni megfelelő helyet.
- Egy botanikus kert vezetőjének melyik a kedvenc kertje és nemzeti parkja Magyarországon?
Én borsodi származású vagyok, jó lokálpatriótaként a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park áll közelebb a szívemhez és a szűkebb szakmai érdeklődésemhez. Sok szép botanikus kert van itthon, a fősodorban a Vácrátótit, az ELTE Füvészkertet meg a Szegedit szokták emlegetni, és ezek tényleg nagyon gazdag, látogatóbarát kertek, van tőlük mit tanulni. Ami az én ízlésemhez mégis közelebb áll, az a Tiszakürti Arborétum. Arborétum, tehát nem egy olyan gyűjteményes kert, mint a miénk, de a jelenlegi fenntartási szemlélet nagyon szimpatikus.
- Melyik a legkedvesebb növénye valakinek, aki ennyi növénnyel találkozik?
A botanikus kertek egzotikumaival még ismerkedem. Terepbotanikusként volt egy magabiztosságom, hogy ismerem a növényeket. Ehhez képest, ha bejövök a botanikus kertbe, azért néha el tudom veszteni a fonalat, főleg a trópusi és szukkulens (pozsgás – a szerk.) növények ismeretében. A korábbi munkámból kifolyólag megismert fajok közül nehezen tudnék kiemelni, körül határolni csoportokat, bírom mindet.
Van is egy, a védett növények szaporítására kialakított rész itt a kertben, azt fontosnak tartanám tovább vinni, racionalizálni a mostani állapothoz képest. Együttműködésben vagyunk a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, de a terveink között szerepel ennek a védett növényszaporító állománynak az újragondolása is. Régiós szinten is sok olyan védett faj van, aminek a természetes populáció bajban vannak így
rászorulnának arra, hogy felszaporítsuk őket és visszatelepítéssel erősítsük az állományaikat.
- Ez régiós szinten milyen növényeket jelent?
A magyar kökörcsin, a magyar nőszirom - a 20 forintos érméről ismerős lehet – réti angyalgyökér és a szürke veronika. Ezek a nyírségi régió ikonikus növényei, erős de mesterséges állományai vannak itt a kertben. Van még jó pár segítségre szoruló növényfaj a nyírségi, hajdúsági régióban.
| Dr. Takács Attila 2024 tavasza óta Debreceni Egyetem Botanikus Kert igazgatója. Nem érkezett olyan messziről, előtte az egyetem kötelékében a Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékén dolgozott biológusként. A tudományos folyóiratokat rangsoroló listákon igen előkelő helyen álló Kitaibelia botanikai-természetvédelmi folyóirat szerkesztője. |
A Debreceni Egyetemi Botanikus Kert területe jelenleg 15,6 hektár, ahol a becslések szerint csaknem 6 ezer növényfaj talál otthonra. A kert pozsgás és a trópusi gyűjteménye az országban az egyik leggazdagabb ilyen jellegű, nemzetközi szinten is értékes a növényföldrajzi pozsgásház. Sikeresek a madár-és rovarvédelmi törekvéseik is.
A parkolás ingyenes, amennyiben a pénztárban érkezéskor és távozáskor is érvényesítik a parkolójegyet.
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
