Apák a gyermeknevelésben

A modern családmodell átalakulásával a szülők szerepe is újraformálódott. Míg az anyák egyre több fronton helytállnak – a gyereknevelés mellett teljes állásban dolgoznak –, az apák szerepe sok esetben továbbra is háttérbe szorul a gyermeknevelés terén. Miért van ez így, és hogyan lehetne az apákat jobban bevonni a családi élet mindennapjaiba?

„A várandósság pillanatától kezdve a társadalom és a közvélemény szinte kizárólag az anyákra helyezi a fókuszt, mintha a szülőség csak rájuk tartozna” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője. –„Gyakran maguk az anyák is természetesnek veszik, hogy minden gyereknevelési feladatot egyedül kell elvégezniük. Ez nemcsak kimerítő számukra, hanem az apák családon belüli szerepét is aláássa. Pedig az apák támogatása már a kezdetektől nélkülözhetetlen – nemcsak az édesanya oldalán, hanem a gyermek érzelmi fejlődése szempontjából is.”

Sok apa küzd azzal, hogy nehezen találja meg helyét a szülőségben. A várandósság alatt a gyermek számukra gyakran még csak egy gondolat, hiszen hiányzik a közvetlen testi kapcsolat. Gyakori félelem, hogy „nem értenek” a gyerekhez, vagy rosszul végeznek el valamit – ezért inkább távol maradnak a mindennapi teendőktől.

Ezeket az érzéseket tovább mélyítheti, hogy a társadalom gyakran az apák vállára helyezi az anyagi felelősség terhét. Miközben az anya az újszülöttet gondozza, az apa kizárólag a megélhetés biztosítására koncentrál, és ebben az egyoldalú szerepben ragad meg. Pedig az apák érzelmi jelenléte és a gyermekkel töltött idő elengedhetetlen mindkettejük számára. „Kutatások kimutatták, hogy az apák a gyermekekkel más típusú kapcsolatot alakítanak ki, mint az
anyák” – folytatja a pszichológus. – „Az apák gyakran a szabályok, a határok képviseletében erősebbek, ami kulcsfontosságú a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. Emellett az anya- apa közötti kapcsolat minősége is meghatározó minta lehet a gyermek jövőbeli párkapcsolatai számára.”

Az északi országok, mint Norvégia, Dánia vagy Svédország, jó példát mutatnak az apák gyermeknevelésbe való bevonásában. Bár a múltban ezekben az országokban is az anyákra hárult a gyereknevelés nagy része, a ’60-as évektől kezdődően ez a szemlélet drasztikusan megváltozott. A skandináv családokban a szülők közötti szerepmegosztás egyenlőbbé vált, és ennek egyik alapköve az apasági szabadság bevezetése volt” – idézi fel a pozitív példát Budavári Eszter. – „Az apák ma akár több hónapot is otthon tölthetnek gyermekükkel, ami lehetővé teszi számukra, hogy mélyebb kapcsolatot alakítsanak ki vele. Svédországban például akár 69 hét apasági szabadságot is igénybe vehetnek a szülők, amelyet közösen oszthatnak fel. Az apasági szabadság pozitív hatása kutatásokkal igazolt: az érintett férfiak szorosabb kapcsolatot ápolnak gyermekeikkel és partnerükkel, valamint általában elégedettebbek az életükkel.”

Az apák bevonásának fontosságát alátámasztja az is, hogy a skandináv országokban a szülők 94%- a szerint az apa érzelmi és gyakorlati részvétele alapvető a gyermek nevelésében. Az ottani apák szívesebben vállalnak aktív szerepet, informálódnak gyermekgondozási kérdésekben, és kevésbé támaszkodnak az anyákra. A társadalomnak, a munkahelyeknek és a közvetlen környezetnek egyaránt fontos szerepe van abban, hogy támogassa az apák aktív részvételét a gyermeknevelésben. Az apasággal kapcsolatos készségek tanulhatók, és minden apa számára elérhető támogatást jelenthetnek például szülőkonzultációk vagy pszichológusi tanácsadások.

„Az apák számára kulcsfontosságú, hogy tisztában legyenek azzal, jelenlétük milyen hatással van a gyermek életére” – összegzi a Mindwell szakértője. – „Az együtt töltött idő, az apai minta nemcsak a gyermek személyiségét formálja, hanem segíti őt abban, hogy különböző élethelyzetekben magabiztosan boldoguljon.”

Budavári Eszter véleménye szerint tehát az apák gyermeknevelési szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a nyitottság és az ösztönzés. Az apai szerep nem csak egy társadalmi elvárás, hanem egy lehetőség arra, hogy az édesapák valóban megéljék a szülőséget – és ezáltal ők maguk is boldogabb, teljesebb életet éljenek.

Forrás: ARTEREGO.HU