Már hónapok óta tudtuk és elköteleződtünk az ügy mellett. 4 hétig csak mi leszünk négyen: anya, apa és gyerekek (3 és 4 évesek). Illetve kicsit többen, mert férj és feleség, szülők és testvérek, gyerekek is. De mindenesetre négy ember, megszakítás nélkül csak és kizárólag együtt, teljes mértékben kiszakadva a hétköznapokból és a megszokottból, jó részt a komfortzóna, de inkább az azon túli részen.
A hétvégi programszervezésnél, kirándulásnál a szülők gyakran teszik fel egymásnak a kérdést: vigyük vagy ne vigyük a gyerekeket? Hiszen - lelkiismeret-furdalás ide vagy oda - milyen jó is lenne nélkülük kiruccanni, túrázni a természetben, várost látogatni, percekig bambulni a kirakat előtt, nyugodtan kávézgatni az őszi napsütésben.
Amikor az ember céget alapít, vállalkozást indít be, senki nem csodálkozik rajta, ha előre kiszámítja a költségeket, a tervezett bevételt, a várható hasznot. Megpróbálja meghatározni azt is, hogy a befektetés időben hol éri el a fedezeti pontot, mikortól fog a vállalkozásból profitálni. Ha az üzleti életben nem lepődünk meg ezen a tudatos hozzáálláson, miért nem alkalmazzuk ugyanazt a magánéletben, a gyereknevelésben?
Hogyan kezdeményezzünk beszélgetést óvodás gyerekünkkel? Természetes, hogy kíváncsiak vagyunk, mi minden történt vele, de kérdéseinkre sokszor nem kapunk kimerítő választ. Adunk néhány tippet a beszélgetésindításhoz.
Ordítozik. Kiakad. Tombol. Fenyegetőzik. Alkudozik. Várat magára. Csak azért is csinálja. Megsértődik. Nem beszél. Elbújik. Ismerős? Akkor van egy jó hírünk: a probléma kezelhető.
Mindenki máshogy nevel, szigorúan, vagy megengedően, lazábban, nagyon-nagyon következetesen, vagy egyszerűen csak érzéssel, illetve sokszor a saját hibáiból okulva.
A varázsmesék tanítják meg gyermekeinket arra, hogyan küzdjenek meg belső sárkányaikkal, illetve arra is, hogy – szimbolikus értelemben – hogyan másszák meg saját égig érő fájukat – állítja a pszichológus. Beszélgetés Kádár Annamária, egyetemi adjunktussal a mesék lélekformáló szerepéről.
A szeptemberi óvodakezdés minden napra tartogat valami újdonságot. A gyerekeknek ismét vissza kell zökkenniük az "ovis létbe", reggeli kelés, délutáni alvás, uzsonna, játék és a hazamenetel. Kiscsoportos gyermek esetén az a legfontosabb, hogy beilleszkedjen a csoportba, megszokja és elfogadja az ovis szabályokat.
Kislánnyal az élet nem mindig rózsaszín hercegnős mese, de nagy ajándék az élettől. Újra átélhetjük a gyerekkorunkat, megoszthatjuk a lányunkkal a tapasztalatainkat, és saját magunkat is jobban megismerjük. Az anyai mintán keresztül tanulja a női szerepet, a nőiség megélését, később pedig megtalálja a saját útját.
Ti tudjátok már, hogy mit fogtok válaszolni gyermeketeknek, ha hirtelen nektek szegezi majd az ezekhez hasonló kérdéseket: „hogyan készül a kisbaba?”, vagy hogy „engem tényleg a gólya hozott?”. Megnéztük, a Libri könyvesboltban mik azok a könyvek, amiket jó szívvel ajánlanak a könyvesbolti eladók.
Mivel a technológia beszivárgott mindennapi életünkbe, és egyre nagyobb teret hódít, ezért a szülőséget ki kell terjesztenünk a "digitális szülőségre" is. Nem sokban különbözik a kettő, nagyjából ugyanazok a nevelési elvek vonatkoznak rájuk.
A kisöcsém mostanában olvassa a Harry Pottert. A húgommal izgatottan figyeljük, hol tart éppen, és óhatatlanul visszaemlékszünk arra, milyen volt tíz-tizenegy évesen belemerülni a varázslótanoncok világába. Faltuk a köteteket, amikor csak lehetett, újra meg újra megnéztük a filmeket, és számtalanszor végigjátszottuk az első részből készült… igen, számítógépes játékot.
A szülő-gyerek konfliktusok nagy részét az okozza, hogy a mi elvárásaink és a gyerek adottságai nincsenek teljesen szinkronban egymással, így aztán irreális teljesítményeket várunk el tőle, és a tanulási nehézségeiben sem tudunk hatékonyan segíteni neki. Ha azonban felismerjük, hogy melyik intelligenciatípus az erőssége, akkor örömtelibbé, sikeresebbé tehetjük iskolai pályafutását.
Kisbabánk születése után ösztöneink azt súgják, legyünk a közelébe, tartsuk magunkhoz közel, ahol biztonságban és szeretetben érezheti magát. De a jelenlegi rohanó és elvárásokkal teli világban, nem mindig hallgathatunk ezekre az ösztönökre. A hordozással magunkhoz közel tudhatjuk babánkat, miközben két kezünk szabad, így teendőinket kényelmesen elvégezhetjük, de eközben a baba alapvető szükségleteinek is megfelelhetünk.
Amikor pici gyerekek társaságában vagyunk baba klubban, játszótéren vagy baráti körben és a gyerekünk játékát el akarja kérni egy másik kisgyermek, mi a helyes?
Szülői intelmek, kérések és parancsok, amit türelmesen vagy türelmetlenül szoktunk mondani a csemeténknek. Abban bízunk, ha sokszor ismételjük, akkor jobban megérti. Melyik ismerős?
Lassan itt van az új tanév, számtalan kisdiák számára most kezdődik az iskola, a még apróbbaknak az óvoda. Az intézményesítéssel és a nők munkába állásával általánossá vált, hogy a gyermekeknek az óvodában, iskolában, a felnőtteknek a munkahelyen van a „helyük”. A régi családmodell, mely szerint anyuka otthon marad a csemetékkel és neveli, terelgeti, mitöbb oktatja őket, elavultnak látszik. Vagy mégsem?
Még tisztán emlékszem arra, amikor a Bátyámmal közösen először kaptunk egy számítógépet. Előtte már volt egy-egy kis olcsó mobilunk is, de az asztali gép volt a hatalmas meglepetés. Csodáltuk, nézegettük és sokszor veszekedtünk is azon, hogy ki mikor gépezhet. Azt hiszem, még a Windows 98 ment rajta. De milyen jó is volt az.
Mire számíthatunk akkor, ha sohasem mondunk nemet gyermekeinknek, ha mindent megengedünk és ha folyton körülöttük legyeskedünk reagálva minden apró rezdülésükre? Amanda Gummer brit pszichológusnő szerint az ilyen szülői hozzáállás melegágyát képezi a viselkedési problémáknak.
Érdekes kettősséget tapasztalhatunk. Alapvetően negatív légkörben élünk: mindenki mindenkit leszólhat, akár meg is alázhat – a tehetségkutató műsorokat nézve például százezrek csámcsoghatnak azon, hogy a zsűri milyen szenvtelenül söpri le a szép reményeket dédelgető versenyzőket a színpadról –, ráadásul manapság csak az számít igazán elismerésre méltónak, ami sikeres, eredményes. Ugyanakkor a csapból is az folyik, hogy ha elegendő önbizalmunk van, bármit elérhetünk.
Itt a nyár, jó esetben több időt tudunk együtt tölteni a családdal, különösen a gyerekeinkkel, hiszen nekik garantáltan van pár összefüggő hét szünetük. És itt a kiváló alkalom, hogy ne csak reggel és délután kérjük számon a gyereket, hogy „köszönj szépen a néninek!”. De miért is kell mindenkinek köszönni?
Attól fogva, hogy az első gyermekem elmúlt egy éves, önálló helyváltoztatásra stabilan képes volt, lelkesen rohantam vele a játszótérre. Nem sejtettem, hogy aknamezőre lépek. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a játszótér nem csak móka és kacagás. Mert hát ott vannak ugye a többi anyukák, apukák és az ő gyermekeik a sok-sok szuper játékkal.
Az Űrhajózás Világnapját minden évben április 12-én ünneplik, mivel ezen a napon, 1961-ben Jurij Gagarin szovjet űrhajós elsőként repült a világűrbe a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén.
Ez a nap remek alkalom arra, hogy a gyerekekkel együtt felfedezzétek a világűr csodáit!
A kerékben az a legjobb, hogy nem kell újra feltalálni. Talpraesett, élelmes háziasszonyok annyi mindent kísérleteztek már ki az elmúlt évszázadok alatt, hogy valójában nincs más dolgod, mint kiválogatni a Neked szimpatikusakat.
Az infravörös (infra) lámpa egyre népszerűbb otthoni gyógyászati eszköz, amely természetes módon enyhíteni a fájdalmat és gyorsítani a gyógyulást. De hogyan működik pontosan, milyen betegségek esetén érdemes használni, és mire figyeljünk vásárláskor? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálok választ adni.
