Miből él egy kismama?

Ha aktív kereső a kismama:

A munkahelyek általános esetben a várandósság ideje alatt teljes bérben részesítik a kismamákat. Az orvosi vizsgálatok idejére az anyukát mentesíti a munkáltató a munkavégzés alól. Ha valakinek a munkaköre veszélyt jelent a terhességre, akkor különböző kedvezményes szabályok segítik, pl. új munkakört kaphat vagy mentesíthetik a munkavégzés alól.

Ha a kismama végigdolgozza a terhesség hónapjait, a szülés várható időpontja (orvos igazolja) előtti 28. naptól jogosult szülési szabadságot kivenni és csecsemőgondozási díjat (CSED) igényelni, amely a bére (napi átlagkeresete) 70%-ának megfelelő összeg, felső korlát nélkül. A CSED-ből SZJA-t vonnak le. (ITT OLVASHATSZ A CSED-RŐL BŐVEBBEN)

Ha a várandós nő nem igényli a szülés előtt a szülési szabadságot, a szülés napjával mindenképpen elkezdődik az. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az anyuka a 9. hónapban is dolgozik, de lehetséges, hogy pl. rendes szabadságát tölti a terhesség végén.

A CSED és a szülési szabadság időszaka maximum 168 nap/24 hét. Ez tehát általában a gyermek 5 hónapos vagy 6 hónapos koráig tart. (Ha a szülés várható időpontja előtti napokban (de legfeljebb 28 nappal előtte) kezdi meg a szülési szabadságot vagy ha a szülés időpontja a várthoz képest eltolódik, akkor a CSED már a gyermek 5 hónapos kora előtt is lejárhat.)

A szülési szabadság ideje munkában töltött időnek minősül, a szülési szabadság alapján rendes szabadság és cafeteria jár, érdemes azonban a munkáltató cafeteria-szabályzatát is áttanulmányozni ezügyben, mert lehetnek benne speciális rendelkezések a kismamákra vonatkozóan.

A CSED lejártát követően az anyuka fizetés nélküli szabadságot igényelhet a munkáltatójánál, gyermekgondozási díjat (GYED), amely a korábbi bére 70%-a, de nem lehet több a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ánál. A GYED-ből SZJA-t és nyugdíjjárulékot vonnak le. GYED-et általában a gyermek 5 hónapos vagy 6 hónapos korától 2 éves koráig kap a szülő. (ITT OLVASHATSZ A GYED-RŐL BŐVEBBEN)

Ha az édesanya valamilyen okból a CSED időszaka alatt (két hét szülési szabadság kötelező) visszamegy dolgozni, akkor a CSED folyósítását felfüggesztik, az édesanya a bérét kapja.

A CSED lejártát követően, tehát a gyermek 5-6 hónapos korában, annak 2 éves koráig, ikrek esetén 3 éves korig, a GYED folyósítása mellett lehet kereső tevékenységet folytatni. Ekkor az anya megkapja a munkabére 100%-át és a GYED teljes összegét. (ITT OLVASHATSZ A GYED EXTRÁRÓL BŐVEBBEN)

A GYED lejártát követően, tehát a gyermek 2 és 3 éves kora között, azt felváltja a gyermekgondozást segítő ellátás, a GYESE, amelynek összege a mindenkori öregségi nyugdíj összegével egyezik meg és abból nyugdíjjárulékot vonnak. GYESE mellett is korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység.  (A GYESE alanyi jogon járó ellátás, nem kell hozzá előzetes biztosítási idő. Tehát ha valaki nem jogosult CSED-re vagy GYED-re, akkor GYESE-t kap végig a gyermek 3 éves koráig.) (ITT OLVASHATSZ A GYESE-RŐL BŐVEBBEN)

Tehát általánosságban elmondható, hogy ha az anya:

- a szülés utáni kötelező szabadság (2 hét) után megy vissza dolgozni, akkor nem kap pénzbeli ellátást (felfüggesztik a CSED-et), csak fizetést;

- a gyermek 5-6 hónapos kora után megy vissza dolgozni, akkor a  CSED után (mely alatt szülési szabadságon volt), GYED-et és fizetést kap;

- a gyermek 2 éves kora után megy vissza dolgozni, akkor a GYED után (amely alatt  gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadságon volt), GYESE-t és fizetést kap,

- a gyermek 3 éves kora után megy vissza dolgozni, akkor a szülésre tekintettel már pénzbeli ellátást nem kap.

A szülési szabadság teljes ideje után és GYED első hat hónapja után az anyát rendes szabadság illeti meg. Ezt általában a munkába történő visszaállás előtt tölti el a szülő, azaz még otthon van, de már teljes bért kap erre az időszakra.

A CSED-et és a szülési szabadságot alapesetben csak az édesanya veheti igénybe. A GYED-et az édesapa is igénybe veheti, akár otthon van a gyermekkel, akár dolgozik. (Mindkét ún. biztosításon alapuló ellátás feltétele, hogy a szülést megelőző 2 éven belül legyen 365 nap biztosításban töltött idő. Természetesen apa esetén ezt nem a szüléstől számítják, hanem az igénylést megelőző 2 éven belül kell ezt megszerezni.)

GYESE-t is igényelheti az anya vagy az apa, otthon is és munka mellett is, sőt a nagyszülő is, ha nem dolgozik és a gyermek nincs bölcsődében, óvodában elhelyezve.

A terhesség 91. napjától a várandós nőt családi adó- és járulékkedvezmény illeti meg. A terhességről szóló igazolással az anyuka a munkáltatónál tehet nyilatkozatot a családi adókedvezmény igénybevételéről.  Ezt követően a dolgozó nő nettó fizetése nő, hiszen a korábban adóelőlegként levont 15%-os személyi jövedelemadónál kevesebbet von le a munkáltató. A gyermek születése után a nyilatkozatot ismét ki kell tölteni, mivel ekkor már nem a magzat, hanem a gyermek után veszi igénybe a szülő a családi kedvezményt. A következő évtől kezdődően pedig minden év elején szükséges nyilatkozni a kedvezmény igénybevételéről. Ha a nyilatkozat elmarad, akkor az év végi adóbevallásban a szülő egy összegben igényelheti vissza a kedvezményt. Az édesapa és az édesanya is jogosult igénybe venni a családi kedvezményt, annak teljes összegét megosztva egymás között. (A CSALÁDI KEDVEZMÉNYRŐL BŐVEBBEN ITT OLVASHATSZ)

Ha a dolgozó terhes nő táppénzre kerül:

A várandós nő egészségi állapota indokolhatja, hogy keresőképtelen állományba kerüljön. Ekkor őt táppénz illeti meg. A veszélyeztetett terhesség jogcímén igénybevett betegállomány esetén „egyből” táppénz jár, azaz  nem előzi meg a munkáltató által fizetett, bér (távolléti díj) 70%-ának megfelelő összegű, 15 munkanapos betegszabadság. A táppénz összege a kereset 50%-ának megfelelő összeg kórházi ellátás vagy két évnél rövidebb folyamatosa biztosításban töltött idő esetén vagy 60%-ának megfelelő összeg otthoni ellátás esetén. A táppénzt naptári napra állapítják meg, jár a szabad és munkaszüneti napokra is, és egy napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 30-ad részét.

Ha az állapotos nő nem a terhességével összefüggésben kerül keresőképtelen állományba, vagy kórházba, akkor természetesen az általános szabályok vonatkoznak rá, tehát betegszabadság is jár neki. Tehát ha megfázik, vagy a bokáját ficamítja ki, akkor jár a 15 napos betegszabadság is.  

Ha az édesanya a terhesség utolsó hónapjában is táppénzen van, akkor a szülési szabadság és a CSED a gyermek születésével kezdődik meg.

Mivel a CSED, GYED alapjának számításakor az ún. számítási időszakban kapott jövedelem az irányadó, ezért a CSED és a GYED összegének kiszámításakor beszámíthatnak a táppénzen töltött, alacsonyabb keresetű hónapok is.

A táppénz alapvetően nem befolyásolja a pénzbeli ellátások folyósítását. Ha tehát a dolgozó terhes nő megbetegszik, miközben másik gyermeke után GYED vagy GYESE ellátásra is jogosult, akkor a munkabére helyett táppénzt kap, és megkapja a GYED vagy GYESE teljes összegét is.

Ha jön a következő baba:

Ha az anya az első gyermek után még a CSED, GYED vagy GYESE időszakában visszamegy dolgozni, akkor dolgozóként, illetve ha a szülés előtt fizetés nélküli szabadságot kérvényez, akkor otthonlévőként is, megilleti a CSED és a GYED a második gyermek után is, amennyiben megfelel ezen pénzbeli ellátásokra való jogosultság általános feltételeinek. Tehát a második (harmadik stb.) gyermek utáni CSED-re és GYED-re való jogosultságot, illetve ezen ellátások alapját és összegét ugyanúgy meg kell vizsgálni és kiszámítani, mint ahogy az első gyermek esetében tették. A számításhoz van azonban egy új kedvezményszabály: ha az előző gyermek után járó GYED vagy GYES folyósításának az ideje alatt születik meg az újabb baba, és e folyósítások megszűnését követő egy éven belül ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik az anya, ahol az előző gyermek születésekor is dolgozott, akkor nem lehet kevesebb az újabb gyermek után járó CSED illetve GYED alapja, mint az előző gyermek után megállapított CSED alapja.

Ha a kismama a második gyermeket várja, és az elsővel otthon van GYED-en, akkor az édesanya kapja az első gyermek után a GYED-et a várandósság ideje alatt is. Ha a GYED-ből történő adó és járulék levonások mértéke megengedi vagy az édesapa béréből igénybe vehető, akkor az első gyermek és a magzat után is érvényesíthető a családi adó- és járulékkedvezmény.

A GYED-en otthon lévő, beteg várandós nő táppénzt nem kaphat, akkor sem, ha kórházban ápolják.

Az ügyintézés:

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a várandós nőnek, anyukának minden ellátás-típust igényelnie kell a folyósító szervtől, a megfelelő formanyomtatványokon, az ügyintézési határidőt betartva. A legtöbb kérelmet a kismama a munkahelyén leadva is intézheti, és ha az kifizetőhely, akkor az ellátások akár a munkabérrel együtt is érkezhetnek. Fontos, hogy az ellátások folyósítása nem kezdődik meg automatikusan, így az új egészségügyi és családi helyzet mellett nem szabad elhanyagolni ezeknek az ügyeknek az intézését sem, ha a következő hónaptól számítunk a kifizetésre.

Jó hír, hogy míg eddig külön kellett igényelni a CSED-et, majd ahogy lejárt a 168 nap, külön igényt kellett benyújtani a GYED-re, 2016-tól egyszerűsödött az ügyintézés: amikor megszületik a baba, egyidejűleg mindkét ellátásra egyszerre lehet benyújtani az igényt, egy ún. kombi nyomtatványon. (Ugyanakkor megmaradt a két ellátásra külön igénybejelentő is. Ha például az apa szeretné a GYED-et igénybe venni, akkor értelemszerűen az anyának csak a CSED nyomtatványt, az apának pedig csak a GYED nyomtatványt kell kitölteni.)

A CSED és a GYED kiszámításáról részleteket és további hasznos információkat ITT OLVASHATSZ! 

Szerzők: Tariné Botta Ágnes, Csabaimami és Antal-Ferencz Ildikó, Budapestimami

Képek: 123rf.com

Forrás: Csabaimami