Napköziből bölcsőde lesz

Tisztázzuk először is, mi a különbség a családi napközi, illetve a családi bölcsőde között?

A családi napközi egy 2005. óta létező napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatás, amely széles korcsoportban látja el a gyerekeket, húszhetestől egészen tizennégy éves korig. A családi bölcsőde pedig a családi napközi jogutódja lesz 2017. január elsejétől, azzal a lényegi változással, hogy kizárólag a három évesnél fiatalabb gyerekeket fogja gondozni.

Tehát nemcsak az elnevezés változik majd egyik napról a másikra?

Egészen pontosan az történik, hogy a családi napközik jogintézménye 2016. december 31-én megszűnik, jogutódjaik, a családi bölcsődék pedig másnaptól már kizárólag kisgyerekeket fogadhatnak. Az egészséges, problémával nem küzdő gyermekek esetében ez azt jelenti, hogy az óvodába lépés időszakáig járhatnak majd családi bölcsődébe, a sajátos nevelési igényű gyerekeket pedig legfeljebb hatéves korukig gondozhatják a családi bölcsődék.

Az egyesületüket is átnevezik, mondjuk Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületévé?

Az biztos, hogy egyesületünk is változás előtt áll, és nemcsak névváltozás előtt. Egyébként a családi napközik fenntartóit és szolgáltatóit tömörítő szakmai érdekképviseleti egyesületünk tavaly ősszel ünnepelte tízéves születésnapját, bejáratott szervezetről van szó. Most megkérdezzük a tagságunkat, hogyan gondolják egyesületünk jövőjét. Szeretném, ha a továbbiakban is ellátnánk a családi bölcsődék érdekképviseletét.

A „családi bölcsőde” elnevezés egyébként 2017. január elsejétől él. Addig családi napköziről beszélünk. A családi napköziknek 2016. augusztus 31-ig kell nyilatkozniuk a kormányhivatalok gyámhivatalánál arról, hogy szeretnének-e átalakulni családi bölcsődévé. Tehát a családi napközik előtt a következő utak állnak: ha vállalják a kizárólag három év alatti gyerekek ellátását, akkor minden további nélkül családi bölcsődévé alakulhatnak. Ha viszont változatlanul széles korcsoportot – vagyis a három éven aluliakat, az óvodás, illetve az általános iskolás korúakat – szeretnének gondozni, akkor úgynevezett „napközbeni gyermekfelügyeletté” alakulhatnak. A harmadik választható lehetőség pedig a megszűnés.

Milyen tárgyi és személyi feltételekhez kötött egy családi bölcsőde létesítése? Kell egy megfelelő ingatlan, alkalmas személyzet, és indulhat a vállalkozás?

A családi napköziből átalakuláshoz nem kell semmi. A már működő napközik automatikusan családi bölcsődékké alakulnak, ha ennek értelmében nyilatkoznak, tehát a jelenleg érvényes feltételek vonatkoznak majd a családi bölcsődékre is.

És melyek ezek a feltételek, ha netán valaki azon törné a fejét, hogy családi bölcsődét alapít?

Kell egy életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakóingatlan, abban kell egy csoportszoba, ahol a gyermekek napközben tartózkodnak, játszanak, alszanak, aztán kell egy főzőkonyha vagy egy melegítőkonyha, ami biztosítja a gyermekek napi négyszeri étkezését, illetve kell egy fürdőszoba. Ezen kívül nem árt, ha kertkapcsolatos az ingatlan, bár a napi levegőztetést egy közeli játszótéren is biztosítani lehet. És kell egy öltöző, ruhatároló helyiség is.

Nagyon kicsi, bölcsis korú gyerekekről beszélünk. A családi bölcsődében ezek a gyermekek valódi közösséget alkotnak? Vagy inkább csak egymás mellett játszó gyermekek csoportját?

A családi bölcsőde kiscsoportos szolgáltatás. Egy szolgáltató legfeljebb öt gyereket vállalhat, kisegítővel pedig hetet. Ezek a gyermekek azonban a legkülönbözőbb életkorúak lehetnek az említett korhatáron belül. Azért mondom ezt, mert voltaképpen egy ilyen kis csoport egy közösséget, egy nagy családot mintáz. Ráadásul a családi bölcsődéknek olyan feltételeket kell biztosítaniuk a gyermekeknek, mintha azok otthon lennének.

Milyen hatással van egy kisgyermekre, ha szülei családi bölcsőde járatják, összehasonlítva egy olyan gyermek fejlődésével, aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy édesanyja mellett nevelkedhet?

A magyar és a külföldi szakirodalmat egyaránt ismerve állítom, nem tudunk olyan esetről, hogy egy jól felszerelt családi bölcsődében egy gyermeket szerető, gyermekhez értő szakember ne tudna olyan napközbeni ellátást biztosítani, mint amilyet a család képes. Persze, ehhez kell a megfelelő családi háttér is, hiszen mi nem az anyát pótoljuk, hanem az otthon élményét nyújtjuk, addig, a míg a szülő erre munkája vagy egyéb ok miatt nem képes. A családi napközinek ráadásul előnye is van, hiszen ott a gyermek könnyebben szocializálódik: megtanul alkalmazkodni, megtanulja saját kompetenciájának gyakorlását a közösségben. Nyugodt lelkiismerettel jelentem ki, hogy egy jó színvonalú napközis ellátás nemhogy nem hátráltatja, inkább segíti a gyermek fejlődését.

És mi a véleménye az érintetteknek, a kisgyermekes családoknak erről a gyermekellátási lehetőségről?

Egyesületünk két alkalommal készíttetett kérdőíves felmérést, és a szülők mindkét alkalommal nagyon jó véleménnyel voltak erről a szolgáltatási formáról, kimondottan elégedett visszajelzéseket kaptunk.

De mennyibe kerül mindez a szülőknek? Kaphatnak állami támogatást?

A családi napköziket és majd jövőre a családi bölcsődéket is többféle fenntartó működtetheti: magánvállalkozás, civil szervezet, egyház, önkormányzat, vagy akár munkahely. Mégis, egyesületünk információi szerint a legtöbb szolgáltató civil szervezet, amelyet az állam befogad a finanszírozási rendszerbe, az ország olyan területein működik, ahol szükség van az ellátásra. Fontos tudni, hogy azok a szolgáltatók, amelyek 2012. december 31-ig működési engedéllyel rendelkeztek, mind befogadást nyertek az állami finanszírozási rendszerbe, vagyis az állam normatívával támogatja ezeknek a működését.

Összegszerűen ez mennyi pénzt jelent?

Jelen pillanatban gyermekenként és évente 268 ezer forintot. Ebből azonban nem lehet működtetni egy családi bölcsődés férőhelyet. Vagyis, hozzá kell még ehhez tenni a szülő által fizetendő térítési díjat, illetve tudunk olyan fenntartókról, amelyeknek a működését az önkormányzat is hozzájárulással segíti.

Mégis, hozzávetőleg mennyi kiadást jelenthet a szülőnek, ha családi bölcsődébe járatná gyermekét?

Ez nagyon változó. Az állami normatíva – ha van – körülbelül a 40 százalékát fedezi a kiadásoknak. Ha viszont nincs, akkor teljes egészében a szülők befizetéséből, illetve az esetleges támogatói hozzájárulásokból kell működtetni a rendszert.

Tudna mondani konkrét összegeket?

Az olyan helyeken, ahol kizárólag a szülők tartják fenn a rendszert, biztos, hogy havi 40-50 ezer forintot fizetnek férőhelyenként. Ahol azonban az állami normatíva is segít, ott 20-30 ezer forint a térítési díj. De ha egy hátrányos helyzetű családban van szükség napközbeni gyermekfelügyeletre, remélem, hogy a gyerekjóléti szolgálat el tudja érni, hogy az önkormányzat fizesse azt.

Jelenleg hány családi napközi fogadja a gyermekeket országszerte?

Mintegy ezer-ezeregyszáz családi napközi van Magyarországon, tehát helyenként hét gyerekkel számolva ez összesen hétezer férőhelyet jelent.

Összefoglalva: milyen anyagi képességű családnak, milyen élethelyzetben ajánlja a családi bölcsődét?

Én annak örülnék, ha ezt a szolgáltatást például az olyan családok tudnák igénybe venni, ahol az anya az extra gyes és gyed igénybevételével szeretne visszatérni a munkába. Jó lenne továbbá, ha a kistelepüléseken, ahol sok hátrányos helyzetű kisgyermek él, családi bölcsődében lehetnének a kicsik, amíg szüleik közmunkát végeznek. Örülnék annak is, ha minden sajátos nevelési igényű gyermek igénybe vehetné a családi bölcsődét, akár csak néhány órára is, hogy szülei időlegesen felszabadulhassanak a gyerek megpróbáltatásokkal terhes gondozása alól. És nagyon jó lenne, ha a kistelepülések összefogva családi bölcsődéket alapítanának, hogy legalább azok a kicsik helyben maradhassanak, akiknek a szülei lakóhelyüktől tíz-húsz kilométerre járnak dolgozni. A családi bölcsődék ugyanis rugalmasak, napi tizenkét órás nyitva tartásukat mindig a szülők munkaidejéhez, elfoglaltságához, elvárásához igazítják.

Forrás: csalad.hu