Bár a Mindenszentek (november 1.) és a Halottak napja (november 2.) kifejezetten katolikus gyökerű egyházi ünnepek, a világ szinte minden nagy kultúrájában és vallásában léteznek a holtak tiszteletét kiemelő időszakok, amikor egyedi kultuszaik alapján megvendégelik vagy megidézik őket.
Az őszi időszak – a természet elhalása, a betakarítás vége és a sötétség eljövetele – a világon egymástól függetlenül sok civilizációban vált a túlvilággal való kapcsolattartás idejévé. A legjelentősebb nem keresztény vallások éppúgy tartanak halotti ünnepeket szerte a világban, ha nem is mindannyian késő ősszel, mint mi.
Forrás: Pexels / Delot-19019877
Az azték gyökerű mexikói Día de los Muertos
Bár ma már keveredik a katolicizmussal, a Día de los Muertos (Halottak Napja) eredete a spanyol hódítás előtti azték civilizációig nyúlik vissza. A legnagyobb különbség talán felfogásbeli, a keresztény szomorúsággal ellentétben ez egy vidám, színes karnevál, mert úgy tartják, a lelkek ilyenkor hazalátogatnak ünnepelni az élőkkel.
Jellemző elemei a cukorkoponyák, narancssárga büdöske virágok (bársonyvirág), és az otthoni oltárok (ofrendas), ahová az elhunyt fotója mellé kedvenc ételeit és italait (például tequilát) készítik ki.
Az ünnep már október 27-én kezdődik, november 2-ig tart. Nnapokra bontott menete a mexikói hagyomány szerint első nap Az elhunyt kisállatok, háziállatok lelkei térnek vissza először a gazdáikhoz. Október 31-én Az angyalok napja van, amikor a kisgyermekként elhunyt lelkek (angelitos) érkeznek vissza a földre. November 2-a A hivatalos halottak napja (Día de los Muertos / Día de los Fieles Difuntos), a fő emlékezés és az utolsó nap, amikor a lelkek együtt ünnepelnek az élőkkel, mielőtt visszatérnének a túlvilágra.
Forrás: Pexels / White Noiise-77351716-38975283
A kelta Samhain
A kereszténység felvétele előtt az európai kelták november 1-jén ünnepelték az újévet a Samhain nevű fesztivállal.
Úgy hitték, október 31. éjszakáján a legvékonyabb a fal az élők és a holtak világa között, így a szellemek átjárhatnak rajta. Az ősi kelta Samhain hagyományosan egy 3 napos ünnepség volt. A legfontosabb, mágikusnak tartott fordulópont esett október 31. naplementéjétől november 1. naplementéjéig tartó napra (a kelták a napot alkonyattól alkonyatig számolták), a teljes közösségi ünnepségsorozat három éjszakán és három nappalon át zajlott.
Hatalmas máglyákat gyújtottak, és ijesztő jelmezeket öltöttek, hogy elriasszák a rosszindulatú szellemeket. Ebből alakult ki a ma ismert, angolszász Halloween.
Forrás: Pexels / Suki Lee-110686949-30428756
A buddhista és taoista Éhes Szellemek Fesztiválja (Kína és Kelet-Ázsia)
A távol-keleti kultúrákban nem ősszel, hanem a holdnaptár 7. hónapjában (általában augusztusban) tartják a Zhongyuan (szellem) hónapot.
A hiedelmük szerint ebben az időszakban a pokol kapui megnyílnak, és a magányos, elfeledett, „éhes” szellemek a földre jönnek ételt és szórakozást keresni.
Ilyenkor szokás, hogy az utcákon ételt áldoznak nekik, papírpénzt és papírból készült maketteket (autókat, házakat) égetnek, hogy a túlvilágon kényelemben éljenek. A hónap végén úszó lótuszlámpásokat engednek a vizekre, hogy visszavezessék a lelkeket a túlvilágra.
Forrás: Pexels-2159305130-40339085
A japán - buddhista Zhongyuan
Japánban szintén nyáron (júliusban vagy augusztusban) rendezik meg az Obon-t, legfontosabb hagyományukat, amely a család ősatyáinak tiszteletéről szól. Hasonlóan a nyugati keresztényekhez, a japánok szerint a lelkek ilyenkor visszatérnek a túlvilágról, hogy meglátogassák élő rokonaikat.
Vidám, hálatelt családi és közösségi ünnep, hagyományosan egy 4 napos időszak. A pontos dátuma régiónként eltér, júliusban kezdődik és augusztusig - mely a legáltalánosabb időszak - tart, a holdnaptárhoz igazodva. Bár hivatalosan nem állami ünnep, a cégek és iskolák szinte teljesen leállnak, az emberek hazautaznak a szülőföldjükre.
Sajátos szokás, hogy uborkából lovat, padlizsánból pedig tehenet formáznak hurkapálcikák segítségével. Az uborkaló segít, hogy a lelkek minél gyorsabban hazaérjenek az élők közé, a lomha padlizsántehén pedig biztosítja, hogy az ünnep végén lassan, komótosan távozzanak vissza a túlvilágra. (Forrás)
A házak előtt üdvözlő tüzeket gyújtanak, hogy mutassák az utat a hazalátogató ősöknek. Éppúgy tűzzel, de nagy máglyákkal és papírlampionokkal búcsúztatják őket. Az ünnep elmaradhatatlan része a Bon Odori, egy hagyományos néptánc, amellyel a harmadik napon a szellemeket szórakoztatják.
Forrás: Pexels Ajay Kumar-602391836-34481848
A hindu Pitru Paksha
A hinduizmusban egy kéthetes őszi időszak (szeptember-október környékén) szolgál az ősök meg nem békéltetett lelkeinek tisztelésére.
Szokásuk, hogy ilyenkor a legidősebb fiúgyermek ételáldozatot (főtt rizs- és árpagolyókat) mutat be, és szent rituális fürdőt vesz. Az ételből kötelező adni a kutyáknak és a varjaknak is, mert úgy tartják, ők hordozzák az ősök lelkeit.
Bár a formák, dátumok kultúránként és vallásonként gyökeresen eltérnek, az elhunytakról való megemlékezés egyetemes emberi igény: a világ minden táján a szeretet, a tisztelet, valamint a mulandósággal való megbékélés hídját képezi az élők és a holtak világa között.
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
