A Család.hu most sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. Az 1. rész itt olvasható.
A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság-és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.
Jobb kilátások
A fiatalok munkapiaci pozíciója kedvezőbb 2012-höz képest. Jelentősen nőtt a keresőtevékenységet folytató 15–29 évesek aránya és a fekete foglalkoztatás is visszaesett. Emellett a munkahelyüket is alapvetően biztosnak gondolják a megkérdezettek. A magyarországi fiatalok kétharmada kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét, egyharmaduk hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgozna vagy tanulna. 2016-ban a megkérdezett fiatalok 54 százaléka dolgozott, és ez az arány erős növekedést mutat a négy évvel korábbi felvételben tapasztalt 40 százalékhoz képest.
A jelenleg dolgozók mintegy 86 százaléka alkalmazott, 4 százalékuk önálló vállalkozóként tevékenykedik, az idősebb korcsoportban, azaz a 24–29 évesek között nagyobb, 5 százalék a vállalkozók aránya. A dolgozó fiatalok további 3 százaléka közfoglalkoztatott. A magyarországi 15–29 évesek 64 százalékának volt eddigi élete során olyan munkája, amelyért pénzt kapott, a megkérdezettek 36 százaléka azonban még sohasem dolgozott pénzért. 2016-ban a négy évvel ezelőtti adatfelvételhez képest a fiatalok között a munkatapasztalattal rendelkezők arányának emelkedése látható: korábban a megkérdezettek 59 százalékának volt már valamilyen bevételt hozó munkája.
A munkaerőpiacra lépést alapvetően befolyásolják a korábbi munkatapasztalatok. A 15–29 évesek körében az iskola mellett vállalt munka tekintetében szintén emelkedés figyelhető meg a 2012-es évhez képest a szünidei munkával kapcsolatban: a megkérdezettek 52 százaléka dolgozott valamilyen rendszerességgel az iskola mellett a szünidőben, ez két százalékpontos emelkedés.
A fiatalok 24 százaléka megtapasztalta már a munkanélküliséget, 13 százalékuk volt már regisztrált munkanélküli, 5 százalékuk nem regisztrált, további 6 százalékuk pedig mindkettő. A legnagyobb arányban a szakmunkás végzettségűek élték meg a munkanélküliséget, mindösszesen 58 százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül. A legjobb helyzetben a felsőfokú végzettségűek vannak, körükben a legalacsonyabb a munkanélküliséget megtapasztalók aránya.
Elvárások, jövőtervek
A 15–29 évesek nettó 238.795 forint átlagos fizetéssel lennének elégedettek. A válaszok szóródásából azonban arra lehet következtetni, hogy a fiatalok egy része feltehetően reális elvárást, míg másik része inkább idealizált elvárást fogalmazott meg. A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adataiból kiderül, hogy míg 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.
A megkérdezett fiatalok 67 százaléka azonban nem tervez külföldi tanulást vagy munkavégzést, netán letelepedést, csakúgy, mint 2012-ben. A fiatalok 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A nyelvtanulás, a tapasztalatszerzés és a karrier lehetősége legnagyobb mértékben a 15–19 éveseknél és a diplomával rendelkezőknél jön számításba, továbbá a kihívásokat is leginkább ez a két csoport keresi. Az itthoni politikai helyzet miatt a fiatalok mindössze 12 százaléka hagyná el az országot.
Folyt. köv.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
