Jelenlegi hely

Várandós vizsgálatok régen és most

Az ultrahang technológia kialakulásától a legújabb genetikai módszerekig

Tudta, hogy a várandóssági vizsgálatok alapját is képező ultrahang-vizsgálatot valójában a haditechnika ihlette? Vagy, hogy a modern terhességi diagnosztikai módszerek előtt még a magzatra káros röntgent alkalmazták? Honnan indult és hova fejlődött a prenatális diagnosztika? Melyek a legújabb vizsgálati módszerek?

Az ultrahang története egészen a 18. század végéig nyúlik vissza: ekkor figyelték meg először, hogy a denevérek hallásukkal tájékozódnak. Ezt követően a tudósok a fénnyel kezdtek kísérletezni, majd 1826-ban a hang víz alatti terjedését vizsgálták. A Titanic katasztrófája után találták fel a hidrofont, amely képes volt alacsony frekvenciájú hanghullámokat fogadni és adni: így képesek voltak felismerni például egy fenyegető jéghegyet. A technikát a világháborúk alatt tengeralattjárók elhelyezkedésének azonosítására is használták. A haditechnika tapasztalatait megfigyelve, az ultrahangot egy skót professzor, Ian Donald alkalmazta elsőként az orvoslásban. Először hasi daganatokat, majd 1957-től már magzati elváltozásokat is megfigyelt ultrahangvizsgálat segítségével. A terhesség korai felismerésére 1963-ban használta először a módszert, amely az addig alkalmazott röntgennel ellentétben már nem volt káros hatással a fejlődő magzatra. Munkássága miatt Ian Donaldot tekintjük a szülészeti-nőgyógyászati ultrahang szülőatyjának.

Az azóta eltelt évtizedekben az ultrahang technika rohamosan fejlődött: ma már képesek vagyunk megfigyelni a magzati fejlődés legfinomabb részleteit is. „A prenatális diagnosztikában kiemelt szerepe van a terhességi ultrahang vizsgálatoknak – a legkorszerűbb 3D és 4D ultrahang-technikának köszönhetően a szülész-nőgyógyász nemcsak a magzat fejlődését tudja alaposan ellenőrizni, hanem a szülők is nyomon követhetik a kialakuló élet lenyűgöző folyamatát” – mondta el Dr. Papp Csaba, habilitált egyetemi docens, klinikai genetikus, a PrenaTest szakmai tanácsadó testületének tagja. Hozzátette, hogy a magzat anatómiai vizsgálata mellett fontos része a terhesgondozásnak a magzat genetikai betegségeinek - a leggyakoribb Down-kórral az élen - szűrése és diagnosztikája.

Várandósság alatti ultrahangos vizsgálat

„A kombinált-tesztet a várandósság első trimeszterében, a 11. és a betöltött 14. hét között végezzük: az anyai vérvétel és egy részletes ultrahang-vizsgálat segítségével szűrjük ki a Down-kórra magasabb kockázatú terhességeket. Ultrahangvizsgálattal mérjük meg a magzati tarkóredő-vastagságot, ezzel párhuzamosan megállapítjuk a terhesség pontos korát és a magzat fejtető-far távolságát is. Ha a kockázat 1:250, vagy a feletti, akkor pozitívnak minősítjük a szűrővizsgálat eredményét és a kismamának további, diagnosztikus biztonságú vizsgálatokat javasolunk. Az egyik ilyen vizsgálat a PrenaTest, amelynek előnye, hogy - ellenben a méhlepény biopsziával és a magzatvíz vizsgálattal -, vetélési kockázat nélkül állapítja meg nagy biztonsággal az esetlegesen fennálló magzati kromoszóma-rendellenességet” – magyarázza a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a legújabb, már hazánkban is elérhető vizsgálat során anyai vérvétel segítségével tudják megvizsgálni a magzat genetikai állományát.

„A PrenaTest legújabb változata a világon egyedülállóan képes az úgynevezett qPCR- technológia segítségével kiszűrni a magzati Down-szindrómát anyai vérből, a várandósság korai szakaszában. Az új technológiával végzett magzati DNS vizsgálat a korábbi szekvenálási technikával azonos, nagy biztonsággal ismeri fel a kromoszóma-rendellenesség jelenlétét, ugyanakkor jelentősen gyorsabb és olcsóbb teszt. Segítségével lényegesen szélesebb betegkör számára válik elérhetővé a korszerű genetikai diagnosztika” – magyarázza Dr. Papp Csaba, aki egyúttal javasolja, hogy már a terhességet megelőzően vegyenek részt genetikai tanácsadáson azok, akiknek a családjában vagy előző terhességében előfordult valamilyen genetikai betegség.

 

Forrás: Red Lemon Media

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére