Kép forrása: Freepik
Évekig halogattam ennek a cikknek a megírását, mert a kisördög ott motoszkált bennem, hogy jól döntöttem-e? Helyes volt-e "felülbírálnom" az akkori nőgyógyászom javaslatát és a méhem eltávolítása helyett a kevésbé ismert mióma embolizációt "választani"?
Valamit mindenképpen tenni kellett, hiszen a gyorsan növekvő miómám egyre több tünetet okozott.
Mi is az a mióma?
A mióma a méh jóindulatú daganatos elváltozása, az egyik leggyakoribb, fogamzóképes korban (jellemzően 30-50 év között) kialakuló nőgyógyászati betegség, ami általában nem jelent komoly egészségügyi kockázatot.
Bizonyos esetekben a mióma tüneteket okozhat, mint például súlyos menstruációs vérzés, fájdalmas menstruáció, fájdalom az alhasban, ami kisugározhat a hát és a lábak irányába, nyomásérzet a hólyagon és a bélen, ami vizelési és székelési panaszokat eredményezhet, de problémát okozhat a terhesség kialakulásában vagy fenntartásában is.
Kép forrása: Freepik
"Akar még gyereket?"
A miómáról nem sokat tudtam, amíg az egyik rutin nőgyógyászati vizsgálaton az orvosom egy 4 cm-es miómát talált, aminek egy évvel korábban még nyoma sem volt.
Akkor megbeszéltük, hogy három hónap múlva ismét megnézi, ezidő alatt nem nagyon aggódtam, mert mindenhol azt olvastam, hogy ez egy gyakori és többnyire ártalmatlan elváltozás. A biztonság kedvéért beszereztem néhány olyan táplálékkiegészítőt, amit miómával érintett nőknek ajánlanak (barátcserje, ligetszépe, máriatövis...) és nyugodtan indultam a kontroll vizsgálatra.
Sajnos a mióma három hónap alatt 3 cm-t nőtt, és ekkor hirtelen nekem szegezte az orvos a kérdést:
Akar még gyereket?
Nem volt hivatalosan és végérvényesen kimondva, de valójában már nem terveztünk több babát, így halkan azt feleltem, hogy "Nem".
A válasz pofonként ért:
Ha nem akar több gyereket, akkor "kikapjuk"!
Mármint a méhemet.
Amiben kétszer kilenc hónapig laktak a fiaim. Ami a havonta menetrendszerint jelentkező menstruációs fájdalommal mindig emlékeztetett arra, hogy NŐ VAGYOK.
Néhány héttel későbbre ki is tűzték a méheltávolító műtét időpontját, megkaptam a szükséges információkat, papírokat, beutalókat és mehettem is.
A rendelő előtt zokogva borultam a párom vállára. Egyre az járt a fejemben, hogy akkor én már többet nem leszek nő...
Kép forrása: Freepik
Aztán jöttek az interneten a méheltávolítás következményeiről szóló cikkek. Igen, azt tudtam, hogy többet nem lehet gyermekem. De az sokkolt, hogy sérülhetnek a környező szervek (húgyhólyag, belek), hogy hasüregi összenövések, trombózis, vérömleny alakulhat ki, számítani lehet krónikus fájdalomra, vizelettartási problémákra, a szexuális együttlét fájdalmassá válására, hízásra és idő előtt jöhetnek a változókori tünetek (hőhullámok, ingadozó vérnyomás, szélsőséges hangulatváltozások)...
Összetörtem. Hiszen alig múltam 40!
Ekkor véletlenül akadtam rá egy hozzászólásra, amiben az addig sosem hallott mióma embolizációról írtak, ami a méh eltávolításának alternatívája lehet.
Néhány nap múlva már Dr. Harmat Zoltán intervenciós radiológus szakorvos rendelőjében voltam azon a vizsgálaton, ami megállapítja, hogy a miómám kezelhető-e embolizációval.
A válasz pedig IGEN volt, amitől nagyon megkönnyebbültem!
Hogyan történik a mióma embolizáció?
Kép forrása: Freepik
"A katéteres embolizáció során a könyökhajlatban történő helyi érzéstelenítés után egy tűszúrással vékony katétert vezetnek be a verőérbe.
A méhet mind a bal, mind a jobb oldali medencei főverőér felől egy-egy ér látja el vérrel. Ennek a két érnek a kontrasztanyagos festését végzik el első lépésben. Ez a medence területén kis melegségérzéssel járhat, vizelési ingert okozhat. Erre azért van szükség, hogy a mióma pontos elhelyezkedését, érellátását feltérképezzék.
Ezt követően a katétert a méhet ellátó egyik, majd a másik oldali érbe vezetik a lehető legközelebb a miómát ellátó erekhez. A katéteren keresztül apró PVA (poli-vinil-alkohol) szemcséket vagy mikrogyöngyöket fecskendeznek mindkét oldali érbe. Ezek a miómát ellátó erekben elakadva elzárják azokat és vértelenséget okoznak, emiatt bekövetkezik a mióma elhalása, méretcsökkenése.
A beavatkozás fél-egy óra alatt elvégezhető, az első tűszúrást követően fájdalommal nem jár. Az embolizáció után a katétert eltávolítják és akár azonnal fel is lehet kelni az ágyból. A beavatkozás napján kórházi megfigyelés szükséges, másnap reggel lehet hazamenni."
Az embolizációt jól éltem meg (én voltam Harmat doktor 1500-adik embolizált betege), bár a kapott fájdalomcsillapítók miatt kicsit homályosak a kórházi emlékeim...
A családom elmondása szerint még arra is volt energiám, hogy amikor látogatni jöttek, rendbe tegyem a hajam és kirúzsozzam a szám....:)
Az embolizáció után menstruációs görcsökhöz hasonló fájdalmat éreztem, amire még néhány napig erős fájdalomcsillapítókat kaptam és a mióma elhalása során egy ideig vérzés előfordult, de rövid pihenés után már mehettem is dolgozni.
Jó döntés volt!
Négy év távlatából már biztosan mondhatom, nagy szerencsém volt, hogy rátaláltam a mióma embolizáció lehetőségére!
Nem volt szükség altatásra, hasi műtétre és vágásra, gyorsan felépültem és ami a legfontosabb:
megmaradt a méhem, a miómám kb. a felére zsugorodott és már nem okoz tüneteket.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy azóta lett két kisebb, új miómám, de félévente megnézzük "őket" (egyszer a nőgyógyászom az éves rákszűréskor, egyszer pedig a radiológus szakorvos, aki az embolizációt végezte).
Ha növekedésnek indulnak és szükséges, bármikor újra alávetném magam ennek az eljárásnak.
A szakorvosok elmondása szerint már csak addig kell a miómák miatt izgulni, amíg el nem jön a "banyakór" (változókor, menopauza), mert a klimax idején a miómák általában visszafejlődnek, újabbak megjelenése pedig nem várható.
Még néhány hasznos információ
Magyarországon hol végeznek mióma embolizációt?
Magyarországon több kórház és magánklinika végez mióma embolizációt Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsen és más városokban is. Ha az interneten nem találsz információt, érdeklődj a nőgyógyászodnál vagy a helyi radiológiai klinikán!
Milyen szakember végzi a mióma embolizációt?
A mióma embolizációt nem nőgyógyászok, hanem olyan intervenciós radiológusok vagy radiológusok végzik, akik rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal az erek és az érrendszeri eljárások kezelésében.. Az intervenciós radiológia olyan szakterület, amely a képalkotó eljárásokat (pl. röntgen, ultrahang, CT vagy MRI) használva minimális beavatkozással járó eljárásokat végez a testben.
A mióma embolizációt támogatja a TB?
Mióma embolizáció nem csak magánúton végezhető, bizonyos feltételek mellett azt a TB támogatja.
Minden eset egyedi
Hogy teljes legyen a kép: a mióma kezelése lehet gyógyszeres terápia, hormonkezelés, műtét vagy embolizáció és az embolizáció a miómától függően nem mindig szükséges, vagy nem mindig lehetséges.
Minden eset egyedi, így mindenképpen konzultálj a nőgyógyászoddal, radiológussal, akár több szakemberrel, hogy megtaláljátok a számodra megfelelő terápiát.
A legfontosabb, hogy egyetlen nő se essen át visszafordíthatatlan beavatkozáson (méheltávolításon) azért, mert nem ismert, mert nem ajánlottak neki más lehetőséget!
Jó egészséget nektek!
Gellén Nóra
- Pécsimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
