Jelenlegi hely

Az autizmusról dióhéjban

„A görög autosz szó azt jelenti, hogy én. Már az elnevezés is arra utal, hogy az autisták elzárkóznak a személyes kapcsolatoktól, és belső világuk felé fordulnak. Ha egy gyermek semmilyen személyes kapcsolatot sem tud kialakítani, akkor "extrém autista magányról" beszélünk.

Már csecsemőkorukban sem létesítenek testi kapcsolatot szüleikkel, megmerevednek, ha bárki hozzájuk ér. Később nem tartanak szemkontaktust, teljes érdektelenséget mutatnak más emberek, még az édesanyjuk iránt is. Úgy tűnik, egyáltalán fel sem ismerik az embereket, csak eszközként használják őket, például létraként, ha el kell érni valamit. Viszont erősen kötődnek élettelen tárgyakhoz, melyekkel órákig képesek ugyanazt a mozdulatsort végezni.” (Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998.)

Tehát az autizmus spektrumzavar egy sokoldalú jelenségkör.

De vajon mi zajlik le a szülők lelkében, ha gyermekük autista tüneteket mutat?

Bizonyos esetekben tabuként, vagy csak alig beszélnek róla, mert szégyellik, hogy gyermekük fogyatékossággal él, vagy pont ellenkezőleg, amikor nem akarnak, vagy nem tudnak tudomást venni arról, hogy szeretett gyermekük más, mint a többi. Az utóbbi hozzáállás általában az első gyermekét váró párok esetében fordul elő, akik előre elképzelik, hogy milyen szép, okos … lesz gyermekük, s ilyennek is látják Őt. Pedig a valóságban nem éppen ilyen.

A szülők ilyenkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, mert vagy számíthatnak tágabb családjuk, barátaik elfogadására, támogatására, vagy nem. Előbbi esetben az okozhat nehézséget, hogy a pár tudja a segítő szándékkal kapott információkat szelektálni, ugyanis mindenkitől sokféle okosságot hallanak, kapnak könyveket, jótanácsokat stb.

Előfordulhat, hogy az autizmus spektrumzavar tényét már a szakértői bizottság szakemberei is megállapították, tehát rendelkezik a gyermek ún. „szakértői papírral”, de a szülők „nem látják a fától az erdőt”, azaz utódjuk hiányosságait, fejlesztésre szoruló gyengeségeit. Ez akkor válhat veszélyessé, ha több gyermeke is van a családnak, és a másik egészséges. Általában ilyenkor a szülők minden figyelme a sérült gyermek felé irányul, és az egészségeset „elhanyagolják”. Ilyenkor a testvér is a sérült gyermekhez hasonló tüneteket produkál, azaz tudatos utánzást végez, hogy Ő is a figyelem középpontjába kerülhessen, vagy mindezektől teljesen függetlenül pl.: szorongást, befordulást fog produkálni.

Henter Gábor László
pszichológus

Családcentrum Alapítvány

Neked ajánljuk!

Sajtburger leves - A folyékony buresz, amiben a gyerek észre sem veszi a zöldséget!

Sajtburger leves - A folyékony buresz, amiben a gyerek észre sem veszi a zöldséget!

Ugye ismerősek azok a világvége-hangulatú pillanatok, amikor a hűtő előtt állsz, és azon gondolkodsz, mi a csudát főzz? Közben a család olyan válaszokkal támogat, mint „mindegy”, „nem tudom”... 
Decemberi néphagyományok, mágikus és jeles napok

Decemberi néphagyományok, mágikus és jeles napok

Ferenc, János, Borbála, Mikulás... igazán gazdag jeles napokban és különleges alkalmakban december hónap. Mit is csináltak régen elődeink? Honnan tudták, milyen időjárásra számíthatunk vagy kinek hogy hívják majd a jövendőbelijét? 
Már látogatható a Vörsi Betlehem

Egy kicsi falu különleges látnivalója – Idén is látogatható a Vörsi Betlehem

Tudtad, hogy egy Balaton melletti kis faluban látható Közép-Európa legnagyobb betleheme? Idén 75. alkalommal építette fel Vörsön a falu apraja-nagyja Jézus születésének pillanatát megörökítő bibliai jelenetet, aminek csodájára járnak a világ minden részéről.
Egy tészta és sok szósz

Egy tészta és sok szósz

Van itthon egy kis hús, egy kis ez, egy kis az, de mi legyen belőle? Persze a fénysebességénél is gyorsabban, az sem baj, ha a maradékok is eltűnnek… Na erre ideálisak a szószos tésztaételek és egytálételek.
Ugrás az oldal tetejére