Jelenlegi hely

Hogy reagáld le, ha valaki az online térben provokál téged! - Így kezeld a beszólogatást!

Posztolunk, csoportokban kommunikálunk, az online térben éljük az életünket, nem csak mi, hanem a gyerekeink is, és ha még most nem is mert még kicsi, akkor nemsokára, hidd el, ezt nem ússza meg senki…

A legtöbb esetben ez nagyon jó lehetőség, hiszen nagyon gyorsan választ kaphatunk a problémáinkra, kérdéseinkre, az internetnek köszönhetően pedig könnyen és gyorsan gyűjthetjük be mások véleményét és tapasztalatait is egy-egy témában. Igen ám, de ezek a vélemények általában különböznek (elég csak a gyereknevelés egyes sarkalatos kérdéseire gondolnunk), ez pedig gyakran garantált táptalaja a netes beszólogatásoknak és végeláthatatlan “komment-háborúknak”. 

Mit tehetsz, hogy elkerüld mindezt? - Bognár Katalin - pszichológus és önismeret coach írása.


Freepik.hu

Néhány gondolat a cyberbullyngről:

Mielőtt a fenti kérdésre rátérnénk, szeretném leszögezni: a személyeskedés, gúnyolódás, megszégyenítés vagy mások nevetségessé tétele ugyanúgy verbális bántalmazásnak (cyberbullying) számít, mint a fenyegetés vagy egyéb, durvább megnyilvánulások. 

Az asszertív, azaz tiszteletteljesen megfogalmazott és értelmes eszmecserére nyitott véleménynyilvánítás természetesen nem esik a fenti kategóriába. 

Mutatok is két példát: 

“Jézusom, hogyan etetheted te ezzel a 6 hónapos gyerekedet? Normális vagy?!”

“Ez az ételválasztás szerintem nem szerencsés egy ilyen fiatal babának. Megírnád, hogy mi áll a választásod mögött?  

Látod, érted a különbséget? 

Mit tehetsz tehát, ha valaki az online térben provokál téged? 

A legsimább megoldás természetesen a figyelmen kívül hagyás, törlés, tiltás. Ha így teszel, azzal elejét veheted annak, hogy érzelmileg egyre jobban bevonódj egy kellemetlen szituációba, és viszonylag gyorsan haladhatsz tovább a napoddal. Gyakran ez a legjobb, amit tehetsz. 


Freepik.hu

Nem gondolom azonban, hogy mindig a passzív megoldás az egyetlen elfogadható megoldás: teljes fokú jogunk megvédeni magunkat (az online térben is), mindaddig, amíg ezt asszertíven tesszük. 

De mit is jelent ez?

Az asszertivitás alap tétele, hogy “én is oké vagyok és a másik is oké”. Amikor asszertív kommunikációról beszélünk, akkor alapvetően egy magabiztos és tiszteletteljes önkifejezésről beszélünk. Az asszertív ember képes kiállni a saját szükségleteiért, véleményéért és érzéseiért anélkül, hogy ezzel mások - asszertív - jogait sértené. 

De térjünk most vissza a bántó kommentekhez!

Ha úgy döntesz, hogy reagálsz a téged ért ‘támadásra’, kérlek a következő pontokon fuss végig magadban, mielőtt bármit is cselekszel!

  • Végy három levegőt és számolj el legalább tízig… de inkább százig. 
  • Mérd fel a kommentelő valódi mondanivalóját és szándékát. Biztos, hogy bántani akart, vagy csak te értelmezted hirtelen úgy a hozzászólását? (Ne feledd: az írásos kommunikációt nagyon-nagyon könnyű többféleképpen értelmezni!) 
  • Mérd fel, hogy tudsz-e viszonylag higgadtan gondolkodni a válaszon!
  • Mérd fel, hogy tudsz-e (és akarsz-e) asszertíven válaszolni? (Ez a legfontosabb!)
  • Nézz mélyen magadba és tedd fel magadnak a kérdést: “mi az igazi célom a válaszadással?” Ha csak a frusztrációdat adnád le, vagy a sértettségeden enyhítenél, esetleg még több figyelmet szeretnél, kérlek tedd félre a kommentelést, és térj vissza hozzá 1-2 óra múlva!
  • Kérdezd meg magadtól: képes leszel ‘elvágni’ a beszélgetést, ha esetleg nagyon kicsúszik a kezeid közül? 

Ha mindent átgondoltál, és továbbra is a válaszadás mellett döntesz, akkor íme néhány tipp, hogy hogyan védheted meg a határaidat, érzéseidet és az álláspontodat anélkül, hogy agresszívvé válnál vagy passzívan elvonulnál.

1. Összpontosíts a tényekre, ne az érzelmekre; maradj higgadt, nyugodt és nyitott!

Például:

  • Sértő komment: „Ez a véleményed szánalmas.”
  • Asszertív válasz: „Értem, hogy más a véleményed. Meg tudnád mondani, pontosan miért gondolod így?”

Ezzel a módszerrel nem mutatsz agressziót, ugyanakkor nyitottságot mutatsz egy konstruktívabb irányú beszélgetésre.


Freepik.hu

2. Használj „én-üzeneteket”!

Például:

  • „Amikor ezt a megjegyzést olvasom, úgy érzem, hogy támadva vagyok. Szeretném, ha tiszteletteljesebben folytatnánk a beszélgetést.” 

Ez a válasz egyértelművé teszi, hogyan hatott rád a komment, és határokat állít fel a további beszélgetéshez.

3. Jelöld ki a határokat!

Például:

  • „Értékelem, hogy szeretnél beszélgetni, de nem vagyok hajlandó részt venni egy ilyen hangnemű vitában.” 

Ezzel jelzed, hogy kész vagy a beszélgetésre, de csak akkor, ha az tiszteletteljesen zajlik.

4. Visszautasítás helyett törekedj az építő válaszokra!

Például:

  • Sértő komment: „Ez az ötleted teljesen haszontalan.”
  • Asszertív válasz: „Lehet, hogy nem mindenki ért egyet vele. Szívesen meghallgatnám a te javaslatodat is, hogy hogyan lehetne javítani.”

Ez a válasz lehetőséget ad a beszélgetés konstruktív irányba terelésére.

5. Ha viszont szükségét érzed, mondj nemet!

Például:

  • „Nem érzem szükségét annak, hogy magyarázkodjam. Ezt az álláspontot képviselem, és elfogadom, ha te máshogy gondolod.” 

Ez a fajta reakció magabiztosságot sugall, és jelzi, hogy tisztában vagy a saját értékeiddel és határaiddal.

6. Állítsd le a beszélgetést, ha szükséges!

Például:

  • „Látom, hogy nem fogunk közös nevezőre jutni ebben a témában, ezért most inkább lezárom ezt a beszélgetést.”

Fontos, hogy ha így kommunikálsz, akkor valóban zárd is le a beszélgetést, és ne válaszolgass még vissza a soronkövetkező provokációra, különben hitelvesztetté válik a határhúzásod. 

Az asszertív kommunikáció tehát abban segít, hogy megvédd magad és az érzéseidet, miközben tiszteletben tartod a másik fél jogát is a véleményéhez. Természetesen senki nem születik úgy, hogy mestere ennek a kommunikációs formának, de a jó hírem az, hogy gyakorlással remekül elsajátítható és szuperül alkalmazható. Amennyiben azonban úgy érzed, hogy neked továbbra is nehézséget okoz a saját határaid, érzéseid és véleményed megvédése, érdemes lehet szakemberhez fordulnod és felkutatnod a mögöttes okokat. 

Bognár Katalin - pszichológus és önismeret coach - cukorhal.hu

 

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére