Év elején az ember mindenféléket megfogad (hogy aztán fogadalmai jó részét ne tartsa be), ezek között az utóbbi években egyre több embernél szerepel egyre nagyobb hangsúllyal a családi digitális élet keretek közé szorítása. A gyerek ugyanis mobilozik, tabletezik, pörög az X-Box, esetleg szól a tévé – mindezeket megtiltani teljes képtelenség lenne (és értelme sem sok), de valamilyen szabályokat azért ki lehet alakítani. Ebben próbálunk meg segíteni.
A házi feladat egyike a családon belüli feszültségforrásoknak, hiszen az iskolából nem ritkán hat vagy hét tanóra után hazaérkező gyerek nem szívesen áll neki, miközben a szülőnek – aki persze sokszor maximálisan együtt érez a gyerekével – az a feladata, hogy rávegye a tanulásra.
Akárhogy is szeretnénk mi szülők, a gyerekek többsége nem szeret olvasni. Ez tény. Kevesen születnek "könyvvel a kezükben", és ma már annyi inger éri a gyerekeket, hogy egyre nehezebb rávenni őket az olvasásra. Innen nézve nem is olyan meglepő, hogy évről-évre gyatrább iskolai eredmények születnek a szövegértési, értő olvasási teszteken. Szerencsénkre azért nem reménytelen a helyzet: van egy-két praktika, ami segít, hogy a gyerekünkből mégiscsak könyvszerető felnőtt váljék.
Bennünk anyákban van egy közös vonás. Ez pedig egy gondolat, ami talán benned is felmerült már valamikor a gyereknevelés során: Én jó anya vagyok? Vajon mindent megtettem a gyerekemért? Vagy másképp kellett volna valamit csinálnom?
"Semmi más dolgod nincs ma, csak annyi, hogy szépen lerakod a sarokba a hétköznapokat, jól betakargatod őket, és reggel útnak indulsz, és kikapcsolsz... és elfelejted a kellemetlenségeket, macerákat. És élvezed az erdő csendjét, a madárdalt és a lepkék táncát, mert más dolgod nem lesz. Csak élvezni az életet. Ilyen egyszerű."
Pár napos babám mellett még mindig érkeznek a telefonomra folyamatosan a jókívánságok. Mindegyik kedves, szeretetteli és nagyon jól esik a figyelmesség, főleg, hogy már hazakerültünk a kórházból és minden figyelem a fiamra irányul, én pedig már kikerültem a szülésznő és szülészorvos vigyázó tekintete alól.
Az internet az a hely, ahol az ember jól érzi magát. Minden igényt ki tud elégíteni, és folyamatosan szorgos programok ügyködnek azon, hogy a felhasználónak minél jobb legyen. Amikor a böngészőben rákattintunk egy hirdetésre, behozunk egy linket, elolvasunk egy cikket, mind feldolgozásra kerül.
"Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam:
A szülői lét egyik velejárója a kéretlen nevelési tanácsok özöne, pláne a kezdetekkor. Ennek kezeléséhez sok türelemre van szükség. Megpróbálunk pár tanáccsal segíteni ebben.
A korlátozott ideig tartó rendszeres videojáték jó hatással is lehet a gyermekekre. Azonban a túl hosszú ideig tartó játék káros lehet – számol be egy új kutatás eredményeiről a csalad.hu.
Jó lenne, ha a gyerek eljárna versenyre, de nem akar. Fél. Te pedig ott állsz, mint szülő, kétségek között. Benevezd –e vagy ne? Beírasd valamilyen szakkörre vagy sem?
A matematika egyike azoknak a tantárgyaknak, amelyet az emberek többsége még gyermekkorban megutál, és ez az érzés az évek múltával jobb esetben is csak tisztes távolságtartássá szelídül. Pedig ennek nem kell feltétlenül így alakulnia.
A gyermekek szívesen osztják meg életterüket kisállatokkal, és ebben csak a józan szülői akarat akadályozza meg őket. Az állatokról gondoskodni ugyanis nagy felelősség, de aki erre hajlandó, az a gyerekével is jót tesz, mivel számos pozitív hatása van az állattartásnak a gyermek személyiségére.
A szakemberek óvatos becslése szerint a gyermekeknek legalább 30-40%-a szorulna fejlesztésre. A személyre szabott mozgásfejlesztési forma, a TSMT-torna hatékony, komplex segítséget nyújthat a problémák kezelésében.
Ki ne érezte volna úgy, hogy nincs elég ideje a gyerekeire? Hogy az állandó rohanás, a megélhetés kényszere a családtól veszi el az időt? Hogy régen minden jobb volt? Nos, a helyzet az, hogy régen nem volt minden jobb.
A kamaszkor egy kihívásokkal teli időszak szülőknek és gyermekeiknek egyaránt. A szülőkről való leválás korszakában különösen sok kérdés merül fel a szerelem – szexualitás témakörében.
Kevés jobb és meghatározóbb kapcsolat van egy ember életében annál, mint ami a nagyszüleihez köti. Ki ne emlékezne gyerekkorából a nagyiéknál töltött időkre, a nagymama süteményeire, a szeretetre, ami körülvesz?
Nőnek fel, már önállóan gondolkodnak, beszélnek és tableteznek (nagyon sokat tableteznek!) az Alfák. Ők a 2010 után született generáció: nekem is van egy. 2010-ben Mark Zuckerberg lett a Times címlapján az év embere, és a kisfiam még a születése napján kapott is saját Facebook-profilt.
Mivel a technológia beszivárgott mindennapi életünkbe, és egyre nagyobb teret hódít, ezért a szülőséget ki kell terjesztenünk a „digitális szülőségre” is. Nem sokban különbözik a kettő, nagyjából ugyanazok a nevelési elvek vonatkoznak rájuk.
Egy tanulmány szerint a gyermekek alapvetően az édesanyjuktól öröklik intelligenciájukat. Ennek oka, hogy az ezért felelős géneket az X kromoszóma viszi tovább.
Biztosan neked is van a szekrényedben olyan ruhadarab, amit valaha nagyon szerettél, csak valamiért már nem veszed fel. Ilyenkor érdemes elővenni a varrógépet.
Ruhacsipesz, zokni, műanyag pohár, kartondoboz vagy éppen egy fakanál. Első ránézésre egyik sem fejlesztőjáték. Egy kis fantáziával azonban remek játékeszköz lehet belőlük – ráadásul szinte biztos, hogy már most is ott lapulnak valahol a lakásban.
Itt az ősz. Reggelente már érezni, hogy lehűlt a levegő, előkerülnek a könnyű kabátok, a kardigánok, sálak, és lassan mi is elkezdünk más szemmel nézni a szekrényünkben lévő ruhákra.
A legtöbben úgy gondolnak a varrásra, mint egy hasznos hobbira. Egy olyan tevékenységre, amellyel ruhát javíthatunk, függönyt varrhatunk vagy kreatív ötleteket valósíthatunk meg.